Az ökológiai válság átírja a globális biztonságpolitikát – interjú a CEU tanszékvezetőjével
„Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői, mind társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható” - mondja Pintér László, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetője. Interjúnk második része.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavalyi jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemezte. A melegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához szükség lesz életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ön látja-e az átütő politikai szándékot a világban ehhez a paradigma-váltáshoz?
Átütő politikai szándékról szerintem nem lehet beszélni, legalábbis olyan értelemben, hogy a szándék a problémához mérhető szintű és időzítésű változásokat indukálna mindenütt, ahol leginkább szükséges. Bár helyenként vannak a korábbiaknál ambiciózusabb próbálkozások, az üvegház gázok emissziója és azok légköri koncentrációja, illetve az ebből eredő sugárzási kényszer továbbra is nő – 1990 és 2017 között összesítve 41 százalékkal - tehát nyilvánvaló, hogy mindazok a válaszlépések, amik eddig történték elégtelenek[1]. Világosan látszik az is, hogy politikai szándék csak akkor vezethet tényleges változásokhoz, ha társadalmi támogatottsággal párosul. A társadalmi támogatottság pedig nagyon soktényezős, nem csak az adott szakpolitikai kérdéstől függ. A francia szavazópolgárok reakciója a szén-dioxid adó ötletére erre tanulságos példa.
Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői mind tágabb értelemben vett társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható, az annak megőrzésére irányuló törekvésekkel pedig csak az elkerülhetetlen átállás költségei nőnek - politikai, gazdasági, emberi és ökológiai értelemben egyaránt.
Az átütő hatás további feltétele az éghajlatváltozással kapcsolatos, semmi esetre sem könnyű politikai döntések alapos előkészitése. Ennek fontosságának aláhúzására pedig Angela Croppert[2] szeretném idézni, aki a kérdésre, hogy mi a szerepe az integrált környezeti-gazdasági-társadalmi elemzéseknek a stratégiai döntéshozatalban azt a választ adta, hogy „csökkentik a politikai kockázatát annak, hogy azt tegyük, amit tenni kell”.
Ön az egyik előadásában hangsúlyozta, hogy az „életet fenntartó mechanizmusok” (life support systems) olyan szinten roncsolódtak a világban, hogy ennek figyelembevétele nélkül már nem lehet átfogó globális biztonságpolitikai elemzést letenni az asztalra. Mire gondolt itt pontosabban?
A globális biztonságpolitikai elemzéseknek van egy általánosan ismert hagyománya, amely elsősorban hadászati, illetve gazdasági kérdésekkel foglalkozik és ennek alapján próbál következtetéseket levonni a különböző szereplők erőviszonyairól. Az idézett kijelentésben arra utaltam, hogy a természeti környezetben bekövetkezett változások sok esetben olyan mértékűek, hogy alapvetően megváltoztathatják a képünket, amit egy adott társadalom geopolitikai erőtérben kifejtett képességeiről és lehetőségeiről feltételeznénk pusztán a hagyományos hadászati vagy gazdasági-politikai eszközrendszer alapján.
Mindezzel abból a szempontból nem mondtam újat, hogy a víz, élelem, energia vagy akár éghajlat-biztonság már jó ideje ismert és elfogadott fogalmak. Azt viszont nem hiszem, hogy kellőképpen értékeljük a hatását, ha megváltozik korábban állandónak feltételezett környezeti folyamatok mintázata – eddig ismeretlen özönfajok vagy kórokozók tűnnek fel, a folyók vizhozama a korábban lehetséges minimumnak tartott szint alá csökken, vagy például a talajleromlás miatt felborul az élelmiszerellátás egyensúlya.
 |
| Pintér László, a CEU tanszékvezetője, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa. |
Mivel több ilyen jellegű folyamatban is kritikus határértékek felé tartunk - vagy afölött vagyunk -, amintazt a bolygószintű korlátok pár éve ismert elmélete hangsúlyozza[3], további új kockázatokkal és bizonytalansági tényezőkkel kell számolni. Ezek hatása és kezelése időt, pénzt és energiát követel, és azok az országok, amelyek nem ismerik fel ezek stratégiai vonzatait hátrányba kerülhetnek a geopolitikai erőtérben.
Azon túl, hogy mindezeket a szempontokat integrálni kell a biztonságpolitikai fősodor gondolatvilágába és gyakorlatába, amire leginkább szükség van, az a kihivások természetének és mértékének megfelelő multilaterális együttműködési rendszer, bizalomerősitő, de-eszkalációs és kapacitásfejlesztési mechanizmusokkal. Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, ha úgy gondolom, hogy ma nem ebbe az irányba tartunk!
Az interjú tegnapi, első részét itt olvashatják.
Címlapon
A kereskedelmi megállapodás és az MNB-kamatdöntés mozgathatja a piacokat
Az USA és Kína közötti paktumra a befektetők első reakciója pozitív volt, noha még fontos részletkérdések várnak tisztázásra. Idehaza az lehet érdekes, hogy a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén – ha nem is az irányadó ráta csökkentésével, de – egyéb eszközökkel reagál-e a novemberben magasabb inflációs adatra.
- Új számítások – még több magyar dolgozóra lesz szükség Ausztriában?
- Mi fog megölni? A pálinka, vagy a zsír?
- Már megint csődbe ment egy bank
- Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
- Beütött a kedvezményes lakásáfa-pánik: az utolsó pillanatban elkezdtek izomból fizetni az emberek
- Nincs több idő - üzenték a kórházi beszállítók a kormánynak
- Orbán folytatja a balkáni hódítást, helyzetben a NER-barát cégek
- Az Orbán-kormány a sportakadémiákat nyomatja
- Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
További cikkek
-
Nincs több idő - üzenték a kórházi beszállítók a kormánynak
Az Orvostechnikai Szövetség azonnali adósságrendezést kér a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. Tovább
-
Orbán folytatja a balkáni hódítást, helyzetben a NER-barát cégek
Az elmúlt években a magyar kormány egyre aktívabb lett a Balkánon, Orbán Viktor pedig főként a hozzá hasonló populista, bevándorlásellenes politikusokkal barátkozik. Tovább
-
Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
Már az online játékok gyártói, a nagy multinacionális cégek is egyre komolyabban veszik a veszélyt, ami a gyerekekre leselkedik a virtuális térben. Tovább
-
Már megint csődbe ment egy bank
A kormány és az ellenzéki pártok közös bizottságának felállítását javasolta Matteo Salvini. Tovább
-
Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
Indiától Kínáig és Izraeltől Európáig a muszlim szélsőségesek cselekedetei ráirányították a figyelmet magára az iszlám vallás tanításaira. A muszlim államok vezetői is érzik, hogy vihar érlelődik közöttük és modern, szekuláris világ között. Ezért december 19 és 21 között a török elnök, a katari emír, az indonéziai elnök, a pakisztáni miniszterelnök és 52 ország 450 muszlim gondolkodója összegyűlik a maláj fővárosban ennek megtárgyalására. Káncz Csaba jegyzete Tovább
-
Van aki ellenáll az oroszok legédesebb fegyverének
A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be. Tovább
-
Az eltévedt lovas – a Magyar Honvédség a ködben
Magyar katonai doktrína hiányában nincs mérce, ami alapján mérni lehetne, hogy hol is tartunk, merre kell fejlődni, mit kell hatékonyabbá tenni? Márpedig a jelenlegi elavult rendszer újra-felfegyverzése nem emeli a magyar védelmi képességet a 21. század követelményeinek szintjére. Jegyzet. Tovább
-
Tényleg meghülyültek a britek? És mi a titka Boris Johnsonnak? A hét sztorija
Elsöprő fölénnyel nyerte a Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban, ezért az ország szinte biztosan kilép majd az EU-ból. De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Videókommentár. Tovább
-
Milliárdokat focizott össze magának a Fradi
Hogy anyagilag mennyire jövedelmező kijutni az európai porondra a hazai csapatoknak, akkor derül ki igazán, ha néha-néha valamelyik NBI-es gárda főtáblára focizza magát. Tovább
-
Csak félig örült Orbán Viktor a brüsszeli klíma-megállapodásnak
Nem győztünk, de esélyt teremtettünk a későbbi győzelemre – így foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök a ma zárult EU-csúcs fejleményeit klímavédelem ügyében. Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői – köztük a magyar kormányfő – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Az egyetlen ellenkező Lengyelország volt. A csúcson szó volt a Brexitről is. Tovább
-
Bejelentették az amerikai-kínai megállapodást
Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Kína vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, az Egyesült Államok pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot. Tovább
-
A skótok inkább Nagy-Britanniából lépnének ki, nem az EU-ból
A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta péntek délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Tovább
-
Jobban a pénzváltók körmére nézne az MNB
Ez is a része az új, 2025-ig szóló felügyeleti stratégiájának. Tovább
-
Hektikus tendencia: hogy áll a magyar építőipar?
Idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
EU-csúcs: megállapodtak a klímacélról, mégsincs teljes egyetértés
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Tovább
-
A párizsi klímaegyezmény halott – interjú Dorosz Dávid főpolgármester-helyettessel
Az igazi problémát a végtelenül igazságtalan, neoliberális kapitalizmus modellje jelenti. Tovább
-
Johnson: én nem akartam decemberi választást, de történelmi jelentőségű lett
A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít. Tovább
-
Fordulat jöhet a kereskedelmi háborúban: Trumpék kitaláltak valamit
Washington és Peking közel áll egy korlátozott kereskedelmi egyezmény megkötéséhez. Tovább
-
Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit
Boris Johnson kormányfő pártjának kényelmes többsége lesz a parlament alsóházában. Mindez azt jelenti, hogy január végéig valóban megvalósulhat a Brexit. Tovább
-
Nyakunkon a technológiai hidegháború?
Egyre közelebbinek tűnik az internet kettéhasadása a két nagyhatalom által ellenőrzött területekre. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
