| Angela Merkel német kancellár (Forrás: MTI/EPA/Kay Nietfeld) |
Jó néhány ország tett közzé gazdasági mentőprogramokra vonatkozó terveket a koronavírus-járványra reagálva. Egyre inkább körvonalazódik, hogy Németország mire készül, bár a teljes program továbbra sem publikus. Annyi viszont a különböző kormányzati vezetők nyilatkozataiból egyértelműnek tűnik, hogy hagyják elszállni a költségvetést, és a tavaly még közel 20 milliárd eurós szufficitet produkáló büdzsé 156 milliárd eurós hiánnyal zárhat.
A GDP 10 százalékát megmozgatnák
A program a tervezett hiánynál azonban sokkal nagyobb összeget mozgathat meg, és igyekszik valamennyi gazdasági ágazatnak és minden társadalmi rétegnek segítséget nyújtani. A hírek szerint 100 milliárd eurós forrás áll majd egy olyan gazdasági stabilitási alap rendelkezésére, amely közvetlen vállalati részvényeket tud felvásárolni. További 100 milliárdot pedig az állami fejlesztési bank, a KfW rendelkezésére áll majd, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtson hiteleket.
Ezek a tételek 356 milliárd eurót tesznek ki, amely a német GDP 10 százalékára rúg, ami normál esetben óriási összegnek számítana, most viszont még az is lehet, hogy kevés lesz. A várakozások szerint ugyanis a német gazdaság idén 5 százalékkal eshet vissza, ilyen gyenge teljesítményt pedig utoljára a 2008-as válságot követően (a 2009-es évben) produkáltak. Az utóbbi napokban mind Olaf Scholz pénzügyminiszter, mind Angela Merkel kancellár megígérte, hogy mindent megtesznek azért, hogy megfékezzék a járvány negatív gazdasági hatásait.
Eddig sem ölbe tett kézzel vártak
A koronavírus európai terjedése óta a német kormány már eddig is meglehetősen határozott lépéseket tett. Az első, március közepén bejelentett válságkezelő intézkedés keretében arról határoztak, hogy a vállalatok vezessék be széles körben a rövidített munkaidőt, cserében a kieső bér egy részét állami forrásokból finanszírozzák. Ezzel az első becslések szerint legalább egymillió munkavállalót állítanak át részmunkaidőre, a kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet.
Fontos lépés volt, hogy a hitelekkel rendelkező nagyobb vállalatok likviditását biztosítsák. Így a kétezernél több munkavállalót foglalkoztató, és 320 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok támogatására egy külön válságkezelő alapot hoznak létre, amely 600 milliárd eurót képes megmozgatni. Az úgynevezett gazdasági stabilizációs alap (WSF) révén az állam nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a cégeket, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben, vagyis a koronavírus-járvány részleges államosításokhoz is vezethet Németországban. Támogatják a kisebb vállalkozásokat is, egyebek mellett azzal, hogy szélesítik az adófizetés halasztásának lehetőségét.
A munkavállalókat célzó támogatások között szerepel az állásukat elvesztőknek járó támogatások szabályozásának lazítása. A tervek szerint a munkanélküli és szociális juttatás leggyakoribb formája, az úgynevezett hartz IV segély megállapításánál átmenetileg nem vizsgálják a támogatandók vagyoni helyzetét, és azt sem, hogy mekkora ingatlanban laknak.
A lakhatással kapcsolatban is terveznek átmeneti rendelkezéseket, amelyek azért igen fontosak, mert a németek nagyjából 60 százaléka bérelt lakásban él. A kormány által hétfőn, a törvényhozásban pedig szerdán elfogadandó javaslat szerint áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt. A jogszabálycsomagban a magánszemélyek banki hiteleinek törlesztésével kapcsolatban is szerepelnek átmeneti könnyítések. A részleteket a hétfői kormányülés után ismertetik.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
