Az ökológiai válság átírja a globális biztonságpolitikát – interjú a CEU tanszékvezetőjével
„Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői, mind társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható” - mondja Pintér László, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetője. Interjúnk második része.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavalyi jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemezte. A melegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához szükség lesz életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ön látja-e az átütő politikai szándékot a világban ehhez a paradigma-váltáshoz?
Átütő politikai szándékról szerintem nem lehet beszélni, legalábbis olyan értelemben, hogy a szándék a problémához mérhető szintű és időzítésű változásokat indukálna mindenütt, ahol leginkább szükséges. Bár helyenként vannak a korábbiaknál ambiciózusabb próbálkozások, az üvegház gázok emissziója és azok légköri koncentrációja, illetve az ebből eredő sugárzási kényszer továbbra is nő – 1990 és 2017 között összesítve 41 százalékkal - tehát nyilvánvaló, hogy mindazok a válaszlépések, amik eddig történték elégtelenek[1]. Világosan látszik az is, hogy politikai szándék csak akkor vezethet tényleges változásokhoz, ha társadalmi támogatottsággal párosul. A társadalmi támogatottság pedig nagyon soktényezős, nem csak az adott szakpolitikai kérdéstől függ. A francia szavazópolgárok reakciója a szén-dioxid adó ötletére erre tanulságos példa.
Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői mind tágabb értelemben vett társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható, az annak megőrzésére irányuló törekvésekkel pedig csak az elkerülhetetlen átállás költségei nőnek - politikai, gazdasági, emberi és ökológiai értelemben egyaránt.
Az átütő hatás további feltétele az éghajlatváltozással kapcsolatos, semmi esetre sem könnyű politikai döntések alapos előkészitése. Ennek fontosságának aláhúzására pedig Angela Croppert[2] szeretném idézni, aki a kérdésre, hogy mi a szerepe az integrált környezeti-gazdasági-társadalmi elemzéseknek a stratégiai döntéshozatalban azt a választ adta, hogy „csökkentik a politikai kockázatát annak, hogy azt tegyük, amit tenni kell”.
Ön az egyik előadásában hangsúlyozta, hogy az „életet fenntartó mechanizmusok” (life support systems) olyan szinten roncsolódtak a világban, hogy ennek figyelembevétele nélkül már nem lehet átfogó globális biztonságpolitikai elemzést letenni az asztalra. Mire gondolt itt pontosabban?
A globális biztonságpolitikai elemzéseknek van egy általánosan ismert hagyománya, amely elsősorban hadászati, illetve gazdasági kérdésekkel foglalkozik és ennek alapján próbál következtetéseket levonni a különböző szereplők erőviszonyairól. Az idézett kijelentésben arra utaltam, hogy a természeti környezetben bekövetkezett változások sok esetben olyan mértékűek, hogy alapvetően megváltoztathatják a képünket, amit egy adott társadalom geopolitikai erőtérben kifejtett képességeiről és lehetőségeiről feltételeznénk pusztán a hagyományos hadászati vagy gazdasági-politikai eszközrendszer alapján.
Mindezzel abból a szempontból nem mondtam újat, hogy a víz, élelem, energia vagy akár éghajlat-biztonság már jó ideje ismert és elfogadott fogalmak. Azt viszont nem hiszem, hogy kellőképpen értékeljük a hatását, ha megváltozik korábban állandónak feltételezett környezeti folyamatok mintázata – eddig ismeretlen özönfajok vagy kórokozók tűnnek fel, a folyók vizhozama a korábban lehetséges minimumnak tartott szint alá csökken, vagy például a talajleromlás miatt felborul az élelmiszerellátás egyensúlya.
 |
| Pintér László, a CEU tanszékvezetője, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa. |
Mivel több ilyen jellegű folyamatban is kritikus határértékek felé tartunk - vagy afölött vagyunk -, amintazt a bolygószintű korlátok pár éve ismert elmélete hangsúlyozza[3], további új kockázatokkal és bizonytalansági tényezőkkel kell számolni. Ezek hatása és kezelése időt, pénzt és energiát követel, és azok az országok, amelyek nem ismerik fel ezek stratégiai vonzatait hátrányba kerülhetnek a geopolitikai erőtérben.
Azon túl, hogy mindezeket a szempontokat integrálni kell a biztonságpolitikai fősodor gondolatvilágába és gyakorlatába, amire leginkább szükség van, az a kihivások természetének és mértékének megfelelő multilaterális együttműködési rendszer, bizalomerősitő, de-eszkalációs és kapacitásfejlesztési mechanizmusokkal. Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, ha úgy gondolom, hogy ma nem ebbe az irányba tartunk!
Az interjú tegnapi, első részét itt olvashatják.
Címlapon
Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába
Újabb négy helyszínen folytatódott a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórum sorozata a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával, ahol a résztvevők több fontos témával is megismerkedhettek. Családi költségvetés, befektetések, a jövő fizetési módszerei - ma már nem kérdés, hogy ezekkel a diákoknak is érdemes foglalkoznia.
- A CDU Magyarország kirúgását követeli az EU-ból: Orbántól már Salvini is elfordul
- A nap képe: valami nagyon kicsúszott Orbán kezéből
- 330 alá került a forint
- Nagyobb probléma a szegénység idehaza, mint elsőre látszik
- Czeglédy-ügy – akik korábban vádalkut kötöttek, azok is visszaléptek
- Konténervonat indult Kínába
- Magyar cégeken keresztül folyik ki Üzbegisztán utcáira a pénz
- Mégsem az Airbnb vágta gajra a fővárosi albérletpiacot
- Újabb pofont kapott Boris Johnson a brit parlamentben
További cikkek
-
ILO: 3,4 százalékos a magyarországi munkanélküliség
Az álláskeresők száma szeptemberben 3,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 243 400 álláskereső szerepelt. Tovább
-
Kína lepipálta Amerikát, már ami a leggazdagabbak számát illeti
A világ legtehetősebb tíz százalékába tartozók közül a kínaiak száma először haladta meg az amerikaiakét. Tovább
-
Kisadományozók tömik Trump kampányát
Donald Trump és pártja már rengeteg pénzt gyűjtött saját újraválasztási kampányára, ráadásul az összegek jó része olyanoktól érkezik, akik néha csak pár dollárral támogatják az elnök csapatát. Tovább
-
Magyar cégeken keresztül folyik ki Üzbegisztán utcáira a pénz
És minden türk haverunkat gyógyszerrel tömjük, Azerbajdzsánt szakadatlan itatjuk, de nekik elsóztunk egy hat forintos tokot is. Érdekességek a türk országokkal folytatott külkereskedelmünkből. Tovább
-
Újabb pofont kapott Boris Johnson a brit parlamentben
Ma sem lehet szavazásra bocsátani az EU és a brit kormány között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament alsóházában. Tovább
-
Nagyobb probléma a szegénység idehaza, mint elsőre látszik
Bár a kormányzati kommunikáció komoly eredményeket vonultat fel a szegénység csökkentését illetően, ha kicsit a számok mélyére nézünk, rögtön kiderül: nincs ok az örömre. Tovább
-
Új néven folytatja az olasz jobboldal
Olaszok Koalíciójának nevezte el Matteo Salvini, a Liga elnöke az egységre lépett jobboldali és jobbközép pártok szövetségét. Közben megbomlott az egyensúly a balközép kormány pártjai között. Tovább
-
Több per folyik a Liget-projekt épületei ellen
A múzeumi negyed két emblematikus épületének - a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának - az építési engedélyét is megtámadták. De nem csak itt hibádznak az engedélyek. Tovább
-
Czeglédy-ügy – akik korábban vádalkut kötöttek, azok is visszaléptek
Tagadta bűnösségét a Human Operator Zrt. ügyének öt vádlottja, akiket a Szegedi Törvényszéken hétfőn hallgattak meg. Tovább
-
A nap képe: valami nagyon kicsúszott Orbán kezéből
Keményen indult az első őszi parlamenti ülés. Tovább
-
Nemzetközi áfacsalókat buktattak le Magyarországon
Magyarországot megkárosító adócsaló nemzetközi bűnözői csoportot számoltak fel európai és amerikai bűnüldöző hatóságok szoros együttműködésében. Tovább
-
Orbán kész együttműködni minden győztes polgármesterrel
A kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselőtestülettel együttműködik, amely maga is kész erre - mondta. Tovább
-
2022-re hatvan százalék alatt a magyar államadósság?
A magyar adósságráta az egyik legdinamikusabb csökkenést mutatta a tagállamok között az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Tovább
-
Jövőre megépül a Török Áramlat Európába tartó szakasza is
2020 után a Török Áramlaton keresztül Magyarországra már hat milliárd köbméter gáz érkezhet. Tovább
-
Felkelt a padlóról és újabb csatába indul Boris Johnson
A brit kormányfő a szombati csatát elvesztette, hiszen nem tudta szavazásra vinni a parlamentben a Brüsszellel kötött kilépési megállapodását, ma azonban újból megpróbálkozik ezzel. A szombati vereség miatt Boris Johnsonnak hivatalosan is kérnie kellett az EU-tól a Brexit újbóli elhalasztását. Bár ezt megtette, küldött egy olyan levelet is, amelyben azt részletezi, hogy nem ért egyet ezzel. Tovább
-
A tanácsadók lesznek a NAV új informátorai?
Adótanácsadókra, bankokra, könyvelőkre és egyéb tanácsadókra is kiterjed az adóstruktúrák bejelentési kötelezettsége – derült ki egy szakmai konferencián. Tovább
-
Orbán Viktor levelet írt: ezt kérte a fideszes képviselőktől
A miniszterelnök levélben fordult a kormánypártok új önkormányzati képviselőihez és polgármestereihez. Tovább
-
A CDU Magyarország kirúgását követeli az EU-ból: Orbántól már Salvini is elfordul
A kurdok elárulása hideglelést okozott az USA szövetségeseinél szerte a világban. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Baljós jövő: eljött a sorozatgyártott okosfegyverek kora Amerikában
Új korszak kezdődhet az ország életében. Tovább
-
Orbán tájékoztatójával indul a választás utáni parlamenti ülésszak
Négyhetes szünet után háromnapos üléssel indul a parlament őszi szezonja. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
