|
| Stefan Löfven svéd miniszterelnök |
„Készüljetek háború esetére” - írta a svéd polgári védelmi hatóság (MSB) Karácsony előtt az ország települési önkormányzatainak a német Frankfurter Rundschau szerint. Több óvóhelyről kell gondoskodni és semmiképpen sem szabad bezárni az olyan létesítményeket, mint például a hegyek barlangjaiban levő bevetési központok.
Stefan Löfven miniszterelnök a Balti-tenger térségében tapasztalható orosz hegemónia-törekvések miatt a hét végén új biztonsági stratégiát mutatott be. Svédország tízmillió polgára mintegy 200 éve nem látott háborút, az elnök megnyugtatta őket, hogy egy katonai támadás lehetősége továbbra is eléggé valószínűtlen. Inkább számítógépes támadástól és célzott dezinformációs hadművelettől tart, amilyet az amerikai elnökválasztás idején az USA-ban tapasztaltak. Szerinte az orosz politika egyre inkább autoriter és elnyomó irányba tart.
Egy stockholmi külpolitikai intézet szerint az oroszok már eddig is erősen megpróbáltak beavatkozni Svédország ügyeibe, amikor hamis információkkal próbálták az országot destabilizálni, és befolyásolni a NATO-val kötendő svéd megállapodás aláírását. Ennek ellenére a szerződést tavaly májusban aláírták, ami lehetővé teszi, hogy a NATO Svédországban gyakorlatozzon vagy válság esetén szállításokra használja a területét.
A kormány ismét növeli a védelmi költségvetést, 2018-ban ismét aktiválhatják a hadkötelezettséget, és újra katonaságot telepítettek az ország stratégiailag fontos pontjára, Gotland szigetére.
Svédországban is megosztott a közvélemény a NATO-hoz való közeledéssel kapcsolatban, de a közvélemény-kutatások szerint 2014-ben először a lakosság többsége már támogatta az ország belépését a szervezetbe.
Hány háborút vívott egymással Oroszország és Svédország eddig? Azt hittük, erre egyszerű lesz a válasz, de a Wikipedia ebben az esetben többféle választ ad attól függően, hogy magyar, német, angol verzióját keressük fel. Így lehet 11 is és 23 is a háborúk száma. (A probléma alighanem már ott kezdődik, kiket nevezünk oroszoknak, a középkorban ugyanis inkább ruszokról, novgorodiakról beszéltek.) Így mindenesetre érthető, ha a svédek tartanak a közelükben levő sokkal nagyobb országtól.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,84 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 105 146,55 ponton zárt pénteken. 
