Magyarország a Selyemúton – ezzel a címmel tartott előadást az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskeméten Matolcsy György.
Kecskemét okos város lesz
A Magyar Nemzeti Bank elnöke először Kecskemétet méltatta. Kecskemét egy modern város lesz, ami azt is jelenti, hogy okos várossá válik. Emlékeztetett: Kínában 20 smart city-t építenek, Dél-Koreában 3 már megépült, India pedig 100 okos város építését foglalta programba. A mi modern városaink is okos városok lesznek – Kecskemét is úton van efelé.
A támadások miatt átalakítják az alapítványok működését
A 6 jegybanki Pallas Athéné-alapítvány közül az egyik itt működik, egy új egyetemi campus is épül. A jegybanki alapítványokat politikai támadások is érték – ezek Matolcsy szerint megvilágítottak egy sor gyengeséget, gyermekbetegséget. Közpénzből közjót szolgáló intézményeket építenek, ezért fontos az átláthatóság. A közpénz közpénz maradt (ezt egyébként bíróság mondta ki - a szerk,), így az átláthatóságot biztosítani kell, ezért negyedévente nyilvánosságra hozzák az alapítványok adatait.
A támadások hívták fel a figyelmet az alapítványok költségvetésének nem kellő feszességére – el fogják érni, hogy 70-30, majd 80-20 százalék legyen a támogatások és a költségek aránya, mondta Matolcsy.
Ha azt hiszed, nekünk rossz, nézd meg a görögöket
| A Közgazdász-vándorgyűlés központi témája idén a versenyképesség, és ahhoz kapcsolódóan a foglalkoztatás, a szakképzés, a duális képzés, a felsőoktatás és az innováció. Az eseményről a Privátbankár.hu is tudósít. |
Matolcsy György ismét megemlékezett arról, amikor még nemzetgazdasági miniszterként alakította az ország ügyeit. Matolcsy párhuzamba állította a magyar és a görög gazdaság 2003 és 2008 közötti helyzetét: a költségvetési egyenleg, az államadósság növekedése, a folyómérleg, az aktivitási ráta szinte egybevágott. A növekedés tekintetében még gyengébben is álltunk. 2010 tavaszán Matolcsy szerint jelentős hasonlóságot mutatott a két ország, Magyarországon azonban jött a kormányváltás, ezért elkerültük a görögök sorsát.
A görög utat úgy kerültük el, hogy saját utat választottunk – hagyományos és nem hagyományos eszközök keverésével gazdaságpolitikai fordulatot hajtottunk végre, míg a görögökre a nemzetközi hitelezők által alkotott trojka megszorításokra épülő gazdaságpolitikát kényszerített rá.
50 strukturális reformot tart döntőnek, ami szerinte sikerre vitte a gazdaságpolitikát (a bankadótól az egykulcsos szja-n át 50 intézkedés szerepelt az előadás egyik slide-ján). A növekedési fordulatot a görög és magyar gazdasági növekedés mértékének, a költségvetés egyenlegének bemutatásával szemléltette. Az államadósság-csökkentésben Magyarország az EU 3 legjobb szereplője között van, a bruttó külső adósság is csökken – sorolta Matolcsy.
Míg a válság előtt a két ország egyformán válságban volt, mára elszakadt a két ország teljesítménye. (Arról nem szólt a jegybankelnök, hogy Görögországban a magyar béreknek nagyjából az ötszöröse volt jellemző – volt tehát bőven különbség is a kiindulási helyzetben.)
Kitől tanuljunk?
Hozott azért a regionális versenytársakkal kapcsolatos példát is a jegybankelnök - sajnos hozzájuk képest már nem állunk ilyen jól.
A lengyelek egyszerűen átsiklottak a válságon. Mit tanulhatunk tőlük? Azt például, hogy reformversenyben vagyunk – őt már a 2000-es évek elején elindították a reformokat, mi csak 10 évvel később, mondta Matolcsy. Csökkentették az szja-kulcsot, az adókedvezményeket eltörölték, egyszerűsítették az adórendszert, segítették az egyéni vállalkozókat, csökkentették a társasági adót, emelték a jövedéki adót, a környezetvédelmi adóterheket, emelték a nyugdíjkorhatárt, oktatási reformot hajtottak végre – mutatta be az MNB elnöke. A lengyel gazdaságban ezért a válság nem okozott visszaesést.
A lengyelek már 10 évvel előttünk válságban voltak – ez váltotta ki náluk az átalakulást Matolcsy szerint. Ütemet vesztettünk, pont fordítva működött a magyar gazdaság, mint amit Keynes tanított – prociklikus volt a fiskális politika.
Ez nem csak a gazdaságpolitikára hatott ki: a PISA-eredményeket említve Matolcsy bemutatta, mennyire leszakadtak a magyar eredmények a lengyelektől 2012-re, és a diplomások arányában is lemaradtunk. A lengyel gazdaságpolitika reformja ráadásul a nehéz évek végével sem állt le, újabb intézkedéseket jelentettek be a beruházási ráta emelése érdekében – többek közt a repülőgépiparra támaszkodva. Egyébként egy kínai befektetői csoport éppen egy repülőgépgyárat fog Kecskeméten építeni – árulta el Matolcsy.
Nekünk egy versenyképességi reform kéne
A magyar gazdasági fordulatot ismertetve elmondta: egyre inkább fehéredik a gazdaság, ami növeli az adóbevételeket. Az uniós forrásokat immár 60 százalékban gazdaságfejlesztésre fordították. Javult a kockázati megítélésünk, bár a hitelminősítők csak késve követik le a folyamatokat. A jegybank a gazdasági növekedéshez a növekedési hitelprogrammal ,a devizahitelek forintosításával, a kamatcsökkentési ciklusokkal, a növekedéstámogató programmal és az önfinanszírozási programmal járult hozzá.
Most egy versenyképességi reformra van szüksége az országnak. A kkv-szektor termelékenysége lényegesen alacsonyabb a nagyvállalati szektor termelékenységétől - ha ezt a dualitást sikerülne mérsékelni, az 4 százalékkal növelhetné a GDP-növekedést.
Honnan lesz a következő 100 milliárd eurónyi GDP-nk?
Honnan lesz Magyarországnak a második 100 milliárd euró GDP-je? – tette fel a kérdést Matolcsy. A mostani magyar GDP 100 milliárd, az osztrák 300 milliárd, a svájci 600 milliárd euró. Nekünk a Selyemút felé nyitás adhatja meg a második 100 milliárdot, ez az esélyünk arra, hogy felzárkózzunk Ausztriához, Baden-Württemberghez vagy Bajorországhoz.
Ehhez a Selyemút felé kellene fordulnunk. A fejlődő országok között az ázsiai országok importkereskedelme bővül a leggyorsabban. Meg kell néznünk, Kína milyen gazdaságpolitikai tervvel rendelkezik 2025-ig – programjuk a német Industrie 4.0 terven alapszik.
Az Új Selyemút (8x8, azaz) 64 országot köt össze, az emberiség kétharmadát érinti. Ehhez kell csatlakoznunk. Magyarországon egyébként a déli vasúti Selyemút átfut – ennek része a Budapest-Belgrád útvonal. Jelentősége, hogy gyorsabb, mint a hajó, a többi szállítási útvonal túlterhelt, és könnyebb és olcsóbb Kína igényeinek megfelelő infrastruktúrát kiépíteni - mondta Matolcsy.
|
Mi az Új Selyemút? A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.Itt írtunk róla bővebben >> Az OBOR egyben ellensúlyt biztosít két, Washington által szervezett szabadkereskedelmi megállapodásnak, így a már aláírt távol-keletinek (TPP – 12 ország, 800 millió ember) és a készülő transz-atlantinak (TTIP - EU és USA, 820 millió ember). A TPP és a TTIP célja többek között, hogy a Nyugat és ne Peking szabja meg a jövőbeli kereskedelem szabályrendszerét. |
Magyarország azért is vonzó lehet Kínának, mert közel vagyunk a német piachoz, emellett kialakulóban van egy közép-európai gazdasági központ-szerepünk is.
Az MNB felismerte az egy övezet –e egy út fontosságát, már rá is lépett a Selyemútra. Kialakítottak több együttműködést, elindították a jegybanki renminbi programot. Ahogy a lengyelek a német programot tanulmányozták saját programjuk kialakításakor, nekünk a kínait érdemes - mondta a jegybankelnök..
|
Mi az ősi Selyemút? A Selyemút annak az ősi kereskedelmi úthálózatnak a neve, amely összeköti Kínát Európával és Észak-Afrikával. A Wikipedia szerint a Selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc. Matolcsy előadásában at mondta: Magyarország ezen egyszer már rajta volt, a középkorban. 
|
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
