Hirdetés

Kiállt a palesztinok mellett egy vezető uniós politikus

Wéber Balázs, 2020. január 20., 13:58

Az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie a kétállami megoldás érdekében az izraeli-palesztin konfliktusban, jelentette ki Jean Asselborn Brüsszelben. A luxemburgi külügyminiszter szerint a palesztinoknak is joguk van saját államra, ezt azonban fizikailag is ellehetetleníti az izraeli telepes-politika. Brüsszel és a Trump-kormány ebben a kérdésben (is) eltérő állásponton van.

Foreign Minister of Luxembourg Jean Asselborn arrives during an extraordinary EU Foreign Ministers Council meeting in Brussels, Belgium, 10 January 2020. The Council is holding emergency talks on Iran. EPA/STEPHANIE LECOCQ
Jean Asselborn ma Brüsszelben. EPA/STEPHANIE LECOCQ

Mainstream európai politikusoktól szokatlan határozottsággal állt ki az önálló palesztin állam létrehozása mellett Jean Asselborn az uniós tagországok külügyminisztereinek mai találkozója előtt Brüsszelben.

Joguk van egy államra...

Hirdetés

Luxemburg külügyminisztere, aki a legrégebb óta hivatalban lévő uniós külügyminiszter, újságíróknak azt mondta: az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie annak érdekében, hogy megvalósuljon a kétállami megoldás az izraeli-palesztin konfliktusban, azaz létrejöjjön az önálló palesztin állam.

Minden népnek joga van egy államra, a palesztinoknak is

– fogalmazott Jean Asselborn. Szerinte ez a lépés nem Izrael ellen irányul, célja a nemzetközi jog érvényre juttatása.

... de egyre kisebb rá az esélyük

A luxemburgi külügyminiszter ugyanakkor utalt arra, hogy ha a jelenlegi izraeli telepes-politika folytatódik Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben – tehát az izraeli kormány a nemzetközi figyelmeztetések ellenére is tovább bővíti a telepeket a megszállt területeken – , az a gyakorlatban ellehetetleníti az önálló palesztin állam létrejöttét.

Ebben az esetben fizikailag már nincs kétállami megoldás.

Asselborn hozzáttette: a kétállami megoldásra nem ismer alternatívát, ezért az EU-nak ennek elérése érdekében kell dolgoznia. A  kérdés a külügyminiszterek mai találkozójának napirendjén is szerepel.

Ne csak Amerika diktáljon

A szociáldemokrata politikus végül utalt arra is: nem szabad, hogy ebben a kérdésben csak az Egyesült Államok (Izrael legfőbb szövetségese – a szerk.) akarata érvényesüljön.

Nem tehetjük csak az amerikaiak kezébe az izraeliek és a palesztinok sorsát. Nekünk, európaiaknak is kell hogy legyen véleményünk.

Mint ismert, az izraeli-palesztin konfliktusban a Trump-kormány és Brüsszel meglehetősen eltérő álláspontot képvisel.

Trump Izrael pártján...

Donald Trump már 2017 decemberében bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint Jeruzsálembe költözteti az amerikai követséget Tel-Avivból. A követség 2018 májusában, Izrael állam megalakulásának 70. évfordulóján meg is nyitotta kapuit.

Trump emellett – szintén nemzetközi tiltakozást kiváltva – elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig tavaly novemberben azt is bejelentette, hogy az amerikai kormány többé nem tekinti illegálisnak a megszállt területeken létrehozott zsidó telepeket. Pompeo ezzel szakított azzal a több mint negyvenéves amerikai politikával, amely a nemzetközi jog értelmében illegálisnak tartotta ezeket a telepeket.

... az EU kritizálja Izraelt

Az EU a korábbi amerikai állásponthoz hasonló véleményen van.

Az Európai Unió álláspontja a megszállt palesztin területeket érintő izraeli telepes-politikával kapcsolatban világos és változatlan: minden telepes-aktivitás illegális a nemzetközi jog értelmében, és aláássa a kétállami megoldás életképességét, valamint a tartós béke lehetőségét

jelentette ki tavaly novemberben Federica Mogherini egy korábbi ENSZ-határozatra hivatkozva. Egyúttal a telepépítések leállítására szólította fel a zsidó államot.

Az EU akkori külügyi főképviselője megszálló hatalomnak nevezte Izraelt, hozzátéve, hogy az EU a tárgyalások útján elérendő kétállami megoldást támogatja.

Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a nemzetközi jog értelmében megszállt területnek, Izrael pedig megszálló hatalomnak számít. (Ezeket a területeket, valamint a Golán-fennsíkot és Gázát az 1967-es háborúban foglalta el a zsidó állam; Gázából azóta kivonult, de biztonsági okokra hivatkozva blokád alatt tartja a területet – a szerk.)

Izrael vitatja a nemzetközi határozatokat, és az uniós tiltakozás ellenére is folytatja a telepek bővítését.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Jókora ijedtség a tőzsdéken, kötvényekbe és aranyba menekülnek

Jókora ijedtség a tőzsdéken, kötvényekbe és aranyba menekülnek

Csúnya eséseket produkált a világ legtöbb tőzsdéje, mivel Kínán kívül több országban is aggasztóan nő a koronavírus-fertőzések száma. Európában és az USA-ban is 3-4 százalékkal esnek az indexek, zuhan az olaj, viszont veszik az olyan menekülőeszközöket, mint az arany vagy az államkötvények. Itthon a Mol esett legjobban.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ha holnap elkészülne, beadatná magának a koronavírus elleni oltást?