A lap emlékeztet hogy a kelet-európai országok ellenezték a menekültek elosztását és 2015 óta az ellentétek csak fokozódtak. Egészen az idei európai választásokig, amelyeken Ursula von der Leyennek egyszerre csak szüksége lett a bizottsági elnöksége megszerzéséhez a kelet-európai államok szavazataira – és azokat.meg is kapta. Leyen azóta mosoly-offenzívát folytat: gyorsan felkereste Lengyelországot, találkozott Orbán Viktorral és Angela Merkel is mosolyogva mutatkozott a magyar miniszterelnökkel.

Most pedig a magyar külügyminiszter érkezik Berlinbe az óhajjal, hogy új szakaszt  kezdjenek a  két ország kapcsolataiban. Szijjártó azt mondta a hamburgi konzervatív lapnak, hogy a kapcsolatokból eddig hiányzott a kölcsönös tisztelet. Magyarországot vádolták, megbélyegezték, és hamis híreket terjesztettek az országról és politikai vezetéséről.

A  külügyminiszter szerint a két ország nézetei a legtöbb kérdésben egybevágnak, „de el kell fogadnunk, hogy Berlin és Budapest bizonyos kérdésekben ellenkező állásponton van“.

Ezekhez tartozik változatlanul a jogállamiság kérdése – teszi hozzá a lap azzal, hogy a légkör javítására irányuló politikán túl alig látszik elmozdulás. Kompromisszumokat nehéz elképzelni, hiszen az alapelvek megtartása az EU lényegéhez tartozik, amint erre Leyen ismételten rámutatott. Egyúttal megfogalmazta a keretet, amelyben a problémát ezentúl meg lehet közelíteni: mechanizmust, amely valamennyi tagállamban biztosítja a jogállamiság vizsgálatát.

Nem csak egyeseket pécéznének ki

Budapesten nem téma a jogállam

Michael Roth, a német külügyminisztérium európai kérdésekért felelős (szociáldemokrata) államminisztere kijelentette: Németországnak komolyabban kell vennie szomszédaink közös történelmi tapasztalatait. Ez azonban soha nem jelentheti, hogy engedni kell a jogállamiság kérdésében, emlékeztetett a lap, majd rámutatott: fennmarad a kérdés, miért lenne a varsói vagy a budapesti kormány, amely a problémát eddig nem magánál hanem Brüsszelnél látta, egyszerre belátó? Sem Lengyelország sem Magyarország nem akarja politikáját megváltoztatni és a két fővárosban nem esik szó a jogállamiság ellenőrzési rendszeréről. Varsóban és Budapesten ugyanolyan erősnek hiszik magukat, mint bármikor korábban, így egyelőre kivárnak.