A Bloomberg elemzői szerint a világgazdaság jó úton halad, a legtöbb ország növekszik. 93 országról készült felmérés, ami távolról sem az összes, de a nagyobb, fontosabb gazdaságok mind benne vannak. Ennek alapján mindössze 5-en fognak csak visszaesést elszenvedni, közülük hárman komolyabbat.
A fő visszaesők
A legrosszabb helyzetben Venezuela van. Miután az olaj teszi ki az ország exportjának 95 százalékát, az olajár esése teljesen romba dönti a gazdaságot, amely ráadásul már a magas olajár idején sem működött megfelelően. A gazdaság várhatóan 3,3 százalékot fog csökkenni, és ez immár a visszaesés harmadik éve lesz. Áru-, és élelmiszerhiány gyötri az országot, köszönhetően a chavezi gazdaságpolitikának. Biztató, hogy a kongresszusban az ellenzéki párt került többségbe.
A másik nagy visszaeső is Dél-Amerikában van, nem más, mint a legnagyobb ország a kontinensen, Brazília. 2,5 százalékos visszaesés várható, és ez a tavalyi trend folytatódása. Igaz viszont, hogy előtte az ország komolyan fejlődött, túl sokat is vártak tőle, de a növekedés egy része a magas olajáron alapult.
A kisebbek
A harmadik helyezett Görögország, ahol az egyensúly helyreállításával óhatatlanul együtt jár a GDP csökkenés, melynek várható mértéke 1,8 százalék. Ha viszont valahogy egyensúlyba jut az ország, ahogy Portugália is tette, akkor előbb-utóbb megindulhat újra egy egészséges növekedés.
A maradék két ország, ahol még recesszió lesz (igaz, csak fél-fél százalék), Ecuador és Oroszország. Oroszország esetében is érthető a dolog az olajáresés miatt, ugyanakkor az orosz kormány már felkészült erre, költségvetését kiegyensúlyozta, a korábban erősen túlértékelt rubelt hagyta leértékelni. Végül van egy ország, ahol kerek 0 a várható adat: ez Argentína.
Az élvonal
A legnagyobb növekedést felmutató gazdaságok ugyan nem érik el a kétszámjegyű növekedést, viszont örvendetes, hogy köztük vannak a legnépesebb országok. Az 5 százalék feletti növekedésű 12 ország lakossága nagyjából az emberiség felét teszi ki.
Első helyén áll India 7,4 százalékos növekedéssel, és 1,3 milliárd lakossal. Őt követi a közel 100 milliós Vietnam 6,6 százalékkal, és ugyanennyit növekszik a 160 milliós Banglades. Negyedik helyen van Kína 6,5 százalékkal, így szó sincs róla, hogy aggódnunk kéne az 1,4 milliárd lakosával a világ legnépesebb országának növekedése miatt. Persze a 6,5 kisebb, mint amit évtizedekig megszoktunk, de ne legyünk telhetetlenek.
Az 5 százalék fölöttiek közül nagyobbak még a 100 milliós Fülöp-szigetek és a 250 milliós Indonézia. Még egy népes versenyző van az élbolyban 4,4 százalékkal, a 200 milliós Nigéria.
Európa
Európa 3,8 százalékkal lép be az élmezőnybe, a szerencsés nyertes Románia, aki ha így halad, belátható időn belül utolér minket. A második a rendszerváltás másik nagy nyertese, Lengyelország, ott 3,5 százalékos növekedést becsülnek. Az új kormány esetleges hatásait még nem vették figyelembe az elemzők.
A két nagyot két kis balkáni ország, Macedónia és Albánia követi 3,4-3,5 százalékkal, utánuk jön Szlovákia 3,3-al. Előttünk van még Litvánia, Bulgária, Lettország, Csehország, Spanyolország és Észtország, aztán jövünk mi 2,4 százalékkal.
A helyzet összességében egyáltalán nem rossz. A világ közel 3 százalékkal növekszik, ezen belül az emberiség fele 5 százalék fölötti régióban. Európában a jelenleg EU tag, volt KGST országok mind az élmezőnyben vannak, a felzárkózás a fejlett nyugati félhez tehát igenis zajlik.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
