|
| Jean Asselborn ma Brüsszelben. EPA/STEPHANIE LECOCQ |
Mainstream európai politikusoktól szokatlan határozottsággal állt ki az önálló palesztin állam létrehozása mellett Jean Asselborn az uniós tagországok külügyminisztereinek mai találkozója előtt Brüsszelben.
Joguk van egy államra...
Luxemburg külügyminisztere, aki a legrégebb óta hivatalban lévő uniós külügyminiszter, újságíróknak azt mondta: az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie annak érdekében, hogy megvalósuljon a kétállami megoldás az izraeli-palesztin konfliktusban, azaz létrejöjjön az önálló palesztin állam.
Minden népnek joga van egy államra, a palesztinoknak is
– fogalmazott Jean Asselborn. Szerinte ez a lépés nem Izrael ellen irányul, célja a nemzetközi jog érvényre juttatása.
... de egyre kisebb rá az esélyük
A luxemburgi külügyminiszter ugyanakkor utalt arra, hogy ha a jelenlegi izraeli telepes-politika folytatódik Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben – tehát az izraeli kormány a nemzetközi figyelmeztetések ellenére is tovább bővíti a telepeket a megszállt területeken – , az a gyakorlatban ellehetetleníti az önálló palesztin állam létrejöttét.
Ebben az esetben fizikailag már nincs kétállami megoldás.
Asselborn hozzáttette: a kétállami megoldásra nem ismer alternatívát, ezért az EU-nak ennek elérése érdekében kell dolgoznia. A kérdés a külügyminiszterek mai találkozójának napirendjén is szerepel.
Ne csak Amerika diktáljon
A szociáldemokrata politikus végül utalt arra is: nem szabad, hogy ebben a kérdésben csak az Egyesült Államok (Izrael legfőbb szövetségese – a szerk.) akarata érvényesüljön.
Nem tehetjük csak az amerikaiak kezébe az izraeliek és a palesztinok sorsát. Nekünk, európaiaknak is kell hogy legyen véleményünk.
Mint ismert, az izraeli-palesztin konfliktusban a Trump-kormány és Brüsszel meglehetősen eltérő álláspontot képvisel.
Trump Izrael pártján...
Donald Trump már 2017 decemberében bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint Jeruzsálembe költözteti az amerikai követséget Tel-Avivból. A követség 2018 májusában, Izrael állam megalakulásának 70. évfordulóján meg is nyitotta kapuit.
Trump emellett – szintén nemzetközi tiltakozást kiváltva – elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig tavaly novemberben azt is bejelentette, hogy az amerikai kormány többé nem tekinti illegálisnak a megszállt területeken létrehozott zsidó telepeket. Pompeo ezzel szakított azzal a több mint negyvenéves amerikai politikával, amely a nemzetközi jog értelmében illegálisnak tartotta ezeket a telepeket.
... az EU kritizálja Izraelt
Az EU a korábbi amerikai állásponthoz hasonló véleményen van.
Az Európai Unió álláspontja a megszállt palesztin területeket érintő izraeli telepes-politikával kapcsolatban világos és változatlan: minden telepes-aktivitás illegális a nemzetközi jog értelmében, és aláássa a kétállami megoldás életképességét, valamint a tartós béke lehetőségét
– jelentette ki tavaly novemberben Federica Mogherini egy korábbi ENSZ-határozatra hivatkozva. Egyúttal a telepépítések leállítására szólította fel a zsidó államot.
Az EU akkori külügyi főképviselője megszálló hatalomnak nevezte Izraelt, hozzátéve, hogy az EU a tárgyalások útján elérendő kétállami megoldást támogatja.
Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a nemzetközi jog értelmében megszállt területnek, Izrael pedig megszálló hatalomnak számít. (Ezeket a területeket, valamint a Golán-fennsíkot és Gázát az 1967-es háborúban foglalta el a zsidó állam; Gázából azóta kivonult, de biztonsági okokra hivatkozva blokád alatt tartja a területet – a szerk.)
Izrael vitatja a nemzetközi határozatokat, és az uniós tiltakozás ellenére is folytatja a telepek bővítését.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
