A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) kutatóintézetének (IAB) szakértője, Herbert Brückner a Rheinische Post című lapnak elmondta, hogy az idén márciusban felvett adatok szerint a 2015 óta érkezett menekültek közül minden negyediknek van munkája, és nagyjából minden ötödik dolgozik teljes állásban.
Jócskán lesz még hová fejlődni
Ez a 25 százalékos foglalkoztatottsági szint viszonylag alacsony. A Németországban élő külföldiek teljes körét - Az EU-ból és a világ más tájairól érkezett bevándorlókat a menekültekkel együtt - tekintve a foglalkoztatottság 50 százalékos, a német állampolgárok körében pedig csaknem 68 százalékos.
Azonban a munkába álló menekültek száma várhatóan tovább emelkedik majd, az intézet becslése szerint az év végéig havonta 8500-10000 fővel.
Ezek a problémák munkakereséskor
Az IAB korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet.
Milyen menekültek a legsikeresebbek a piacon?
Az IAB adatai szerint leginkább a pakisztáni menekültek sikeresek a német munkaerőpiacon, körükben 40 százalékos a foglalkoztatottság. Magas a foglalkoztatottság a nigériai és az iráni menekülteknél is, az eritreaiak, afganisztániak, irakiak és szomáliaiak körében pedig átlagos. A menekültek legnagyobb csoportját alkotó szíriaiak elmaradnak az átlagtól, eddig minden ötödik talált munkát.
Hol dolgoznak?
A menekültek főleg olyan állásban dolgoznak, amelyben jó német nyelvtudás nélkül is boldogulnak. Csaknem egyharmaduk időszakosan dolgozik, munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában.
A vendéglátásban 11 százalékuk dolgozik, és szintén 11 százalék szolgáltató vállalatoknál, például takarító, szállítmányozási vagy vagyonvédelmi, biztonsági cégeknél helyezkedett el.
Az iparban dolgozók aránya elenyésző, ami a képzettségükkel, szakmai tapasztalataikkal függ össze, mivel a jellemzően a kevéssé iparosodott országok köréből származó menekültek közül sokan a hazájukban is a szolgáltató szektorban dolgoztak.
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
