Diktátorbuli Kirgizisztánban: kétes társaságba keveredett Orbán Viktor
Felszámolt ellenzék, államilag kontrollált sajtó, mindent átszövő korrupció, politikai foglyok, esetenként kínzások. Ez jellemzi azokat a közép-ázsiai országokat, amelyekkel szorosabbra fűzné a kapcsolatokat Orbán Viktor kirgizisztáni látogatásán. A magyar kormányfő által dicsért államok vezetői hosszú évekre, évtizedekre bebetonozták hatalmukat.
Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!
 |
| A vad banda. MTI Fotó, Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Kirgizisztánban vendégeskedik Orbán Viktor. A magyar kormányfő vasárnap érkezett meg a közép-ázsiai országba, hétfőn pedig felszólalt a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésén.
„Fantasztikus sikerek”
A magyar miniszterelnök a többi között arról beszélt, hogy Magyarország tiszteli, ápolja türk gyökereit, nyelvünk a türk nyelvekkel áll rokonságban.
Hozzátette: korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat. Szerinte az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg.
Szorosabbra fűzné a szálakat
Orbán Viktor szerint 2010 óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével, és ma már az eddiginél is szorosabb kapcsolatra törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is - mondta a magyar kormányfő.
 |
| .Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára, Ilham Alijev azeri, Nurszultán Nazarbajev kazah, Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Orbán Viktor miniszterelnök a kirgizisztáni Csolpon-Atában. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
A magyar állam csaknem 600 állami ösztöndíjat fizet ezen országok nálunk tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja. A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a gazdasági együttműködésre.
Integetett is Orbán Viktor
Orbán Viktor vasárnap részt vett a III. Nomád Világjátékok látványos megnyitóján is, és az említett elnökök társaságában integetett a tribünről a magyar csapatnak. (Az alábbi videón ez 1:09:16-nál látható).
De pontosan mi jellemzi azokat az országokat, amelyekkel Orbán Viktor „az eddiginél is szorosabb együttműködésre” törekszik, és kik azok a vezetők, akikkel együtt pózol?
Nem szabad országok
Emberjogi szervezetek szerint az említett államokban komoly problémák vannak az emberi és politikai jogok érvényesülésével, és gyakorlatilag nem nevezhetők demokráciáknak.
Beszédes tény, hogy a Freedom House rangsorában az öt említett ország közül négy nem szabad besorolást kapott, és mindössze Kirgizisztán tekinthető részben szabadnak.
Nincs valódi ellenzék
Az amerikai szervezet Kazahsztánról, amelyet 28 éve vezet Nurszultán Nazarbajev, ezt írja: a parlamenti és elnökválasztások nem szabadok, nem fairek, és minden jelentősebb politikai erő lojális az elnökhöz.
A hatalom következetesen háttérbe szorította vagy bebörtönözte a valódi ellenzéki szereplőket, a főbb médiumok az állam vagy kormánybarát üzletemberek tulajdonában vannak. A szólásszabadságot korlátozzák, a korrupció mindent átsző. Kazahsztánban egymás után zárták be a független médiumokat, egyes politikai ellenfeleket pedig bebörtönöztek.
Burjánzó korrupció, bebetonozott hatalom
Hasonló állapotok uralkodnak – a Freedom House szerint – Azerbajdzsánban is, amelynek 2003 óta elnöke Ilham Alijev. A korrupció itt is burjánzik, a politikai ellenzék pedig gyenge az elmúlt évek elnyomása miatt. A kormány a civil szabadságjogokat is jelentősen szűkítette, és alig enged teret a civil aktivitásnak.
Az Alijev-klán egyébként csaknem ötven éve uralja Azerbajdzsánt. Ilham Alijev apja, Gejdár Alijev kommunista funkcionárius volt, és 1969-től haláláig, 2003-ig vezette az országot. Ilham szintén hosszú időre bebetonozta a hatalmát: 2009-ben eltörölte azt a korlátozást, amely két ciklusra korlátozta a mindenkori elnök megbízatását. Néhány éve pedig feleségét nevezte ki az állam első alelnökévé.
 |
| MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Ilham Alijev az Orbán-kormánnyal is jó kapcsolatokat ápol. A magyar kormány 2014 novemberében stratégiai megállapodást írt alá az azeri elnökkel, és az azeri baltás gyilkost is hazaengedte. A katonatisztet, aki 2004-ben lemészárolta örmény diáktársát Budapesten, hazájában hősként ünnepelték. A magyar kormányfő már kétszer is tett hivatalos látogatást Alijevnél.
Államilag kontrollált média
A legdurvább állapotok Üzbegisztánban uralkodnak, amelynek a Freedom House a lehető legrosszabb osztályzatot adta. Nincsenek valódi ellenzéki pártok, a külföldre menekült ellenzéki vezetők megmaradt támogatóit pedig üldözik.
A törvényhozás és az igazságszolgáltatás a hatalom eszközeként szolgál, a médiát az állam kontrollálja. Itt is mindent átsző a korrupció, a bebörtönzötteket pedig gyakran kínozzák. Bár az új elnök reformjai enyhülést hoztak, a kormány továbbra is számos embert tart fogva politikai vagy vallási alapon.
A Nyugat sem szent
A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy olykor nyugati vezetők is megfordulnak ezekben az országokban, illetve fogadják vezetőiket. Angela Merkel német kancellár például augusztus végén tárgyalt Bakuban az azeri elnökkel – a megbeszéléseken az azeri gáz mellett az emberi jogok is szóba kerültek.
Alijevet idén júliusban Párizsban vendégül látta Emmanuel Macron francia elnök. A kazah elnököt pedig 2015-ben a Downing Streeten fogadta az akkori brit kormányfő, David Cameron. És a sort még alighanem lehetne folytatni.
Címlapon
Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek
A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.
- Hanyatlanak a Mészáros-cégek
- Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy
- Döntött a Kúria: ebből a kérdésből népszavazás lehet
- Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek
- Milliárdokból újul meg egy vasútvonal, a Délit viszont lezárják
- Belebukik-e Trump a Kína elleni hadjáratba?
- Előrehozott német választásokat követelnek – ma kirúghatják a titkosszolgálat főnökét
- Két év múlva ez lesz Buda legnagyobb bevásárlóközpontja
- Hárommilliárd euróval nőtt a külföldiek forint elleni spekulációja
További cikkek
-
Belebukik-e Trump a Kína elleni hadjáratba?
Minden nap újabb csapás a kínai-amerikai vámháborúban: hétfőn Trump vetett ki vámot 200 milliárd dollárnyi kínai árura, tegnap Kína 60 milliárd dollárnyi amerikaira. Következő lépésben már egymás egész kereskedelme sorra kerül, aztán még a tarifák is az égig emelhetők, de ki bukik nagyobbat, ha ellehetetlenül köztük a kereskedelem? Tovább
-
Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy
Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdíja felől, amit az is mutat, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyugdíjas szülők támogatása. Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy a fiatal, 18-29 éves korosztály döntő többsége arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit. Tovább
-
Több millió kipufogó rontja a környezetet - ez lenne az egyetlen megoldás?
A felmérés szerint még a vizsgán átment dízelautók is súlyosan károsítják a környezetet hosszútávon. Tovább
-
Alig tudnak a magyarok idegen nyelveket: újfajta diákhitellel segít a kormány
A kormány már a második idegen nyelv óráiból is lefaragna, csak hogy egyet megtanuljanak a diákok. Tovább
-
Itt van, mivel számolnak Matolcsyék – lassulás jön a magyar gazdaságban
Az idei 4,4 százalék után jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedést várnak. Tovább
-
Összekaptak Macronnal, lemond a belügyminiszter
Gérard Collomb két év múlva távozik a kormányból. Tovább
-
Nem kellett sokat várni: jön a kampány a Sargentini-jelentés ellen
Minden csatornán elmondják majd, nem értenek egyet a jelentéssel. Tovább
-
Döntött a Kúria: ebből a kérdésből népszavazás lehet
A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy ne közvetlenül a folyóparton, hanem beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon-e meg a Római-parti árvízvédelem. Tovább
-
Putyin: Magyarország az egyik kulcspartnerük
Az orosz elnök szerint a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek, Orbán örül az elmúlt évek munkáinak. Tovább
-
Elindult a délutáni izgalom: már rángatják a forintot
Az alapkamat nem változott, de Matolcsyék jó eséllyel készülnek valamire: üzenetet kaphat a piac, visszafoghatják a lazaságot délután. Tovább
-
Nagyon meg akarja oldani az EU az izraeli-palesztin konfliktust
Az Európai Unió Tanácsa a közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges EU-képviselővé nevezte ki Susanna Terstal korábbi holland diplomatát. Tovább
-
Két év múlva ez lesz Buda legnagyobb bevásárlóközpontja
Az Etele Pláza építésére most kötött hitelmegállapodást a Futureal. Tovább
-
Előrehozott német választásokat követelnek – ma kirúghatják a titkosszolgálat főnökét
Merkel elébe menne a koalíciós válság kiszélesedésének és ma kirúghatja a belső elhárítás fejét. Miközben a német polgár tradicionális életmódját, biztonságát és a köziskolák színvonalát félti, azt látja, hogy Merkel össze-vissza röpköd a világban szónoklatokat tartani. A vezető német pénzügyi napilap szerint megérett az idő az előrehozott választásokra. Tovább
-
Most ezért trombitálják össze egész Európát?
Újabb EU-csúcs jöhet a Brexit miatt. Tovább
-
Olaj, gáz, víz: mit akarunk mi az oroszoktól?
Szijjártó elmagyarázta, miért jó az oroszokkal jóban lenni. Tovább
-
Árgus szemekkel figyelik ma Matolcsyékat – lesz meglepetés?
Elemzők szerint a mai kamatdöntő ülésen nem változik érdemben a monetáris eszköztár, de elképzelhető a piacnak küldött üzenet finomhangolása. Tovább
-
Újabb csapás Trumptól: emiatt drágulhat sok minden a boltok polcain
Megérkezett a kínai termékek elleni védővámok újabb köre. Tovább
-
Menekültek tízezreinek nem lesz helye - kemény döntést hozott Trump kormánya
Az Egyesült Államok jövőre az ideinél kevesebb, maximum 30 ezer menekültet fogad be - jelentette be Mike Pompeo. Tovább
-
Észak-Korea az egyesülésről álmodik, de nem német módra
Az egyesülés kérdését időről időre felvetik a két Koreában, ahogy általában a kettéosztott nemzeteknél. Németországban is állandóan napirenden volt a kérdés, de reménytelennek tűnt, aztán meglepetésszerűen pillanatok alatt lezajlott. Korea helyzete bonyolultabb: nem tudja a gazdag rész integrálni a szegényt, sőt, pont utóbbi szeretné az egész országot uralni. Tovább
-
Kapott egy pofont Törökország
Gyorsult a növekedés a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő G20-csoportban a második negyedévben, a legjobban a törökök estek vissza. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
