Diktátorbuli Kirgizisztánban: kétes társaságba keveredett Orbán Viktor

A vad banda. MTI Fotó, Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Kirgizisztánban vendégeskedik Orbán Viktor. A magyar kormányfő vasárnap érkezett meg a közép-ázsiai országba, hétfőn pedig felszólalt a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésén.

„Fantasztikus sikerek”

A magyar miniszterelnök a többi között arról beszélt, hogy Magyarország tiszteli, ápolja türk gyökereit, nyelvünk a türk nyelvekkel áll rokonságban.

Hozzátette: korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat. Szerinte az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg.

Szorosabbra fűzné a szálakat

Orbán Viktor szerint 2010 óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével, és ma már az eddiginél is szorosabb kapcsolatra törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is - mondta a magyar kormányfő.

.Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára, Ilham Alijev azeri, Nurszultán Nazarbajev kazah, Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Orbán Viktor miniszterelnök a kirgizisztáni Csolpon-Atában. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar állam csaknem 600 állami ösztöndíjat fizet ezen országok nálunk tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja. A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a gazdasági együttműködésre. 

Integetett is Orbán Viktor

Orbán Viktor vasárnap részt vett a III. Nomád Világjátékok látványos megnyitóján is, és az említett elnökök társaságában integetett a tribünről a magyar csapatnak. (Az alábbi videón ez 1:09:16-nál látható).

De pontosan mi jellemzi azokat az országokat, amelyekkel Orbán Viktor „az eddiginél is szorosabb együttműködésre” törekszik, és kik azok a vezetők, akikkel együtt pózol?

Nem szabad országok

Emberjogi szervezetek szerint az említett államokban komoly problémák vannak az emberi és politikai jogok érvényesülésével, és gyakorlatilag nem nevezhetők demokráciáknak.

Beszédes tény, hogy a Freedom House rangsorában az öt említett ország közül négy nem szabad besorolást kapott, és mindössze Kirgizisztán tekinthető részben szabadnak.

Nincs valódi ellenzék

Az amerikai szervezet Kazahsztánról, amelyet 28 éve vezet Nurszultán Nazarbajev, ezt írja: a parlamenti és elnökválasztások nem szabadok, nem fairek, és minden jelentősebb politikai erő lojális az elnökhöz.

A hatalom következetesen háttérbe szorította vagy bebörtönözte a valódi ellenzéki szereplőket, a főbb médiumok az állam vagy kormánybarát üzletemberek tulajdonában vannak. A szólásszabadságot korlátozzák, a korrupció mindent átsző. Kazahsztánban egymás után zárták be a független médiumokat, egyes politikai ellenfeleket pedig bebörtönöztek.         

Burjánzó korrupció, bebetonozott hatalom

Hasonló állapotok uralkodnak – a Freedom House szerint – Azerbajdzsánban is, amelynek 2003 óta elnöke Ilham Alijev. A korrupció itt is burjánzik, a politikai ellenzék pedig gyenge az elmúlt évek elnyomása miatt. A kormány a civil szabadságjogokat is jelentősen szűkítette, és alig enged teret a civil aktivitásnak.

Az Alijev-klán egyébként csaknem ötven éve uralja Azerbajdzsánt. Ilham Alijev apja, Gejdár Alijev kommunista funkcionárius volt, és 1969-től haláláig, 2003-ig vezette az országot. Ilham szintén hosszú időre bebetonozta a hatalmát: 2009-ben eltörölte azt a korlátozást, amely két ciklusra korlátozta a mindenkori elnök megbízatását. Néhány éve pedig feleségét nevezte ki az állam első alelnökévé.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ilham Alijev az Orbán-kormánnyal is jó kapcsolatokat ápol. A magyar kormány 2014 novemberében stratégiai megállapodást írt alá az azeri elnökkel, és az azeri baltás gyilkost is hazaengedte. A katonatisztet, aki 2004-ben lemészárolta örmény diáktársát Budapesten, hazájában hősként ünnepelték. A magyar kormányfő már kétszer is tett hivatalos látogatást Alijevnél.

Államilag kontrollált média

A legdurvább állapotok Üzbegisztánban uralkodnak, amelynek a Freedom House a lehető legrosszabb osztályzatot adta. Nincsenek valódi ellenzéki pártok, a külföldre menekült ellenzéki vezetők megmaradt támogatóit pedig üldözik.

A törvényhozás és az igazságszolgáltatás a hatalom eszközeként szolgál, a médiát az állam kontrollálja. Itt is mindent átsző a korrupció, a bebörtönzötteket pedig gyakran kínozzák. Bár az új elnök reformjai enyhülést hoztak, a kormány továbbra is számos embert tart fogva politikai vagy vallási alapon.

A Nyugat sem szent

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy olykor nyugati vezetők is megfordulnak ezekben az országokban, illetve fogadják vezetőiket. Angela Merkel német kancellár például augusztus végén tárgyalt Bakuban az azeri elnökkel – a megbeszéléseken az azeri gáz mellett az emberi jogok is szóba kerültek.

Alijevet idén júliusban Párizsban vendégül látta Emmanuel Macron francia elnök. A kazah elnököt pedig 2015-ben a Downing Streeten fogadta az akkori brit kormányfő, David Cameron. És a sort még alighanem lehetne folytatni.