Ugyanannyi ledolgozott munkaórára több átlagos bér jutott tavaly, mint 2017-ben - összegezhetnénk a nemrégiben megjelent friss statisztikák tanulságait. A helyzet azonban egyáltalán nem annyira kedvező, mint amilyennek elsőre tűnik.
A legfrissebb adatok szerint 2018-ban egy magyar alkalmazott 1741 munkaórát dolgozott - derül ki az OECD most közzétett adataiból. A szervezet 2017-re is ezzel megegyező ledolgozott óraszámot regisztrált hazánk esetében. A 2000-es évektől kezdődően egyébként lassú ütemben, de folyamatosan csökken az az idő, amennyit munkával töltenek el a dolgozók idehaza. Akkor még bőven az évi 2000 órát is meghaladta ez az idő, az elmúlt néhány évben pedig némiképp még gyorsabb ütemben is csökkent a ledolgozott órák száma. 2010-hez képest majdnem 36 órával - vagyis 4,5 munkanappal kevesebbet dolgozunk.
Hiába stagnált azonban a ledolgozott munkaórák száma Magyarországon tavaly, az OECD rangsorában kedvezőtlenebb helyre csúszott az ország. Míg 2017-ben még a középmezőnyben szerepeltünk, és a 17. legtöbb munkával töltött idő volt ez a mennyiség, addig tavaly már a 14. legmagasabb adat volt a magyar.
A legtöbbet egyébként továbbra is Mexikóban, Costa Ricán és Koreában dolgoznak az alkalmazottak, sorrendben 2148, 2121 és 2005 órát évente, ugyanakkor mindhárom ország esetében előző évhez képest csökkenés mutatkozott. A rangsor másik végén sem volt helycsere előző évhez képest: a legkevesebbet a németek, a dánok és a norvégok dolgozták tavaly, sorrendben 1363, 1392 és 1416 órát. A meglehetősen alacsony óraszám hátterében áll, hogy a nyugat-európai országokban gyakoriak a részmunkaidős álláslehetőségek.
Nagy mértékben alulértékelt a magyar munkaerő
Az OECD által közölt adatok arra is alkalmasak, hogy megvizsgáljuk a ledolgozott munkaórák és az átlagos nettó bérek kapcsolatát. Ez rávilágíthat nekünk arra, hogy vajon mennyire értékelik anyagi téren a magyar dolgozók aktivitását.
Tekintve, hogy az OECD-nél még nem érhető el 2018-ra vonatkozóan átlagos bérstatisztika, ezért a vizsgálódásunkat leszűkítettük az európai országokra. Esetünkben ugyanis az Eurostat jóvoltából már rendelkezésre áll az átlagos nettó fizetésekre vonatkozó tavalyi statisztika.
A ledolgozott munkaórákat tekintve elmondható, hogy a magyarok nagyjából annyit töltöttek a munkahelyükön tavaly, mint az észtek (1748 órát), a fizetések között viszont jóval nagyobb differencia mutatkozik. A magyar átlagos kereset 8630 euró volt, amivel szemben az észt dolgozók egy nappal több munkáért 13 687 eurót vihettek haza. Európai viszonylatban egyébként a magyarok a hatodik legdolgosabb népnek számítanak. Nálunk több ledolgozott munkaórát csak
- a görögök (1956 óra),
- a csehek és a lengyelek (1792-1792 óra),
- az írek (1782 óra)
- és a már említett észtek tudnak felmutatni.
Mögöttünk a rangsorban 18 órával kevesebb idővel állnak az olaszok, akik mindezért a magyar átlagfizetés több mint háromszorosát vihették haza, 21 461 eurót. Jól látható tehát - főleg az észt dolgozókkal való összevetés alapján -, hogy mennyire alulértékeltek is a magyar dolgozók. A ledolgozott munkaórák alapján pedig minimum 60 százalékkal magasabb fizetés sem lenne kirívó.
Ez a megállapítás sokkal hangsúlyosabbá válik akkor, ha a béreket elosztjuk a ledolgozott munkaórával, így eredményként kapva egy átlagos órabért. Ez Magyarország esetében 5 euró, aminél kisebb juttatásra nincs példa Európában.
Az adatok alapján ugyanennyit kapnak a lettek is, előttünk pedig a lengyelek állnak 5,3 euróval óránként. 2018-ra egyébként úgy kerültünk az európai országok rangsorának legutolsó helyére, hogy 2017-ben a lett dolgozók még a magyaroknál is alulértékeltebbek voltak. Az akkori adatok alapján a lett számított órabér 4,13 euró volt szemben a magyar 4,6 euróval.
Hiába kaptak tehát tavaly a magyarok ugyanannyi elvégzett munkára több fizetést, a lettek béremelése és az óraszámok szignifikáns bezuhanása (1875 óra után tavaly 1699 ledolgozott munkaórát közölt az OECD) nagy javulást eredményezett a statisztikában.
A magyar dolgozók alulértékeltségét és olcsóságát nemzetközi viszonylatban ezek az adatok cáfolhatatlanul megerősítik. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy Magyarország egy alacsony hozzáadott értékkel bíró összeszerelő-üzemként funkcionál. Leegyszerűsítve ez annyit tesz, hogy hiába dolgozunk sokat, ami további jelentős béremelést indokolna más országok teljesítményéhez mérten, a munka által megtermelt érték csekély. A béremelések fedezetét pedig az alacsony hozzáadott értékű munkával megtermeltekből kellene kigazdálkodnia a munkaadóknak, ami a vállalkozás folytatását tehetné kérdésessé. Kulcskérdés tehát, hogy a magyar dolgozók elkezdjenek magasabb hozzáadott értékkel bíró munkát végezni (pontosabban ilyen ágazatokban is elkezdjük növekedni, fejlődni), enélkül - mint több véleményben is megfogalmazták már - kigazdálkodhatatlan és fenntarthatatlan lehet a jelentősebb mértékű béremelés.
Címlapon
Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába
Újabb négy helyszínen folytatódott a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórum sorozata a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával, ahol a résztvevők több fontos témával is megismerkedhettek. Családi költségvetés, befektetések, a jövő fizetési módszerei - ma már nem kérdés, hogy ezekkel a diákoknak is érdemes foglalkoznia.
- A CDU Magyarország kirúgását követeli az EU-ból: Orbántól már Salvini is elfordul
- A nap képe: valami nagyon kicsúszott Orbán kezéből
- 330 alá került a forint
- Nagyobb probléma a szegénység idehaza, mint elsőre látszik
- Mégsem az Airbnb vágta gajra a fővárosi albérletpiacot
- Konténervonat indult Kínába
- Czeglédy-ügy – akik korábban vádalkut kötöttek, azok is visszaléptek
- Magyar cégeken keresztül folyik ki Üzbegisztán utcáira a pénz
- Újabb pofont kapott Boris Johnson a brit parlamentben
További cikkek
-
ILO: 3,4 százalékos a magyarországi munkanélküliség
Az álláskeresők száma szeptemberben 3,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 243 400 álláskereső szerepelt. Tovább
-
Kína lepipálta Amerikát, már ami a leggazdagabbak számát illeti
A világ legtehetősebb tíz százalékába tartozók közül a kínaiak száma először haladta meg az amerikaiakét. Tovább
-
Kisadományozók tömik Trump kampányát
Donald Trump és pártja már rengeteg pénzt gyűjtött saját újraválasztási kampányára, ráadásul az összegek jó része olyanoktól érkezik, akik néha csak pár dollárral támogatják az elnök csapatát. Tovább
-
Új néven folytatja az olasz jobboldal
Olaszok Koalíciójának nevezte el Matteo Salvini, a Liga elnöke az egységre lépett jobboldali és jobbközép pártok szövetségét. Közben megbomlott az egyensúly a balközép kormány pártjai között. Tovább
-
Több per folyik a Liget-projekt épületei ellen
A múzeumi negyed két emblematikus épületének - a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának - az építési engedélyét is megtámadták. De nem csak itt hibádznak az engedélyek. Tovább
-
Nemzetközi áfacsalókat buktattak le Magyarországon
Magyarországot megkárosító adócsaló nemzetközi bűnözői csoportot számoltak fel európai és amerikai bűnüldöző hatóságok szoros együttműködésében. Tovább
-
Orbán kész együttműködni minden győztes polgármesterrel
A kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselőtestülettel együttműködik, amely maga is kész erre - mondta. Tovább
-
2022-re hatvan százalék alatt a magyar államadósság?
A magyar adósságráta az egyik legdinamikusabb csökkenést mutatta a tagállamok között az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Tovább
-
Jövőre megépül a Török Áramlat Európába tartó szakasza is
2020 után a Török Áramlaton keresztül Magyarországra már hat milliárd köbméter gáz érkezhet. Tovább
-
Felkelt a padlóról és újabb csatába indul Boris Johnson
A brit kormányfő a szombati csatát elvesztette, hiszen nem tudta szavazásra vinni a parlamentben a Brüsszellel kötött kilépési megállapodását, ma azonban újból megpróbálkozik ezzel. A szombati vereség miatt Boris Johnsonnak hivatalosan is kérnie kellett az EU-tól a Brexit újbóli elhalasztását. Bár ezt megtette, küldött egy olyan levelet is, amelyben azt részletezi, hogy nem ért egyet ezzel. Tovább
-
A tanácsadók lesznek a NAV új informátorai?
Adótanácsadókra, bankokra, könyvelőkre és egyéb tanácsadókra is kiterjed az adóstruktúrák bejelentési kötelezettsége – derült ki egy szakmai konferencián. Tovább
-
Mindenki utálja, mégis megállíthatatlan – az Amazon-sztori
Az Amazon az Egyesült Államok második legnagyobb munkaadója. Tovább
-
Bulgária nagyon szeretné a Volkswagen-gyárat
Bulgária bejelentette, hogy a tervezettnél csaknem kétszer nagyobb állami támogatást nyújtana a német cégnek, ha mégis nála építené meg a gyárát. Tovább
-
Ismét górcső alá kerül Magyarország
A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service. Ezzel befejeződik Magyarország idei hitelminősítői felülvizsgálati sorozata. Tovább
-
Varga Mihály: Magyarországnak a maga útját kell járnia
Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna. Tovább
-
Nagyon túlköltekezett tavaly a Miniszterelnökség
Közel kétszer annyit költött a Miniszterelnökség 2018-ban, mint amennyit előzetesen kalkulált, közölte az RTL Klub Híradója. Tovább
-
Trump elnyomta nyereségvágyát: nem a golfklubjában ülésezik a G7
A heves bírálatok hatására Donald Trump amerikai elnök szombaton a Twitteren jelezte: letett róla, hogy floridai golfklubjában rendezze meg a világ gazdaságilag legfejlettebb hét országának (G7) jövő évi csúcstalálkozóját. Tovább
-
Kósa: jó néhány javaslatunk lesz a családok helyzetének javítására
A családtámogatási rendszer bővülése és újabb gazdaságvédelmi program várható az Országgyűlés őszi ülésszakában - jelentette ki a Fidesz alelnöke. Tovább
-
Boris Johnson kérte, de károsnak tartja a Brexit halasztását
Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Tovább
-
Célba ért Johnson levele a Brexit halasztásáról
Megérkezett az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének halasztását kérelmező levél a brit kormánytól - közölte szombat éjszaka az Európai Tanács elnöke. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
