Varga Mihly nemzetgazdasági miniszter. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Varga Mihály előadását azzal kezdte, hogy felidézte: az S&P tegnap felminősítette Magyarországot, immár a második hitelminősítő is a befektetésre ajánlott kategóriában tartja számon a magyar gazdaságot. A hitelminősítő indoklásából kiemelte: ország külső megítélése javult, az államadósság csökkent és kedvezőbb szerkezetűvé vált, nőtt a hazai finanszírozás aránya.

Termelékenység, hatékonyság, versenyképesség – ez a mi bajunk

A jelentés is pozitívumként említi a gazdasági növekedés szerkezetét. Ebben volt hullámzás az elmúlt hónapokban, ismerte el Varga, a kilátások azonban jók. A szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság teljesítményét emelte ki az előadásban. A növekedés ugyan valóban stabilizálódik, a  termelékenység, hatékonyság, versenyképesség tekintetében azonban még van mit tenni. Ezekben a többi visegrádi ország megelőz minket – a következő évek feladata ezek javítása lesz.

Hogyan számolnak le a munkaerőhiánnyal?

A hatékonyság javításának fontos eleme a munkaerőpiac rendezése. Egyre gyakrabban jelzik a munkáltatók, hogy hiányzik a munkaerő – ez mind a kvalifikált, mind pedig az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek esetében igaz. Nyáron akár 70-80 ezerre is nőhet a betöltetlen álláshelyek száma a közfoglalkoztatás nélkül vizsgálva – mondta Varga. A kormány a munkaerő mobilitásának erősítését tervezi – akár munkásszállók építésének támogatásával, akár a munkába járás költségeinek támogatásának növelésével, az albérleti hozzájárulás támogatásával. Emellett felül kell vizsgálni a közfoglalkoztatást is.

A szakképzési rendszer átalakításáról elmondta: az idei tanév az első, amely már az átalakított szakképzési rendszerben indul. Szeretnék ezt a rendszert kiteljesíteni. Példaként az osztrák és német szakképzési rendszert említette. A szakképzési rendszer átalakításában a MKIK is közreműködik. A felnőttképzési lehetőségekkel néhány cég valóban visszaél – kommentálta Parragh László korábbi szavait (az MKIK elnöke pénzmosásnak nevezte a felnőttképzést), azonban szerinte ez nem jelenti azt, hogy az egész rendszer úgy ahogy van, rossz lenne. 

Nem szakadnak bele a cégek a béremelésbe?

A bérekről a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a kereslet növekedése a béreket is dinamizálja, ami örvendetes folyamat. Magyarországon az elmúlt években a termelékenység, a hatékonyság jobban nőtt a béreknél, ezért van rá lehetőség, hogy a közszférában és a magánszférában is a bérek a hatékonyság romlása nélkül is növekedhessenek. A következő 1-1,5 évben végbemegy az országban a béremelési folyamat Varga várakozásai szerint. A bérnövekedésben a munkaadóknak is részt kell venniük, a kormány az adórendszer alakításával tud ebben segíteni. Nominálisan a magyar bérek nemzetközileg valóban alacsonyak, de vásárlóerő-paritásban azért nem állunk olyan rosszul – igaz, az osztrák vagy német bérekhez nem mérhetőek a magyarok.

A legnagyobb kihívások

A felminősítés jó hír, de az eredményeket meg is kell tartani. A gazdasági növekedés fenntartása, a munkanélküliségben jól megjelenő területi feszültségek oldása, a szakképzés átalakítása, a bérfelzárkóztatás megvalósítása, az adósságcsökkentés jelenti most a legfontosabb kihívásokat Magyarország számára.