|
| Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz EPA/ANDREA BONETTI |
Tegnap az Eurócsoport pénzügyminiszterei találkoznak, Ciprasz görög miniszterelnök és Putyin orosz elnök ma ült össze egy munkatalálkozóra Szentpétervárott, a június 25-26-ai Európai Csúcs pedig az utolsó lépés lehet. A végjátékhoz érkeztünk a görög játszmában, hiszen egyes híradások szerint Athénnak nincs már elég pénze a júniusi közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra.
Ciprasz egy kicsit még fel is tekert a hangerőn az utóbbi órákban, miután az IMF "büntetőjogi felelősségét" hangsúlyozta a Görögországban kialakult válság miatt, illetve a külföldi erők által kikényszeríteni akart rezsimváltásról beszél.
Mit kínálhat Moszkva?
Ciprasz és Putyin minden bizonnyal megvitatta az orosz segélyezési lehetőségeket - igaz, ezt az orosz helyettes pénzügyminiszter cáfolta. Ha az elkövetkező hetekben tovább romlik Athén-Brüsszel viszonya, akkor ezeket az opciókat Ciprasznak komolyan számba kell venni. Számos megoldást kínálhat Moszkva, így egy több milliárd eurós előleg Görögország jövőbeli Török Áramlatból származó bevételeire, vagy akár egy hitel a BRICS bankjából. Moszkva már többször meghívta Athént, hogy csatlakozzon ehhez a bankhoz és belépés esetén Athén azonnal jogosult lenne hitel felvételére.
Idén júliusban ráadásul Oroszország a házigazdája a BRICS-csúcsnak Ufa városában, ahol életre hívják a 100 milliárdos valutatartalékkal rendelkező pénzintézetet. Ennek Görögország lehetne rögtön az első mintaprojektje. Ciprasz kutyaszorítóban érezheti magát egyrészt a nyugati hitelezőktől, másrészt Sziriza pártjának keményvonalasaitól, ezért minden eddiginél komolyabban fontolóra veheti az ’orosz kártya’ kijátszását.
A Nyugat segítségének az ára
A képzeletbeli tárgyalóasztal másik oldalán Merkel kancellár hasonlóan szorongatva érezheti magát egyrészt saját törvényhozóitól, másrészt a pénzügyminisztériumától. Merkel attól tart, hogy egy esetleges Grexitnek súlyosabb geopolitikai következményei lennének, mint gazdaságiak, különösen az ukrán helyzet figyelembevételével. A Balkán teljes régiója is sokkal instabilabbá válna.
Athén kimentésének viszont komoly ára van. A görög adósságállomány fenntarthatóbb szintre vágása az eurózóna országok számára általában és Németország részére különösen drága mulatság lenne. A görög adósság jelenleg 320 milliárd eurót tesz ki, ha ezt GDP arányosan 120 százalékra akarják csökkenteni, akkor az mintegy 100 milliárd eurós leírással járna.
A Sziriza keményvonalasainak tervei
A döntés pedig most esedékes, mert az idő szorít. Ciprasz kritikus döntés előtt áll. Ha elfogadja a hitelezők követelését, a pártja egy részének támogatását elveszítheti és a centrista pártokhoz kellene fordulnia, hogy elnyerje a megegyezési csomag parlamenti támogatottságát.
A brit The Telegraph beszámolója szerint a Sziriza szélsőbalos szárnya (Aristeri Platforma) napokon belül benyújtja terveit egy izlandi típusú államcsőd levezénylésére és a görög bankrendszer államosítására. Ez természetesen a drachmához való visszatérést jelentene és az önálló jegybank visszaállítását. A 149 tagú Sziriza frakcióból mintegy 30-an tartoznak ehhez a platformhoz és támogatják ezt az elképzelést.
Káncz Csaba jegyzete
Április közepére visszatérhet az olaj a vezetéken. 
