Jó egy hónapja kaphattunk egyértelmű jelzést arra, hogy a monetáris szempontból hat tág esztendőnek az idén vége szakad. Méghozzá magától a Magyar Nemzeti Bank alelnökétől, Nagy Mártontól, aki egy bécsi konferencián kijelentette: „amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását”. Márpedig e feltétel már az idei első hónapban teljesült: a maginfláció 3,2 százalékra ugrott januárban a Központi Statisztikai Hivatal szerint, noha ezt az alelnök tágabb időintervallumra, az első negyedévre jósolta.
Ami azt is jelenti, hogy ha következes szeretne maradni az MNB, akkor a Monetáris Tanács már a következő ülésén dönthet a monetáris szigorításról. Ennek kézenfekvő módja a kamatemelés lenne. Csakhogy az ominózus tanácsülés február 26-án esedékes, vagyis öt nappal azt megelőzően, hogy Matolcsy György 2013. március 4-étől tartó MNB-elnöki mandátuma lejár. Márpedig – mint azt az mfor. hu korábban pedzegette – úgy hírlik, Matolcsy szakmai hiúsági kérdést csinál abból, hogy egy kamatemelés-mentes jegybankelnöki ciklust zárhasson le. E páratlan teljesítménnyel beírhatná a nevét a gazdasági történelemkönyvekbe.
|
| Az alapkamat alakulása |
Ezért is először más eszközökkel szigorítana a jegybank, ahogy annak a Monetáris Tanács már a karácsony előtti közleményében megágyazott. Mondván, „felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor”. Az egyik ilyen intézkedésként az MNB véget vethet annak, hogy a kereskedelmi bankok devizát cserélhetnek el forintra a jegybankkal. Így csökken a bankok forintlikviditása, vagyis kevesebb összeg marad náluk arra, hogy forinthiteleket nyújtsanak. A kihelyezések visszafogása pedig az egyik fontos antiinflációs lépés lenne.
Ugyanezt a hatás lehet elérni a másik szigorító eszközzel, a kamatfolyosóval való – ahogy Nagy Márton az ominózus beszédében fogalmazott – „manőverezésével”. A kamatfolyosó tetejét az jelenti, amely szinten a jegybank egynapos lejáratú hitelt hajlandó nyújtani a kereskedelmi bankoknak az általuk felajánlott fedezettől függő mennyiségben. Az alját pedig az a kamat, amely mellett korlátlan mértékben hajlandó befogadni egynapos betéteket a hitelintézetektől. A két tevékenység eredőjeként az egynapos hitelek kamata nem mehet a folyosó teteje fölé, az egynapos betéteké pedig a folyosó alsó szintjénél lejjebb. Jelenleg a kamatfolyosó 105 bázispont, azaz 1,05 százalékpont, miután a jegybank 0,9 százalékos kamatra (ami megegyezik az irányadó MNB-alapkamattal) ad egynapos hitelt és -0,15 százalékon fogad be egynapos betétet. A kamatfolyosó tágítása, azaz esetünkben az, hogy az MNB megemeli a befogadott betétek jelenleg negatív kamatát, szintén a forintlikviditás szűkülését és a forintkihelyezések csökkenését idézheti elő.
Szigorító lépéseivel ugyanakkor a jegybanknak úgy kell balanszíroznia, nehogy az inflációt szem előtt tartva a kelleténél jobban visszafogja a gazdasági növekedést. Ennek idei mértékét az idén közel 4 százalékra tervezte a kormány, mely eléréséhez a kabinetnek -- és valószínűleg az MNB-nek -- mindenképpen további ösztönző intézkedéseket kell tennie.
Virovácz Péter, az ING Bank és Pasquale Diana, a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, vezető elemzője szerint az MNB már márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével. A márciusi jegybanki ülést követően valószínűleg emelik az inflációs előrejelzést az Inflációs jelentésben, likviditásszűkítő lépések jöhetnek, a kommunikációban pedig erősebb utalások jelennek majd meg az idén várható további betéti kamatemelésről, esetleg az alapkamat-emelésről is – kommentálta a CIB Bank a fejleményeket. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint ugyanakkor a normalizáció folyamata lassú és elnyújtott lesz, amire a globális inflációs környezetben és a kamatvárakozásokban az elmúlt időszakban bekövetkező változások is teret adnak a jegybanknak.
Az irányadó kamat emelésére csak a nemkonvencionális eszközök bevetését követően kerülhet sor. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azonban legkorábban 2020 közepére várja ezt. Vagyis optimális esetben akár további egy évvel megnyúlhat Matolcsy György „veretlenségi” korszaka.
(mfor.hu)
Vaszily Miklós távozik a bank felügyelőbizottságából. 
