5p
Azt hiszi, mostanában valami történelmileg új, eddig elképzelhetetlen dolog történt a terrorizmus kapcsán Európában? A híreket, kommentárokat hallgatva úgy tűnik, sokak emlékezete rövid, korábban, a nyolcvanas-kilencvenes években sokkal több volt az áldozat, az utóbbi években pedig alig történt valami. Egyes régiókban tízszer annyi terrorcselekmény történik, mint kontinensünkön.
Áldozatok emlékműve, Észak-Írország (fotó: Wikimedia Commons)

Emlékszik még a Vörös Hadsereg Frakció németországi merénylet-sorozatára? Vagy Carlosra, a sakálra, a szélsőbalos terroristára? Az ETA vagy az IRA baszk, illetve ír keresztény terrorszervezetek sok évtizedes garázdálkodására? A Müncheni Olimpia palesztin merénylőire? Egy sor repülőgép-eltérítésre és robbantásra? Németországban a napokban is folyik egy keletnémet származású neonáci nő, kilencvenes évek végi robbantásos merényletek gyanúsítottjának pere.

Nem azt akarjuk mondani ezzel, hogy a párizsi áldozatokat vagy a jövőbeli terrorveszélyt bagatellizáljuk el. Csupán azt, hogy korábban is volt hasonlóra példa, leküzdötték valahogy a terroristákat, és nem állt meg a világ. Ez a világ a jelenlegi súlyos feszültségek ellenére sem különlegesen rossz, és főleg nem a létező világok legrosszabbika.

Magyarországon is volt már

A Globális Terrorizmus Adatbázis (GTD) rendkívül részletes, Magyarországgal kapcsolatban is számos adatot tartalmaz. Terrorista cselekménynek minősíti nemcsak a tatárszentgyörgyi 2009-es gyilkosságokat, hanem például a Fidesz székházánál 1998-ban történt robbantást vagy egy 2008-as budafoki légfegyveres lövöldözést is.

Az adatbázis csaknem 142 ezer tételt tartalmaz 1970-től 2014 végéig, bár, különösen az időszak elejéről, sok adat hiányosnak vagy bizonytalannak tűnik. A halálos áldozatok száma 310 ezer volt, ebből 26 700 terrorista. Az USA állampolgára 5104 fő, akiket külön is nyilvántartanak. A sebesültek száma 396 ezer volt, ebből viszont csak 4000 a terrorista, szóval a terroristák a jelek szerint gyakran halnak.

El sem éri az ingerküszöbünket

Az adatbázisból lekérdezve ebből a rengeteg halottból 6232 fő jutott Nyugat-Európára, 6409 Kelet-Európára (ahová az összes európai szovjet utódállam, Oroszország és a volt szocialista országok tartoznak), 4605 pedig Észak-Amerikára. Ennél egy nagyságrenddel több, egyenként sok tízezer a „Közel-Kelet és Észak-Afrika” nevű régióban, vagy például Dél-Ázsiában, Latin-Amerikában elhunyt áldozatok száma.

Irakból, Afganisztánból, Pakisztánból, újabban Törökország keleti, kurdok lakta részéről szinte minden nap jelentenek halálos merényleteket, annyira gyakran, hogy az európai olvasók és hírszerkesztők ingerküszöbét ez már szinte el sem éri. Ha a kurdok lelőnek két rendőrt Törökországban, vagy valakik felrobbantanak tíz embert egy piacon Bagdadban, vagy Pakisztánban, legfeljebb egy nyúlfarknyi kishír lesz belőle nálunk, amit alig olvas valaki. Ha ezt valahol Európában tennék, hetekig csak erről lenne szó.

Az ISIS Pearl Harborja?

A Guruló Hordó blog az ISIS Pearl Harborjának nevezi a párizsi merényleteket. „A nyugati célpontok támadásával az ISIS elérte, hogy a mozgalom (és a benne lévő egyének) várható élettartama hirtelen nagyot esett. Hosszú távon még az is lehet, hogy kevesebb ártatlan ember hal meg így, mint ha a régióban próbáltak volna meg konszolidálódni/terjeszkedni. Jöhetnek persze még látványos ISIS akciók, de a Nyugat sokkal erősebb, mint pár tízezer akármennyire is elszánt terrorista” – írják.

Észre sem vettük, hogy mostanában békében éltünk

A brit Huftington Post szerint a muszlim terrorizmus komoly, de ennél halálosabb fenyegetésekkel is szembe kellett nézni a múltban. Az említett terrorizmus-adatbázis alapján készült felmérésük szerint a hetvenes, nyolcvanas években, a kilencvenes évek elején jóval több volt a terrorizmus európai áldozatainak száma, mint az utóbbi években, még a 2015-ös, kiugró évhez képest is.

Évente jellemzően 150-400 fő halt meg emiatt korábban kontinensünkön. Ehhez képest 2006-tól csak évente 5-10 fő körüli áldozat volt, kivéve a 2011-es norvég mészárlást (77 áldozattal), meg ezt az évet.

Akik már megtöltöttek egy-két kisebb temetőt

Ha a britek úgy érzik, korábban sok volt a terror, annak az egyik oka az lehet, hogy pont náluk volt számos merénylet, főleg az ír katolikus szeparatisták miatt. Az IRA nevű szervezetet 621-644 fő közötti halálos áldozatért teszik felelőssé közvetlenül, de további több mint 1800 ember meghalt úgynevezett zavargásokban is.

A spanyol ETA baszk szervezetet 829 halott miatt vádolják. Egy olasz neofasiszta szervezet 85 embert ölhetett meg, pár német szélsőjobbos és szélsőbalos szervezet egyenként két-három tucat halálesetet okozott. Carlos számlájára 11 főt írtak.

Az Al-Kaida muszlim szervezetnek 255 halálesetet tulajdonít a lap, az Iszlám Államnak 130-at, nyilván csak a novemberi párizsi merényleteket. Ami persze nem mond semmit a jövőre nézve.

(Érdemes megnézni a Huftington Post grafikonjait is, angoltudás nélkül is érthetőek.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem sokat vitatkoztak Varga Mihályék az alapkamatról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 17:12
Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyibe került az Orbán-kormány átfogó államosítási terve
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:57
Nyilvánosságra hozta a kormány azokat a 2018 és 2020 között készült, úgynevezett 3000-es kormányhatározatokat, amelyekkel az Orbán-kormány a meddőségi klinikák államosítását készítette elő.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogyan vélekednek a szakemberek az inflációs mutatóról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:40
Jó hírek és rossz kilátások egyaránt felbukkannak az elemzői kommentárokban.
Makro / Külgazdaság Záróakkordjához ért az elmúlt évek egyik legnagyobb európai pénzügyi programja
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:25
Az Európai Bizottság bemutatta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF) szóló ötödik éves jelentését – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Makro / Külgazdaság Nem várt fordulat: még nem dőlt el az autópálya-koncesszió sorsa?
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:03
A szűkszavú kommentár szerint még folynak az egyeztetések a koncessziós társaság és a minisztérium között.
Makro / Külgazdaság Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Oszkó Pétert kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:00
A volt pénzügyminiszter, az O3 Partners (korábban OXO Holdings) alapító-vezérigazgatója október 13-án, kedden 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Három és fél éve nem látott dolog történt a világ legnépesebb országában
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 13:51
Először döntött kamatemelésről az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) 2023. február óta szerdán, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság Rég nem látott jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 12:10
A gázolaj ára továbbra is változatlan maradt.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: két hete van a kormánynak a rezsicsökkentés és az árrésstop kivezetésére
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 11:29
Bod Péter Ákos szerint a kormánynak mindössze két hete van a piactorzító intézkedések kivezetésére.
Makro / Külgazdaság Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetés lehet a jövő évi költségvetésben – interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 7. 10:46
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG