|
| (Fotó: Kormany.hu) |
Ma kettőkor napvilágot látott a Monetáris Tanács döntése a jegybanki kamatlábakról, amely nem okozott meglepetést, az alapkamat maradt 0,9 százalék. Az egy órával később publikált közlemény pedig azt az üzenetet tartalmazza, hogy az inflációs kilátások miatt egy jó ideig még nem kell számítani a kamatok emelkedésére.
A tanácstól sokan várták azt, hogy legalább kommunikációjában reagál majd az elmúlt időszak árfolyamáltozására, a forintárfolyam gyengülésére. Az elmúlt napokban 334-336 forintot kellett fizetni egy euróért, miközben nyáron inkább a 320 forintos árfolyamszint volt a jellemző.
Ilyen irányú kommunikáció azonban nem bukkan fel a háromkor közzétett közleményben, igaz, fél négytől háttérbeszélgetést tartanak a Magyar Nemzeti Bankban, és meglehet, hogy ott már érdemben szóba került a téma.
A tanács közleménye ellenben tele van utalással a kedvező inflációs környezetre, illetve a nemzetközi jegybanki - FED, EKB - lazításokra való utalással, mintegy alátámasztva a jegybank elköteleződését a laza monetáris politika iránt. Ezúttal így fogalmazott a tanács az inflációs folyamatokról:
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik. A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.
Az egy hónappal korábbinál erősebben fogalmaznak az adószűrt inflációs folyamatokról, érzékeltetve, hogy lényegesen kedvezőbb lehet az inflációs pálya, mint amivel korábban számoltak a jegybankban.
A közlemény egy másik részében így fogalmaznak, újfent máshová helyezve a hangsúlyt, mint egy hónappal korábban:
A Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.
Mindebből az következik, hogy a tanács (és a jegybank) továbbra is elkötelezett a laza monetáris politika mellett, a jelenlegi árfolyamszint nem befolyásolja e politika gyakorlását, nem látnak okot a beavatkozásra, ellenben a hangsúlyt az inflációs folyamatokra helyezve érvelnek az alacsony kamatszint fenntartása mellett.
A tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról, legalább 300-500 milliárd forintra emelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát - tudtuk még meg.
A közleményből kiderül továbbá, hogy az idei gazdasági növekedést 4,5 százalékra várják, szemben az előző negyedévi prognózisukban rögzített 4,3 százalékkal. Jövőre továbbra is 3,3 százalékot várnak. Újdonság, hogy már 2021-re is adtak előrejelzést, amely szintén 3,3 százalék.
Nem ültek asztalhoz az iráni külügyminiszterrel. 
