A jelenleginél kritikusabb szintű migrációs nyomásra számítok – interjú a CEU tanszékvezetőjével
A 2008-as globális pénzügyi válság után a befektetések zöme továbbra is azon makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák további elmélyülésében. "A globális természeti erőforrásokra nehezedő nyomás növekedése miatt a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten." Pintér Lászlóval, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetőjével és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársával Káncz Csaba készített kétrészes interjút, amelynek első részét itt olvashatják.
A menekült-, illetve migránskérdés röpke pár év alatt a nemzetközi politika egyik legélesebben vitatott, legneuralgikusabb témája lett. Az ökológiai okokból menekülőkre eközben még elfogadott nemzetközi jogszabályok sincsenek. Mennyire látja súlyosnak a helyzetet - akár már a közeljövőben - tekintettel a kiszáradó térségekre Dél-Ázsiában és Afrikában?
Nos, a helyzet már régóta súlyos, csak a háttérben hosszú ideje eddig látensen zajló folyamatok hatásai érnek el napjainkra egyre gyakrabban és egyre kritikusabb szinteket. Ezt a közvélemény is tapasztalhatta, amikor tavaly Fokváros vagy az elmúlt hetekben a 7 millió lakosú indiai Csennai jutott közel az abszolút vízhiányhoz. Persze minden sokmilliós Fokvárosra vagy Csennai-ra sok ezer, vagy sok tízezer ázsiai vagy afrikai kistelepülés jut, amely nem csak megközelíti, hanem át is lépi ezt a kritikus határt, mindenfajta sajtóvisszhang nélkül. De ha már a kiszáradás lehetősége szóba került, az ENSZ 1997 óta pár évente rendszeresen kiadott és a klímajelentéseknél átfogóbban foglalkozó - csak kevésbé ismert és magyarra eddig soha le nem fordított - Globális Környezeti Kilátásoknak (GEO) már a 2000-es kiadásában feketén-fehéren megjelent, hogy az integrált regionális modellek eredményei szerint Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika országaiban strukturális és állandósult vízhiánnyal kell számolni a századunk 30-as éveitől, forgatókönyvektől függően. Nem tartom túlzásnak az állítást, hogy ezek és az ehhez hasonló felhívások mind a nagypolitika, mind a tömegtájékoztatás, mind pedig ennek eredményeképpen a közvélemény részéről évtizedeken át jórészt süket fülekre találtak.
Persze naivitás lenne a migrációt kizárólag a környezet számlájára írni anélkül, hogy figyelembe vennénk például a krónikus szegénység, felelőtlen katonai kalandorpolitika vagy az intézményesült korrupció hatásait. Viszont az is nyilvánvaló, hogy az élethez elengedhetetlen természeti erőforrások mennyiségének, illetve minőségének csökkenése a fenyegetettség érzésének - és a tényleges fenyegetettség - szorzójaként (’threat multiplier’) működik.
Az említett régiókban ezek a folyamatok nem újak, csak korábban vagy el sem érték a nagypolitika, illetve a sajtó, ezen keresztül pedig a társadalom zömének ingerküszöbét, vagy pedig átmeneti, illetve a segély vagy fejlesztési politika hagyományos eszközeivel általában kezelhető problémának tekintették őket. Ezek egyik fő gyengéje, hogy sokszor elsősorban az okozatokat kezelik tüneti szinten, míg a komolyabb erőfeszítést igénylő kiváltó okok továbbra is megmaradnak. Ahhoz, hogy ezen túl tudjunk lépni, mind a politikában mind a gyakorlatban szemléletváltásra van szükség. Évtizedek óta tudjuk, hogy nem egyszerűen víz-, klíma-, vagy termőföld-, hanem rendszerszintű fenntarthatósági - pontosabban fenntarthatatlansági - probléma van.
A kérdéséhez visszakanyarodva, az alapvető kiváltó okok, mint például a népesség, illetve a fogyasztás növekedése, az urbanizáció, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás, illetve az információs társadalom térnyerése közismerten nagy inerciájú (tehetetlenségű, a szerk.) folyamatok. Mivel ezek elég gyorsan és elegendő mértékben szerintem még a legjobb szándékkal sem befolyásolhatók, rövid és középtávon a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten.
A 2008-as globális pénzügyi válság óta a vezető jegybankok ultra-alacsony kamatkörnyezettel próbálják elhitetni, hogy a múlt század jóléti- és fogyasztási modellje még fenntartható. A G20-ak államadóssága 2009 óta 72 százalékkal növekedett, miközben a gazdasági teljesítmény csupán 31 százalékkal. A valóságtól elszakadt és a jövőt elzálogosító monetáris politika Ön szerint mennyiben járul hozzá a globális környezeti válsághoz?
Ennek a megválaszolásához szeretnék először egyet visszalépni. Egyetértek azokkal, akik szerint a 20. századból örökölt és azóta csak súlyosbodó fenntarthatatlansági problémák kezelése eddig szinte soha nem látott méretű erőfeszítést és ennek megfelelő finanszírozást igényel. Hogy milyen nagyságrendű befektetésekről van szó, ahhoz érdemes idézni a nemzetközi szinten tárgyalt és minden ENSZ tagállam által példátlan konszenzussal elfogadott fenntartható fejlesztési célok éves finanszírozási igényét, amely az ENSZ szerint nagyságrendileg 2.5 ezermilliárd dollár. Hangsúlyozottan nem luxuskiadásokról van szó, mivel a célok sok esetben csak a legkisebb közös nevezőt és nem az elvárható ideális célokat jelentik, a környezeti célok esetében pedig annak megelőzését, hogy a Föld természeti infrastruktúrájának – víz, termőtalaj, éghajlat, levegő, természetes ökoszisztémák – számtalan esetben már így is kritikus állapota tovább romoljon.
A történelmien és tartósan alacsony kamatkörnyezet és a célokban kifejezett pozitív politikai szándék alapján azt lehetne gondolni, hogy a pénz rendelkezésre áll és arra áll rendelkezésre, amire ténylegesen kell. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű és pláne nem ilyen rózsás. Az irreálisan alacsony kamatkörnyezet következtében ugyan jelentős a tőkepiaci likviditás, de néhány jószándékú próbálkozástól eltekintve (például Dél-Korea, Németország) a világ nem használta ki a pénzügyi válságot alapvető strukturális változások bevezetésére. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a befektetések zöme továbbra is azoknak a makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák generálásában és további elmélyülésében.
 |
| Pintér László, a CEU tanszékvezetője, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa. |
Úgy látom tehát hogy az alacsony kamatkörnyezet alapvető, a fenntarthatóság logikáján alapuló strukturális változások nélkül nagyon finoman fogalmazva is öngól. Némileg biztató, hogy ezt olyan vezető szervezetek mind az OECD is világosan belátják, és az is pozitív, hogy növekszik a zöldgazdaságba irányuló befektetések aránya, de az olcsó pénz még mindig döntően a fenntarthatatlan gazdaságot finanszírozza, az idő pedig fogy.
(Az interjú második részét holnap olvashatják.)
Címlapon
Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek
Újra áll a bál Varsó és Moszkva között, a Kreml szerint a lengyelek kollaboráltak Hitlerrel a Holokauszt során. A vita súlyos árnyat vetett Auschwitz felszabadításának tegnapi, 75. évfordulójára. Varsó nincs könnyű helyzetben, hiszen a jelenlegi kormányzat arrogáns viselkedésével az utóbbi években súlyosan aláásta az ország diplomáciai kapcsolatait számos szövetségessel. Káncz Csaba jegyzete.
- Megint az EU asztalára került a házi pálinka, de nem biztos, hogy lesz okunk örömre
- Tudta, hogy tilosban jár, de nem érdekelte, 111 milliós bírság járt érte
- Németországban is megjelent a koronavírus, Kínában már száz fölött az áldozatok száma
- Impeachment: Trump volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
- Koronavírus: már látszódnak a gazdasági mellékhatások
- Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
- Matolcsy szerint a magyar gazdaságpolitika olyan, mint a Rubik kocka
- A nap képe: így gyászolják rajongói a legendás kosarast
- Állampapír vagy osztalék? Melyik lesz a nyerő?
További cikkek
-
A túlélők voltak a fő vendégek a 75. évfordulós auschwitzi megemlékezésen
Ott volt számos politikai vezető is, köztük Orbán Viktor, aki feleségével, Lévai Anikóval gyertyát helyezett el a birkenaui áldozatok emlékművének magyar nyelvű táblája előtt. Tovább
-
Impeachment: Trump volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
Az amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás hétfői tárgyalási napján Joe Biden volt a középpontban. Tovább
-
Németországban is megjelent a koronavírus, Kínában már száz fölött az áldozatok száma
Az USA-ban pedig 25-re növelték azon repterek számát, ahol kivizsgálják a Kínából érkezőket. Tovább
-
Megint az EU asztalára került a házi pálinka, de nem biztos, hogy lesz okunk örömre
Ezúttal a tagállamok szintjén blokkolják hosszabb ideje a dossziét. Tovább
-
Koronavírus: már látszódnak a gazdasági mellékhatások
A tőzsdék elkezdtek esni, a szakértők pedig a várható gazdasági károkról beszélnek. Tovább
-
Matolcsy szerint a magyar gazdaságpolitika olyan, mint a Rubik kocka
Mindkettő magyar, leleményes és sikeres, állapította meg friss cikkében a jegybank elnöke. Tovább
-
A nap képe: így gyászolják rajongói a legendás kosarast
Kobe Bryant vasárnap vesztette életét helikopter-balesetben. Tovább
-
Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
Visszatért a kétpólusú politikai rendszerhez Olaszország: a hétvégi tartományi választásokon Emilia-Romagnában a baloldal, Calabriában a jobboldal nyert, az Öt Csillag Mozgalom viszont gyakorlatilag megsemmisült. Tovább
-
Mennyire érte meg leépíteni az oktatást? Hamarosan kiderül
Amíg úgy versenyeznek a cégek a munkaerőért, mint most, nem jönnek elő a rendszer súlyos problémái. Hamarosan azonban változhat a munkaerőpiaci helyzet. Tovább
-
Török Áramlat: két év múlva jöhet legkorábban gáz Magyarországra
2021 végén, 2022 elején nyithatják meg a csapot. Tovább
-
A baloldal elvitte Salviniék elől Emilia Romagna tartományt
A vasárnap késő esti exitpoll-adatok szerint Stefano Bonaccini 47-51 százalék között teljesített, miközben a jobboldali Lucia Borgonzoni 44-48 százalék között állt. Tovább
-
Vagyonelkobzás, kiutasítás – folytatódik az angolszász kampány Kína ellen
Ausztrália és Új-Zéland is egyre nyomatékosabban lép fel a távol-keleti befolyásolási kísérletek ellen. Tovább
-
Megemelhetik a diákhitel maximális összegét
Megnőttek a felsőoktatási hallgatók kiadásai, ezért lehetséges, hogy kitolják a Diákhitel 1 mostani, 70 ezer forintos maximumát. Tovább
-
Még borúlátóbb lett év elején a magyar üzleti szféra
Januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének esése, most már több mint hároméves mélyponton vagyunk. Tovább
-
Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
Kiderült hogy egyikük sem ezt a betegséget kapta el. Sem az országban, sem a határokon kívül nem tudni magyar betegről. Tovább
-
A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez. Tovább
-
Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
Salvini ma diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze – ő jövő vasárnap lép fel Rómában. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
A hivatalos adatok szerint már 56 halottja van Kínában a koronavírusnak, a fertőzöttek száma közelíti a kétezret. Kanadában bejelentették az első fertőzésgyanús esetet, Oroszországban egy szállodához vonultak ki a mentők, az amerikaiak evakuálásra készülnek. Tovább
-
Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
Szakértők szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés állhat, amely miatt hó helyett eső hull az égből. Tovább
-
Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki Hongkongban
Egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki Hongkonban szombaton Carrie Lam, a különleges közigazgatású kínai terület kormányzója a koronavírus terjedése miatt. Ez egyebek között azt jelenti, hogy korlátozzák a terület fizikai kapcsolatát az anyaországgal, ahol már 41-en vesztették életüket a koronavírus okozta tüdőgyulladásban, és csaknem 1300-an megfertőződtek. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
