Ma egymás torkának ugranak a világ vezetői

Mosolyszünet: Donald Trunp amerikai elnök, Abe Shinzo japán miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök az oszakai G20 mai ülésén. EPA/JAPAN POOL

A világ szeme ma és holnap a japán Oszaka városára szegeződik, ahol a G20 csúcs keretében Trump feszült hangulatban találkozik a kínai-, az orosz-, az indiai és a török elnökkel is négyszemközti megbeszélésekre.

Az amerikai elnök az elmúlt hetekben elkerülte a felesleges konfrontációkat: nem fogadta el nemzetbiztonsági tanácsadójának uszítását és nem bocsátkozott háborúba Iránnal, felülírta tanácsadóit és a májusi észak-koreai rakétaindítást nem tekintette az ENSZ-határozatok megsértésének, miközben Mexikóval is végül a kiegyezés lett a migráns-ügy vége. Ráadásul a szenátus neokonzervatívjaival (Romney, Rubio) ellentétben ő a Huawei ügyét be akarja vonni a tágabb kínai kereskedelmi megállapodásba.

Peking bekeményít?

A pénzpiacok hangulata eleinte kedvezőre fordult a South China Morning Post azon tegnapi jelentésére, miszerint az amerikai és kínai fél elhalasztja újabb vámok bevezetését. De pár órával később leszakadt a plafon a Wall Street Journal azon értesülésére, miszerint Hszi kínai elnök előfeltételeket fog támasztani a tűzszünet megkötéséhez.  Peking állítólag ragaszkodik a Huaweit érintő amerikai eladási tilalom feloldásához, ráadásul állítólag követelni fogja az összes amerikai büntetővám feloldását.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy mivel mindkét gazdaság erőteljesen lassuló trendben van, egy újabb feszültség fellobbanása igazán kellemetlen hír lehet a globális gazdaságnak és a pénzpiacoknak.

Trump a csúcstalálkozó kezdete előtt megsértette japán vendéglátóit azzal, hogy kétségbe vonta az amerikai-japán védelmi megállapodás értelmét, amely pedig a második világháború vége óta a szigetország biztonságpolitikájának alapköve. Otrombasága természetesen nem kerülte el Peking figyelmét: a kínai vezetés tegnap a kommunista párt szócsövének tekintett lapban ajánlott Tokiónak egy új kétoldalú szövetséget a "kiszámíthatatlan USA" helyett.

Az amerikai elnöknek feszült találkozója lesz az indiai miniszterelnökkel is, hiszen egyrészt a szubkontinens Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszert akar vásárolni, másrészt büntetővámot vezetett be 28 amerikai termékre, miután június ötödikével Washington kivonta Új-Delhit a vámkedvezményeket biztosító általános preferencia-rendszerből.

Feszültség Európával

Káncz Csaba

Várhatóan az európai úgynevezett szövetségesekkel is  rossz hangulatban folynak majd a tárgyalások.  Órákkal a csúcs előtt Trump élesen kritizálta az EU versenyügyi biztosát, aki szerinte "gyűlöli az USA-t".  A francia elnök pedig a maga részéről kijelentette, hogy nem fogja aláírni a csúcs záróközleményét, ha az nem foglalkozik a klímaváltozással és nem támogatja a 2015-ös Párizsi klímamegállapodás szellemét.

Összességében a jelek szerint a Trump-adminisztráció egyre képtelenebb koherens Európa-stratégiát kialakítani, mivel a megrendült Külügyminisztériumból és a Pentagonból egyszerűen hiányoznak a kontinensünkkel foglalkozó magas szintű hivatalnokok:  a Pentagonban például a mai napig számos betöltetlen Európa-ügyi helyettes államtitkári pozíciót találhatunk. Brüsszelben pedig eközben ferde szemmel vizslatják Trump Kína-ellenes hadjáratát és azt magasrangú hivatalnokok a Brexithez hasonlítják. Szerintük mindkettő azon a csalfa elképzelésen alapszik, miszerint egy hanyatló nagyhatalom képes visszafordítani a történelem folyását és visszatérhet a dicsőséges múlthoz.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)