Hirdetés
Hirdetés

Érik a monetáris szigorítás az MNB-nél

Csabai Károly, 2019. február 12., 16:40

Elemzők egyetértenek abban, hogy az idén mindenképpen szigorítania kell az MNB-nek, csak abban nem, hogy erre mikor kerülhet sor.

Jó egy hónapja kaphattunk egyértelmű jelzést arra, hogy a monetáris szempontból hat tág esztendőnek az idén vége szakad. Méghozzá magától a Magyar Nemzeti Bank alelnökétől, Nagy Mártontól, aki egy bécsi konferencián kijelentette: „amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását”. Márpedig e feltétel már az idei első hónapban teljesült: a maginfláció 3,2 százalékra ugrott januárban a Központi Statisztikai Hivatal szerint, noha ezt az alelnök tágabb időintervallumra, az első negyedévre jósolta.

Ami azt is jelenti, hogy ha következes szeretne maradni az MNB, akkor a Monetáris Tanács már a következő ülésén dönthet a monetáris szigorításról. Ennek kézenfekvő módja a kamatemelés lenne. Csakhogy az ominózus tanácsülés február 26-án esedékes, vagyis öt nappal azt megelőzően, hogy Matolcsy György 2013. március 4-étől tartó MNB-elnöki mandátuma lejár. Márpedig – mint azt az mfor. hu korábban pedzegette – úgy hírlik, Matolcsy szakmai hiúsági kérdést csinál abból, hogy egy kamatemelés-mentes jegybankelnöki ciklust zárhasson le. E páratlan teljesítménnyel beírhatná a nevét a gazdasági történelemkönyvekbe.

Hirdetés
Az alapkamat alakulása
Az alapkamat alakulása

Ezért is először más eszközökkel szigorítana a jegybank, ahogy annak a Monetáris Tanács már a karácsony előtti közleményében megágyazott. Mondván, „felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor”. Az egyik ilyen intézkedésként az MNB véget vethet annak, hogy a kereskedelmi bankok devizát cserélhetnek el forintra a jegybankkal. Így csökken a bankok forintlikviditása, vagyis kevesebb összeg marad náluk arra, hogy forinthiteleket nyújtsanak. A kihelyezések visszafogása pedig az egyik fontos antiinflációs lépés lenne.

Ugyanezt a hatás lehet elérni a másik szigorító eszközzel, a kamatfolyosóval való – ahogy Nagy Márton az ominózus beszédében fogalmazott – „manőverezésével”. A kamatfolyosó tetejét az jelenti, amely szinten a jegybank egynapos lejáratú hitelt hajlandó nyújtani a kereskedelmi bankoknak az általuk felajánlott fedezettől függő mennyiségben. Az alját pedig az a kamat, amely mellett korlátlan mértékben hajlandó befogadni egynapos betéteket a hitelintézetektől. A két tevékenység eredőjeként az egynapos hitelek kamata nem mehet a folyosó teteje fölé, az egynapos betéteké pedig a folyosó alsó szintjénél lejjebb. Jelenleg a kamatfolyosó 105 bázispont, azaz 1,05 százalékpont, miután a jegybank 0,9 százalékos kamatra (ami megegyezik az irányadó MNB-alapkamattal) ad egynapos hitelt és -0,15 százalékon fogad be egynapos betétet. A kamatfolyosó tágítása, azaz esetünkben az, hogy az MNB megemeli a befogadott betétek jelenleg negatív kamatát, szintén a forintlikviditás szűkülését és a forintkihelyezések csökkenését idézheti elő.

Szigorító lépéseivel ugyanakkor a jegybanknak úgy kell balanszíroznia, nehogy az inflációt szem előtt tartva a kelleténél jobban visszafogja a gazdasági növekedést. Ennek idei mértékét az idén közel 4 százalékra tervezte a kormány, mely eléréséhez a kabinetnek -- és valószínűleg az MNB-nek -- mindenképpen további ösztönző intézkedéseket kell tennie.

Virovácz Péter, az ING Bank és Pasquale Diana, a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, vezető elemzője szerint az MNB már márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével. A márciusi jegybanki ülést követően valószínűleg emelik az inflációs előrejelzést az Inflációs jelentésben, likviditásszűkítő lépések jöhetnek, a kommunikációban pedig erősebb utalások jelennek majd meg az idén várható további betéti kamatemelésről, esetleg az alapkamat-emelésről is – kommentálta a CIB Bank a fejleményeket. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint ugyanakkor a normalizáció folyamata lassú és elnyújtott lesz, amire a globális inflációs környezetben és a kamatvárakozásokban az elmúlt időszakban bekövetkező változások is teret adnak a jegybanknak.

Az irányadó kamat emelésére csak a nemkonvencionális eszközök bevetését követően kerülhet sor. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azonban legkorábban 2020 közepére várja ezt. Vagyis optimális esetben akár további egy évvel megnyúlhat Matolcsy György „veretlenségi” korszaka.

(mfor.hu)

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Elfogyott az idő: a világ vezetői is egyezkednek a tengerek védelméről

Elfogyott az idő: a világ vezetői is egyezkednek a tengerek védelméről

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében. Valljuk be, ennek itt volt az ideje.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön kiirtanád a magázást a magyar nyelvből?