Hirdetés

A skótok lázadnak, Johnson ünnepel, Macron aggódik – ez történt a Brexit éjszakáján

2020. február 01., 13:35

Londonban Brexit-pártiak ünnepeltek éjjel, a skótok viszont gyertyás virrasztást tartottak. A skót kormányfő újabb függetlenségi népszavazást követel, a Sinn Féin pedig már egyesült Írországot vizionál. Boris Johnson szerint a kilépés nem a vég, hanem a kezdet. Emmanuel Macron pedig úgy véli, hogy a Brexit történelmi vészjelzés. Összefoglaljuk, mi történt a tegnapi történelmi éjszakán, amikor a britek kiléptek az EU-ból.

Pro Brexit supporters celebrate after the UK leaves the EU outside the Houses of Parliament in London, Britain, 31 January 2020. Britain officially exited the EU on 31 January 2020, beginning an eleven month transition period. EPA/NEIL HALL
Brexit-pártin ünneplők a brit parlament előtt Londonban a kilépés éjszakáján. EPA/NEIL HALL

Skóciai és észak-írországi EU-párti politikusok ugyanakkor a Brexit utáni első nyilatkozataikban felvetették hazájuk elszakadásnak és újbóli EU-csatlakozásának lehetőségét.

Gyertyás virrasztás

Hirdetés

A skót nagyvárosokban gyertyás virrasztást tartottak tegnap éjjel, a Brexit éjszakáján EU-párti demonstrálók, emlékeztetve arra, hogy Skóciában a nagy többség elvetette a Brexitet, írja az MTI.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Újabb népszavazást akarnak

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta számos nyilatkozatában kijelentette, hogy újabb függetlenségi népszavazásra van szükség, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból.

A skót függetlenségről 2014-ben - vagyis két évvel a brit EU-népszavazás előtt - már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Nincs többé UK?

Ian Blackford, az SNP londoni alsóházi frakciójának vezetője szombat hajnali nyilatkozatában úgy fogalmazott: a Brexit után megszűnt létezni az az Egyesült Királyság, amelynek a skótok 2014-ben még tagjai akartak maradni.

Blackford kijelentette: szerte Skóciában szomorúság és düh fogadta az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, és Skócia "ezt nem fogja annyiban hagyni".

Hozzátette: az újabb függetlenségi referendum megnyitja Skócia számára az Európai Unióba visszavezető utat.

Visszalépnének az EU-ba

Ugyanígy vélekedett minapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon is. A skót miniszterelnök a BBC televíziónak azt mondta: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.

Boris Johnson azonban nemrégiben hivatalosan közölte, hogy London nem járul hozzá az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához.

Az írek egyesülnének

Michelle O'Neill, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője szombati Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: a Brexit miatt új lendületet kapott az ír sziget egyesítése, a változások dinamikája is ebbe az irányba mutat, és

megteremthetjük az új, egyesült Írországot az Európai Unión belül.

Észak-Írországban a választók 55,8 százaléka a bennmaradásra voksolt a 2016-os EU-népszavazáson.

Búcsúharang felvételről

Az Egyesült Királyság uniós tagsága tegnap éjjel 11 órakor szűnt meg. Az ország a londoni parlament toronyórájának világhíres harangja, a Big Ben hangjával búcsúzott az Európai Uniótól - igaz, hogy a harangjáték felvételről szólt.

A brit kormány nem tervezte a jelenleg teljes felújítás alatt álló óra- és harangszerkezet üzembe helyezését a kilépés napjára. A 161 éves szerkezetet, valamint az órának és a harangnak otthont nyújtó, jelenleg teljesen felállványozott Erzsébet-tornyot 29 millió fontos (11,5 milliárd forintos) költségvetéssel négy évig tartó rekonstrukciónak vetik alá. A munkálatok várhatóan 2021 tavaszáig tartanak.

A harangjáték azonban így sem maradt el: péntek éjjel egy visszaszámláló digitális órát vetítettek a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, majd a Brexit pillanatában ezt felváltotta a Big Ben vetített képe, amelyet az óra harangjának tizenegy kongatása kísért, felvételről.

Az Egyesült Királyság pénteken helyi idő szerint 23 órakor  47 év és egy hónap tagság után kilépett az Európai Unióból. Az eseményt a londoni parlament előtti téren a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Nigel Farage vezette Brexit Párt több ezer híve ünnepelte.

Johnson: ez nem vég, hanem kezdet

Boris Johnson a nemzethez intézett beszédében a többi közt azt mondta: az Európai Unió fejlődési iránya már nem felelt meg Nagy-Britannia igényeinek.

Szerinte a kilépés részben arról is szól, hogy "a visszaszerzett szuverenitást" az emberek által megszavazott változások végrehajtására kell felhasználni, legyen szó a bevándorlás ellenőrzéséről, szabadkikötők létesítéséről, a brit halászati politika "felszabadításáról", szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről, vagy

egyszerűen arról, hogy magunk alkothatjuk meg törvényeinket és szabályainkat az ország népének javára.

Mint fogalmazott, a legfontosabb ezen az estén annak kimondása, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem kezdet.

Macron: ez történelmi vészjelzés

Emmanuel Macron francia államfő sokknak és történelmi vészjelzésnek nevezte a brit kilépést.

Ez a távozás sokk. Történelmi vészjelzés, amelyet mindegyik tagállamban, egész Európában meg kell hallanunk, és el kell gondolkodnunk rajta

- fogalmazott a francia elnök az interneten közzétett rövid nyilatkozatban.

A Brexit azért vált lehetségessé, mert túl gyakran tettük Európát a saját nehézségeink bűnbakjává, mert nem változtattuk meg eléggé Európánkat

- tette hozzá.

(Európát ugyanakkor) szuverénebbé, demokratikusabbá, az állampolgárokhoz közelebb állóvá, azaz a mindennapjaikban egyszerűbbé kell tennünk annak érdekében, hogy világosabb európai projekt működjön

- vélte a francia elnök.

EU-kirendeltség nyílt Londonban

Mivel az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, Brüsszel diplomáciai külképviseletet nyitott Londonban, amely szombattól teljes körűen dolgozik a felek közötti zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében - közölte Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

Az Európai Unió nevében tett nyilatkozatában Borrell közölte, hogy a külképviselet vezetésével Joao Vale de Almeida nagykövetet bízta meg. A portugál diplomata 2010 és 2014 között az Európai Unió Egyesült Államokban akkreditált nagykövete volt, 2015 óta az Európai Unió ENSZ-nagyköveteként szolgált.

A főképviselő kiemelte, hogy a londoni EU-kirendeltség a hagyományos nagykövetségi feladatok mellett kulcsszerepet fog játszani a brit kilépési megállapodás végrehajtásának ellenőrzésében, különös figyelemmel az uniós polgárok jogainak biztosítására.

Leszögezte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolat nem ér véget, a felek szoros kapcsolatban maradnak továbbra is. Az unió egy új, ambiciózus partnerség kiépítésében bízik a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás, valamint a külpolitika, a biztonság és a védelem területén.

Leeresztették a brit lobogót

Eközben péntek este levonták a brit lobogót az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, majd az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületei előtt, végül az Európai Bizottság székháza mellett álló oszlopsorról is, amely az eddigi 28 uniós tagország zászlaját tartotta. A ceremóniára ünnepélyes keretek között, azonban beszédek vagy himnusz elhangzása nélkül került sor.

Az Európai Parlament előtt a brit zászló helyére az európai egységet és identitást szimbolizáló, tizenkét aranyszínű csillaggal ékesített uniós zászlót vonták fel.

Nagy-Britannia EU mellé rendelt képviseletének homlokzatáról az uniós zászlót levették. Kitűzték viszont a skót kormány brüsszeli, az uniós intézmények közvetlen közelében található képviseletére.

Péntek délután dudaszó kíséretében, és a brit lobogót lengetve az utolsó Brexit párti brit képviselők is elhagyták az Európai Parlamentet.

Megkezdődött az átmeneti időszak

A brit távozást követően, február elsejével december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét.

Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések. Ezen időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a tervek szerint hétfői sajtóértekezletén mutatja be az átmeneti időszakra vonatkozó tárgyalási mandátumának prioritásait és főbb részleteit.

Washington bejelentkezett

Eközben Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója pénteken éjjel a Twitteren - k percekkel azt követően, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból - az amerikai-brit kapcsolatok erősítését ígérte Londonnak. Szerinte a két ország új fejezetet nyit e kapcsolatokban.

A Trump-adminisztráció mindig is támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, és új kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötését is kilátásba helyezte.

Amikor Mike Pompeo a napokban Londonban tárgyalt Boris Johnsonnal és Dominic Raab külügyminiszterrel, ismételten aggodalmát fejezte ki ugyan a kínai Huaweijel kötendő brit megállapodást illetően, de a tárgyalások végén megerősítette: Washington változatlanul a Londonhoz fűződő "különleges kapcsolatok" híve.

Miért léptek ki a britek? Jobb lesz nekik kint? Mivel jár a távozás politikailag és gazdaságilag? Videókommentárunk a témában:

Raiffeisen MKB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Vírus a szomszédban: nincs pánik, de már mindenki erről beszél

Vírus a szomszédban: nincs pánik, de már mindenki erről beszél

Ausztriában az emberek nem rohanták le a boltokat a koronavírus miatt, és maszkot sem hordanak tömegesen, de mára ez lett az első számú beszédtéma, mondta el a Privátbankár.hu-nak Alexander Dworzak. A Wiener Zeitung újságírója szerint az utazási irodákban drasztikusan csökkent a foglalások száma. Ausztriában tegnap két fertőzöttet találtak, és ez valószínűleg csak a kezdet.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ha holnap elkészülne, beadatná magának a koronavírus elleni oltást?