(MTI Fotó: Ujvári Sándor) |
Az osztrák kormány félreverte a harangokat, mivel Bécs szerint egy új balkáni migránsútvonal van kialakulóban. Az „albán útvonal” Görögországból a Nyugat-Balkánon keresztül vezet északra. A Szabadságpárti Herbert Kickl belügyminiszter – aki egykoron Jörg Haider beszédírójaként kezdte karrierjét - leszögezte, hogy ha beáramlás folytatódik, akkor Ausztria lezárja határait.
Az albán kérdés
Sebastian Kurz kancellár ezekben az órákban találkozik Edi Rama albán miniszterelnökkel, hogy az új migráns-útvonal problémáját megvitassák. A szakértők megerősítik, hogy a Balkánon a múlt évhez képest erősen megnőtt a migránsok és menekültek száma, Kurz egyenesen 150 százalékos ugrásról beszél. Mindenesetre messze nem kell tartani a 2015-ös fejetlenség visszatérésétől, hiszen abban az évben 860 ezer migráns jött az Égei-tengeren Európába, míg tavaly csupán 30 ezer.
Nyugati szomszédunknál idén március végéig a hivatalos adatok szerint 4 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ez a 2015 előtti évek átlagának felel meg. A balkáni útvonal tematizálásával Kurz újra megragadja a múlt őszi választási kampányának központi témáját. Valóban, Kurz már külügyminiszterként is hozzájárult a 2015-ös menekülthullám megállításához a macedón–görög határzár látrehozásával. 2015 augusztusának végén (a magyar–szerb kerítés előtt) Bécsbe hívta a legtöbb nyugat-balkáni ország vezetőjét – és lezáratta a balkáni útvonalat.
Káncz Csaba |
Csökkenő juttatások
Az osztrák kormány új terveket jelentett be hétfőn, amelyek szerint csökkenti a szociális alapjuttatásokat azoknál a külföldieknél, akik nem tudnak jól németül, és a nagycsaládosok alapjuttatásait is megnyirbálja. Kurz szerint ezzel akarják megakadályozni, hogy az osztrák szociális rendszer ösztönözze a bevándorlást az országba. A javaslat különbséget tesz azok között, akik már Ausztriában élnek és azok között, akik újonnan érkeznek az országba.
Az EU-országokból, így Magyarországról, illetve a harmadik országból érkezők öt év munkaviszony után vehetik igénybe a szociális támogatásokat. A kormánykoalíció által kidolgozott kezdeményezés szerint a havonta járó összeg továbbra is 863 euró (275 ezer forint) lesz, de körülbelül háromszáz euróval kevesebbet kapnak majd azok, akik nem teljesítenek bizonyos előfeltételeket, mindenekelőtt nem tudnak középfokon németül, vagy haladó szinten nem beszélnek angolul. Az EU személyek szabad áramlásának irányelve értelmében Bécsnek az EU polgárait az osztrák állampolgárokkal egyenlően kell kezelnie.
Elég az iszlamizációból!
Tavalyi német értesülések szerint Kurz és Orbán rendszeresen egyeztetnek telefonon és jól megértik egymást például a migráció ügyében. Mindazonáltal Budapest és a V4-ek, valamint Bécs között alapvető érdekkülönbségek húzódnak. A V4-ek egységesen NATO-tagok, az osztrák semlegesség viszont korlátokat szab az együttműködésnek a védelem területén. A volt szocialista államok szükségesnek tartják az atomenergiát, Ausztria ellenben szinte küldetéses harcot vív ellene. Eltérnek a kiinduló pontok az EU következő költségvetésének meghatározásánál is.
Kurz kormányának üdvözlendő lépései közé tartozik, hogy padlófékre léptek az ország további iszlamizációjának megakadályozása érdekében. A muszlim népesség Ausztriában 2001 óta megduplázódott, és jelenleg már eléri a teljes népesség 8 százalékát. Még megdöbbentőbbek a legutóbbi beiskolázási adatok, amelyek szerint a bécsi általános és középiskolások száma vallási lebontásban így néz ki: muszlimok: 31 984 fő, katolikusok: 29 894 fő.
Káncz Csaba jegyzete