|
| Bevándorló Angela Merkel képét mutatja a müncheni főpályaudvaron. Kép forrása: MTI |
Úgy tűnik, eredményre vezetnek az újabb koalíciós tárgyalások Németországban. A kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szocialisták (SPD) megállapodni látszanak, erről készült is egy dokumentum. A legfrissebb kiszivárgott híreket a német sajtó, köztük a Der Spiegel Online részletesen követi.
A 28 oldalas dokumentumot a kereszténydemokraták kijelölt képviselői állítólag már egyhangúlag elfogadták, még a szocialistákon a sor. Eddig nagyjából ennyit lehet tudni:
1. Az Unió néven emlegetett CDU/CSU és az SPD vezetése gondoskodik arról, hogy az országba érkező menekültek száma az évi 180-220 ezret ne haladja meg.
2. Az úgynevezett korlátozott védelmi státuszú menekültek (a magyar terminológiában valószínűleg oltalmazottak) családtagjainak Németországba hozatalát erősen korlátozni szándékoznak. A jelenlegi felfüggesztést érvényben tartják, amíg új szabályozás nem születik, amiben havi 1000 fős korlátot vezetnek be.
3. Adóemelést már nem terveznek, a magas jövedelműek adókulcsát sem növelik, mint ahogy az SPD eredetileg szorgalmazta.
4. A törvényben előírt betegbiztosítási járulékot ismét egyenlő arányban fizetik majd a munkavállalók és a munkáltatók. A csak a munkavállalókat terhelő kisebb járulékokat eltörlik.
5. A szolidaritási járulékot 10 milliárd euróval fokozatosan csökkentik 2021-ig. (Ezt politikai célok finanszírozására vezették be a kilencvenes években, mint az Öböl-háború és a német újraegyesítés – a szerk.)
6. A glyphosat nevű, vitatott, egyesek szerint rákkeltő növényvédő szer használatát visszaszorítják a mezőgazdaságban, a cél a teljes megszüntetése.
7. A szövetségi és a tartományi kormányzatok összefogásával, beruházásokkal erősítenék az iskolai oktatást.
8. A nyugdíjhányadot (más néven helyettesítési hányad) – vagyis a nyugdíj arányát a bruttó bérhez képest – a jelenlegi 48 százalékon tartják 2025-ig. Az előző, “Jamaika” koalíciós tárgyalásokon még a társadalom elöregedése miatt ennek csökkentését tervezték 43 százalékra. (Erre az évre, júliusra a gazdaság jó teljesítménye miatt három százalék feletti emelés várható – a szerk.)
9. Több pénzt küldenek Brüsszelbe, az EU erősítését tartják szem előtt a koalíciós felek. Ez azonban csak a következő több éves pénzügyi keret meghatározásakor lesz igazán esedékes.
10. Németország be akarja hozni lemaradását az éghajlatra káros gázok korábban vállalt csökkentése terén, ezért menetrendet állít fel a szénerőművek bezárásával kapcsolatban (“kiszállás a szénből”). A közlekedésben és az építőiparban is növelik az erőfeszítéseket.
11. Egymilliárd euró ráfordítással 150 ezer olyan személyt akarnak a munkaerő-piacra integrálni, akik hosszú távú munkanélküliek. Csökkentenék a munkanélküliségi járulékot, 0,3 százalékponttal. A legalább 45 főt foglalkoztató cégeknél lehetővé tennék, hogy a dolgozó határozott időre csökkentett munkaidővel dolgozzon – a gyermeknevelést, beteggondozást megkönnyítő intézkedésről a napokban itt írtunk.
12. A ”gyerekpénzt” (Kindergeld, ami a mi családi pótlékunkhoz hasonlít) két lépcsőben havi 25 euróval (mintegy 7700 forinttal) emelnék. (Ennek jelenlegi minimuma 194 euró, azaz 60 ezer forint.)
13. Nőkvótákat vezetnének be a közalkalmazottak körében, a vezetői posztokon 2025-ig ugyanannyi nőnek kell majd lennie, mint férfinak.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
