A tanács 15 bázisponttal 1,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A tanács utoljára tavaly július 22-én változtatott az alapkamat szintjén, akkor csökkentette a korábbi 1,5 százalékról 1,35 százalékra.
Lazításba kezdenek
Az előző, március 9-i kamatdöntő ülésen a testület jelezte, hogy kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különösen az Európai Központi Bank intézkedéseit, és a márciusi inflációs jelentés ismeretében tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat.
Vágnak, de nem most
A kamatdöntés előtt londoni pénzügyi elemzők nem tartották kizártnak, hogy a tanács már keddi kamatdöntő ülésén az 1,35 százalékos alapkamat csökkentéséről dönt, de valószínűbbnek tartották az újabb enyhítési ciklus pár hónappal későbbi kezdetét.
A JP Morgan szerint a monetáris testület 0,10-0,15 százalékpontos lépésekkel 1 százalékra, esetleg ennél alacsonyabbra csökkenti az irányadó MNB-kamatot a ciklus végére.
1 százalék alá is mehet az alapkamat?
Mivel az MNB már megszellőztette, hogy kész lazítani a monetáris politikáján, így nem meglepetés, ha a jegybank újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd. „Verseny indult az elemzőházak körében arról, hogy ki tud alacsonyabb várakozást mondani a hazai alapkamatra vonatkozóan. Habár már a 0,7 százalék is felmerült, úgy látjuk, hogy az újabb kamatcsökkentési ciklusban az 1 százalék lehet a tényleges határ az MNB-nek”- mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.
„A februárban 0,3 százalékra zsugorodó, év közepéig pedig akár újból negatívba forduló infláció és az EKB újabb, piacokat támogató lépései mellett megnyílt a lehetőség a jegybanknak az alapkamat további csökkentésére” - tájékoztatott Kovács Mátyás.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
