|
| MTI Fotó: Bruzák Noémi |
A német precizitás lassan pontot tehet az olyan buta viták végére, hogy a menekültek vajon mind analfabéták-e, vagy csupa mérnök és egyetemi professzor. Az ottani munkaügyi szervezet – melynek vezetője nemrég a menekültügyet is átvette – 400 ezer menekült körében készített felmérést.
A Bundesagentur für Arbeit (BA) óriási lehetőséget lát a menekültekben a német munkaerőpiac számára – írja az AFP hírügynökség. A német munkanélküliség szeptemberben is csökkent. Ám nagyon nagy ráfordításokra van még szükség a nyelvtanítás, oktatás, szakmai képzés terén.
Sok idő kell még ahhoz
A felmérés szerint a menekültek 70 százaléka 30 év alatti, 55 százalék pedig 25 évnél fiatalabb. A fiatal menekültek munkával kapcsolatos motivációja nagyon erős, és erős az akarat, hogy a saját lábukra álljanak – írják. Ám sok időre lesz szükségük, hogy a német munkaerőpiacra integrálódjanak. „Ez nem a holnap munkaereje, hanem a holnap utáné” – idézik a BA egyik vezetőjét, Raimund Beckert.
Hiányoznak a dolgozók
A menekültek 80 százaléka nem rendelkezik megfelelő iskolai bizonyítványokkal, amikor Németországba ér. (Egyéb papírokkal sem – a szerk.) Ezért a munkaügyi hatóságnak az is nagy feladata, hogy a meglevő szaktudást megfelelő bizonyítványokba foglalja a leendő munkaadók számára.
Kutatások szerint évi ha évi 400 ezer fős nettó bevándorlás lesz Németországban, 2030-ig akkor is hiányozni fog 1,5-2,0 millió munkavállaló.
Önkéntes a válaszadás
Ám úgy tűnik, a menekültek pontos képzettségéről, foglalkozásáról nem készült statisztika. A Die Welt nemrég azt írta, megkérdezik ugyan őket erről egy űrlapon az érkezéskor, ám a válaszadás önkéntes, így az adatok hiányosak. „Nem reprezentatívak”, nem megbízhatók, csak óvatosan lehet ezeket kezelni.
A rendelkezésre álló információk szerint mindenesetre közel minden hatodik menekültnek, pontosabban 15 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. A gimnáziumot végzettek aránya 16 százalék, egyéb középiskolát 35 százalék végzett. A 24 százalékuknak általános iskolája van, 11 százaléknak pedig az sem.
A németek sem sokkal képzettebbek?
A német lakosságon belül 22 százalék a felsőfokú vagy speciális szakmai végzettséggel rendelkezők aránya. A számokból tehát az derül ki, hogy a menekültek képzettségi színvonala valamivel alacsonyabb, mint a befogadó országé. De úgy tűnik, nem lényegesen sokkal, a német polgárok 34 százalékának sincsen meg még a középfokú végzettsége sem.
Az alacsony végzettségű személyek, akik közé már egyes szakközépiskolai jellegű képzések végzettjei is beletartoznak, erősen veszélyeztetettek a szegénység szempontjából – írják. A menekülteknek sok képzést kéne kapniuk, különben a magasan kvalifikált állások elzárva maradnak előlük.
A szírek többet jártak iskolába
A szíriaiak között az adatok alapján magasabb az átlagos végzettség, mint általában a menekültek között: 21 százalékuk azt adta meg, hogy felsőfokú végzettségű, 22 százalékuk gimnáziumot, 47 százalékuk általános vagy középiskolát végzett.
Óvodákba a menekültekkel!
Oktatási szakértők szerint az integráció kulcsa az iskolákban és az óvodákban van. (Főleg, mivel az első generációs bevándorlók nehezen alkalmazkodnak, a gyermekeik, unokáik már sokkal jobban, ahogy arról itt már írtunk.) Ezért sok szakember szorgalmazza, hogy a migránsgyerekek minél hamarabb járhassanak iskolákba, óvodákba, és a felnőttek nyelvi képzését is minél gyorsabban kezdjék meg.
„A legjobb esélyünk a sikeres integrációra akkor van, ha a menekültek gyerekei korai életkorban a napközi otthonos óvodákat és óvodákat látogatják, és ott rendszeresen kommunikálnak a nem migráns hátterű gyerekekkel” – idézik az egyik kutatóintézet vezetőjét. Az is cél kell legyen, hogy speciális osztályokból minél hamarabb a normál osztályokba kerüljenek a gyerekek.
(További, a németországi integrációs tervekkel kapcsolatos cikkünk itt olvasható.)
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
