Az ökológiai válság átírja a globális biztonságpolitikát – interjú a CEU tanszékvezetőjével
„Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői, mind társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható” - mondja Pintér László, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetője. Interjúnk második része.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavalyi jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemezte. A melegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához szükség lesz életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ön látja-e az átütő politikai szándékot a világban ehhez a paradigma-váltáshoz?
Átütő politikai szándékról szerintem nem lehet beszélni, legalábbis olyan értelemben, hogy a szándék a problémához mérhető szintű és időzítésű változásokat indukálna mindenütt, ahol leginkább szükséges. Bár helyenként vannak a korábbiaknál ambiciózusabb próbálkozások, az üvegház gázok emissziója és azok légköri koncentrációja, illetve az ebből eredő sugárzási kényszer továbbra is nő – 1990 és 2017 között összesítve 41 százalékkal - tehát nyilvánvaló, hogy mindazok a válaszlépések, amik eddig történték elégtelenek[1]. Világosan látszik az is, hogy politikai szándék csak akkor vezethet tényleges változásokhoz, ha társadalmi támogatottsággal párosul. A társadalmi támogatottság pedig nagyon soktényezős, nem csak az adott szakpolitikai kérdéstől függ. A francia szavazópolgárok reakciója a szén-dioxid adó ötletére erre tanulságos példa.
Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői mind tágabb értelemben vett társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható, az annak megőrzésére irányuló törekvésekkel pedig csak az elkerülhetetlen átállás költségei nőnek - politikai, gazdasági, emberi és ökológiai értelemben egyaránt.
Az átütő hatás további feltétele az éghajlatváltozással kapcsolatos, semmi esetre sem könnyű politikai döntések alapos előkészitése. Ennek fontosságának aláhúzására pedig Angela Croppert[2] szeretném idézni, aki a kérdésre, hogy mi a szerepe az integrált környezeti-gazdasági-társadalmi elemzéseknek a stratégiai döntéshozatalban azt a választ adta, hogy „csökkentik a politikai kockázatát annak, hogy azt tegyük, amit tenni kell”.
Ön az egyik előadásában hangsúlyozta, hogy az „életet fenntartó mechanizmusok” (life support systems) olyan szinten roncsolódtak a világban, hogy ennek figyelembevétele nélkül már nem lehet átfogó globális biztonságpolitikai elemzést letenni az asztalra. Mire gondolt itt pontosabban?
A globális biztonságpolitikai elemzéseknek van egy általánosan ismert hagyománya, amely elsősorban hadászati, illetve gazdasági kérdésekkel foglalkozik és ennek alapján próbál következtetéseket levonni a különböző szereplők erőviszonyairól. Az idézett kijelentésben arra utaltam, hogy a természeti környezetben bekövetkezett változások sok esetben olyan mértékűek, hogy alapvetően megváltoztathatják a képünket, amit egy adott társadalom geopolitikai erőtérben kifejtett képességeiről és lehetőségeiről feltételeznénk pusztán a hagyományos hadászati vagy gazdasági-politikai eszközrendszer alapján.
Mindezzel abból a szempontból nem mondtam újat, hogy a víz, élelem, energia vagy akár éghajlat-biztonság már jó ideje ismert és elfogadott fogalmak. Azt viszont nem hiszem, hogy kellőképpen értékeljük a hatását, ha megváltozik korábban állandónak feltételezett környezeti folyamatok mintázata – eddig ismeretlen özönfajok vagy kórokozók tűnnek fel, a folyók vizhozama a korábban lehetséges minimumnak tartott szint alá csökken, vagy például a talajleromlás miatt felborul az élelmiszerellátás egyensúlya.
 |
| Pintér László, a CEU tanszékvezetője, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa. |
Mivel több ilyen jellegű folyamatban is kritikus határértékek felé tartunk - vagy afölött vagyunk -, amintazt a bolygószintű korlátok pár éve ismert elmélete hangsúlyozza[3], további új kockázatokkal és bizonytalansági tényezőkkel kell számolni. Ezek hatása és kezelése időt, pénzt és energiát követel, és azok az országok, amelyek nem ismerik fel ezek stratégiai vonzatait hátrányba kerülhetnek a geopolitikai erőtérben.
Azon túl, hogy mindezeket a szempontokat integrálni kell a biztonságpolitikai fősodor gondolatvilágába és gyakorlatába, amire leginkább szükség van, az a kihivások természetének és mértékének megfelelő multilaterális együttműködési rendszer, bizalomerősitő, de-eszkalációs és kapacitásfejlesztési mechanizmusokkal. Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, ha úgy gondolom, hogy ma nem ebbe az irányba tartunk!
Az interjú tegnapi, első részét itt olvashatják.
Címlapon
Mészáros Lőrinc sem akart kimaradni a börtönbizniszből
Kedvenc témája lett a kormánynak a börtönbiznisz, de az kimarad a kommunikációjukból, hogy nem csak a magyar államot szétperelő rabok, hanem például Mészáros Lőrinc is szép hasznot húz a börtönökből. A volt felcsúti polgármesternek ugyanis magánbörtöne is van, de az új rabkórházat sem akárki építi. Szintén biztos bevételt jelent a kiválasztott beszállítóknak a rabok élelmezése.
- Mészáros Lőrinc sem akart kimaradni a börtönbizniszből
- Koronavírus: nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarország megússza
- Padlót fogott Merkel pártja – keresik az új vezért
- Megszorongatnák az Orbán-kormányt Weber és társai
- Jókora ijedtség a tőzsdéken, kötvényekbe és aranyba menekülnek
- A koronavírus megrendítette a politikai osztályt – Izrael is fenyegetőzik
- Drágul a tankolás, de lehet, hogy érdemes várni
- Földet venne? Most 13 ezer (!) állami birtok kerül eladósorba
- Antiszemitizmussal vádolják a flandriai kisváros híres karneválját
További cikkek
-
Padlót fogott Merkel pártja – keresik az új vezért
Hozták magukat a szocdemek, nagyot mentek a Zöldek, tovább süllyednek a kereszténydemokraták – így összegezhető a hétvégi hamburgi választás eredménye. A törvényhozásba becsusszant a radikális bal- és jobboldal, valamint a liberális párt is. A CDU másfél évtized alatt elvesztette helyi szavazóinak háromnegyedét, Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulása óta pedig nincs valódi vezére. A párt ma előrehozta a tisztújítást. Tovább
-
Koronavírus: nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarország megússza
A lapunknak nyilatkozó vírusszakértő szerint ugyanakkor pánikolnunk nem szabad. Tovább
-
Antiszemitizmussal vádolják a flandriai kisváros híres karneválját
A belga kormány vizsgálatot ígér az ügyben. Tovább
-
Földet venne? Most 13 ezer (!) állami birtok kerül eladósorba
Az Agrárminisztérium programján 3 hektárnál kisebb földekre lehet ajánlatot tenni. Tovább
-
Drágul a tankolás, de lehet, hogy érdemes várni
A benzin ára felmegy, a gázolajé a helyén marad. Tovább
-
Megszorongatnák az Orbán-kormányt Weber és társai
Sajtóhírek szerint az Európai Néppárt is szeretné felgyorsítani a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Tovább
-
A koronavírus megrendítette a politikai osztályt – Izrael is fenyegetőzik
„Iráni Vietnámmá” tenné Szíriát a zsidó állam. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Új bortörvény jöhet, mindig, mindent mérni kéne a gazdáknak
A javaslat szerint naprakészen tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. Tovább
-
Kizárták Ausztriából az olasz vonatokat a koronavírus miatt
Nincs vasúti átkelés a közös határon. Tovább
-
Rohamosan csökken az ételautomaták száma
Túl magasak a fenntartásukhoz fizetendő díjak a Nemzeti Automata Szövetség szerint. Tovább
-
40 hónapja tart az üzleti pesszimizmus
A GKI felmérése szerint februárban még romlottak is az üzleti várakozások. Tovább
-
Hamarosan elindul a nyugdíjkötvény, a MÁP Plusszal is versenyképes lehet a kamatozása
Átfogó interjút adott az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter. Tovább
-
Kémek a célkeresztben – Párizs rászállt Erdogan ügynökeire
Erdogan elnök egy gigantikus iszlamista fedőszerven keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Párizs most felveszi a küzdelmet az Ankarából jövő beavatkozással és már le is zárta a Diyanet számláit az országban. Káncz Csaba jegyzete Tovább
-
Az IMF a koronavírus miatt az idén kisebb növekedést vár
Miközben a Nemzetközi Valutaalap az eddig vártnál kisebb idei kínai és globális gazdasági növekedést várt, a kínai jegybank alelnöke azt nyilatkozta egy lapnak, hogy különböző intézkedésekkel tovább növelik a likviditást a gazdaság élénkítése érdekében. Tovább
-
Hallgassák csak: új magyar gazdasági-közéleti podcast indult
Új gazdasági-közéleti tematikájú podcast-sorozatot indított laptársunk. Az Mfor podcast első adásának témái között a miniszterelnöki évértékelő, a gazdasági kilátásainkat fenyegető veszélyek és az egészségügyi reform kilátásai szerepelnek. Tovább
-
Tizedik negyedéve nő a hazai GDP 4 százaléknál jobban
A magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélése egyre kedvezőbb, a hitelminősítők, az elmúlt néhány napban például a Japan Credit Rating Agency és a Standard & Poor's is elismerték a magyar gazdaság teljesítményét. Tovább
-
Lélektani határ felett: nagyon nem akar mérséklődni a pedagógushiány
A pedagógusok háza táján sincs szélcsend: zajlanak az Oktatási Hivatallal közbeékelt iskolaérettségi vizsgálatok, forrnak az indulatok az új NAT körül, s a pedagógusbérek is folyamatos kereszttűzben állnak. Tovább
-
Ide csak akkor költözhetsz be, ha törődsz a szomszédokkal
Rendhagyó módon küzd az elmagányosodás ellen egy önkormányzat Svédországban: a lakásokat csak olyan bérlők vehetik ki, akik vállalják, hogy hetente minimum két órát más lakók társaságában töltenek. Tovább
-
Megint Trumpot akarják: a hírszerzés szerint már dübörög az orosz gépezet
Úgy tűnik, Moszkva megint megpróbálja az elnöki címhez segíteni Donald Trumpot - ennek érdekében még a demokrata ellenfelét is megpróbálják maguk kiválasztani. Tovább
-
Az önkéntes öngondoskodásé a jövő?
Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
