A hongkongi válság megerősítette a függetlenség-párti erőket Tajvanon. De a katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára. Káncz Csaba jegyzete.
(Fotó: Wikimedia Commons)
Holnap tartják az elnökválasztást Tajvanon, ahol az előrejelzések szerint újra a függetlenségpárti Caj Jing-ven győzedelmeskedik – és ezzel tovább nőhet Kína gazdasági, diplomáciai és katonai nyomása Tajvanon. A 23 milliós szigetország a világgazdaságban sem kis játékos, hiszen közel évi 600 milliárdos GDP-vel rendelkezik.
A Hongkong-Tajvan tengely
Caj kampányát múlt június óta erőteljesen megtámasztotta a hongkongi válság. Az elnök pár hete kijelentette: meggyőződése, hogy a szigetországban sem működne az „egy állam két rendszer” modell. „A demokrácia és az önkényuralom nem működhet egyszerre egy országban”. Azt is hozzátette, nem fogja megengedni, hogy rövid távú gazdasági haszonért Tajvan feláldozza hosszútávú szuverenitását.
Peking számára további rossz hír, hogy a fiatalság körében erős a nemzeti érzés. A 20-29 éves korosztály 82.4 százaléka tartja magát tajvaninak és 49.4 százalékuk szerint Tajvannak ki kellene hirdetnie a függetlenségét. A teljes lakosság 90 százaléka szerint az „egy ország két rendszer” modellje nem alkalmazható Tajvanra.
A tajvani parlament két hete törvényt fogadott el Kína politikai beavatkozásának visszaszorítására. Az úgynevezett „beszivárgás elleni törvény” előzményeként Tajvanon az elmúlt hónapokban azzal vádolták Pekinget, hogy erőteljesen támogatja a Nacionalista Párt (Kuomintang) jelöltjeit egyebek közt kampánypénzzel és a közösségi médiában folytatott propagandával. A törvény megszegőire ötéves börtön, illetve százmillió forintnak megfelelő pénzbüntetés szabható ki.
Peking a maga részéről már 2016 végén kiszivárogtatta, hogy számára Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése, és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet. Trumpot azonban hidegen hagyja ez az elv, és Ázsiában már évek óta erősek a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi-Csin Ping elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921. júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.
A katonai kártya
A katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára – a szigetország idén 11.9 milliárd dollárt költ védelmi kiadásokra. De Tajvannak kitűnő földrajzi adottságai vannak a védelemre – és ennek megfelelően két olyan katonai légibázissal is rendelkezik, amelynek hegyek belsejébe nyúló bunkerei több, mint 200 vadászgépet tudnak biztonságban tárolni. Egy esetleges Tajvan elleni invázió az emberiség történetének legnagyobb partraszállási művelete lenne, több ezer hajóval és legalább egymillió katona bevetésével. Ha nem sikerülne a gyors lerohanás, akkor a kínai csapatoknak 2.5 millió tajvani tartalékossal kellene szembenézniük, nem beszélve a valószínű amerikai, illetve japán ellentámadásról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hann Endre, a Medián igazgatója hétfő délelőtt Budapesten átvette a Gallup International Bátorságdíját, amellyel a szervezet a Mediánnak az idei választások előtti független és pontos közvélemény-kutatását ismerte el. A 40 ország képviselőinek részvételével zajló díjátadó egy olyan kulcsfontosságú témára is ráirányította a figyelmet, amely Hann saját munkájáról szóló gondolataiban is visszaköszönt: a demokrácia minősége nagyban függ attól, hogy a közvélemény-kutatók mennyire szabadon végezhetik a munkájukat.
A jelenlegi 20-ról 21 százalékra emelné az általános áfakulcsot az ukrán kormány, a többletbevételt pedig elsősorban a háború miatt károkat szenvedő vállalkozások támogatására fordítaná. Szerhij Koreckij miniszterelnök szerint az intézkedés népszerűtlen, de szükséges ahhoz, hogy az állam részben kompenzálni tudja a cégek veszteségeit.
Nem változtak hétfőn a hazai üzemanyagárak a pénteki országos átlagokhoz képest – írja a Holtankoljak.hu. A 95-ös benzinért továbbra is átlagosan 636 forintot, a gázolajért pedig 709 forintot kell fizetni literenként.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól, aki vasárnap este mondott le köztársasági elnöki tisztségéről. Brnabic az új államfő megválasztásáig, legfeljebb három hónapig gyakorolhatja az elnöki jogköröket.
A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.
Emelkedéssel reagált az olajpiac arra, hogy Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán hétnapos javaslatát a konfliktus rendezésére és a Hormuzi-szoros újranyitására. Hétfő reggel a Brent hordónkénti ára 107 dollár közelében, az amerikai WTI pedig 94–95 dollár körül mozgott.
Újabb légitámadás-sorozat érte Ukrajnát hétfőre virradóra: több városban civil áldozatokról és sebesültekről számoltak be, miközben az orosz hadsereg telekommunikációs, logisztikai és katonai infrastruktúrát is támadott. Harkivban egy többszintes lakóházat is találat ért, a sérültek között gyerekek is vannak.
Január 10-ig meghosszabbította kereskedelmi fegyverszünetét Kína és az Egyesült Államok, így a két fél további időt kap a korábbi megállapodások végrehajtásának értékelésére és a vitás gazdasági kérdések rendezésére. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a hosszabbítás kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vállalatoknak és a további tárgyalásoknak.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza Párt durván meg akarja emelni a katások adóját, szerinte a párt a katásokat is becsapta a választási ígéreteivel.
