Hirdetés
Hirdetés

Megkérdeztük a Mercedest, hogy növelik-e a túlóraszámot. Ezt válaszolták

Valkai Nikoletta, Wéber Balázs, 2019. január 04., 06:01
Privátbankár.hu
Cimkék
VOSZ
, túlóra
, Mercedes Benz
, Perlusz László
, 400 óra
, túlmunka

A kecskeméti Mercedes az éves túlóraszámot az érvényes kollektív szerződés alapján, a törvényekkel összhangban szabályozza – közölte a német autógyártó a Privátbankár.hu kérdésére, miszerint tervezik-e idén a munkaidőkeret emelését. A győri Audi és az esztergomi Suzuki nem válaszolt a megkeresésünkre. A VOSZ főtitkára szerint a cégek egyelőre visszafogottan fogadják az új lehetőséget.

Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Parlament tavaly decemberben fogadta el a nagy port kavart, utcai megmozdulásokhoz vezető "túlóratörvényt", amely idén januártól a korábbi 250-ről 400-ra emelte a túlóraszám keretét - azaz a munkaadók mostantól a kollektív szerződésen belül akár 400 órányi extra munkára is kötelezhetik a munkavállalókat. A törvénymódosítást kimondva-kimondatlanul azért hozták, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt, amely már számos szektorban sújtja a nagy multikat és a kisebb cégeket egyaránt.

Teljes gőzzel megy a termelés

A Privátbankár.hu három nagy külföldi autógyártót kérdezett meg  arról, hogy él-e 2019-ben a törvény adta új lehetőséggel, azaz emeli-e a túlóraszámot, valamint megfelelő eszköznek tartja-e azt a munkaerőhiány orvoslására.

Hirdetés

„A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a mindenkor hatályos magyarországi törvényi rendelkezéseknek és más vonatkozó szabályozásoknak megfelelően végzi tevékenységét és ezeket továbbra sem véleményezi. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban az éves túlóraszámot és a maximális munkaidőkeretet a szakszervezettel megkötött, jelenleg is érvényben lévő kollektív szerződés szabályozza. A vállalat természetesen tartja magát ehhez a megállapodáshoz, miközben a gyárban a termelés már évek óta teljes kapacitással folyik”

- közölte lapunkkal a Mercedes-Benz.

Bár a válaszból nem derül ki konkrétan, hogy tervezik-e a túlóraszám emelését, azt nem is zárják ki. Kérdés ugyanakkor, hogy van-e erre a gyakorlatban lehetőségük, ha – mint írják – a gyárban már eddig is „teljes kapacitással” folyt a munka. (Újabb kérdéseinket elküldtük a cégnek, amint választ kapunk, közöljük.)

A béreket már növelték

A Mercedes-Benz egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly sikeres bértárgyalásokat folytatott a szakszervezetekkel, ezért idén januártól érezhetően emelkedtek a dolgozók juttatásai. A cég tavalyi közleménye szerint a dolgozók bére akár 35 százalékkal is nőhet.

Kérdéseinket eljuttattuk a győri Audi Hungaria Zrt.-hez és az esztergomi Magyar Suzuki Zrt.-hez is, ezek a cégek azonban nem válaszoltak megkeresésünkre.

Mindez arra utal, hogy a téma átpolitizáltsága miatt a vállalatok inkább kerülik a nyilvánosságot, és nem szeretnék, ha nevük ebben a vonatkozásban  bekerülne a hírekbe.

Lobbizhattak a túlóra-törvényért

Az mindenesetre aligha kérdéses, hogy a túlóraszám növelésével a kormány főleg a munkaadóknak kedvez, és logikus feltételezésnek tűnik, hogy utóbbiak lobbiztak ezért a változásért.

A legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt decemberben azt írta: a német gazdaság „budapesti képviselői” szerint valóban felmerült a kívánság a munkaidő rugalmasabbá tételére, ugyanakkor a törvény módosítását a politika belügyének tartják.

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban szintén azt mondta, hogy a gazdasági szereplők kérték a túlmunka-szabályozás módosítását.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az mfor.hu kérdésére azt válaszolta: felmerülhetett az igény a cégeknél a túlórák emelésére, de a kormányt ez nem befolyásolta a döntés meghozatalakor.

Elmaradtak az egyeztetések - eddig nem ugrottak a lehetőségre a vállalkozások

Megkérdeztük a munkáltatói oldalt is a Munka törvénykönyve módosításának adaptálásáról. Mint lapunknak nyilatkozták, a jogszabály ragadványnevét, a "rabszolgatörvény" megnevezést erősen demagógnak tartják. Ezt Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondta a Privátbankár.hu-nak.

„Noha jó szándékú a kezdeményezés, a törvénymódosítás legnagyobb problémája mégis az, hogy elmaradtak az előzetes, mélyreható egyeztetések a Munka törvénykönyvét érintő kérdésekben. Ha a szociális partnerekkel, a munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztettek volna a törvény beterjesztői, elkerülhetők lettek volna a felesleges viharok” – nyilatkozta Perlusz.

A VOSZ főtitkára a törvénymódosítás kapcsán nem tud visszaélésekről, pozitívumát és rugalmasságát tapasztalták eddig a változásnak. A vállalkozóktól sem kaptak negatív reakciókat, de azt sem érzékelik, hogy tömegesen akarnák alkalmazni a cégek a 400 órás túlmunkára és a 3 évre emelt munkaidőkeret elszámolásra vonatkozó, törvény biztosította lehetőséget.

A főtitkár egyúttal kiemelte: a módosítással összefüggésben megjelent „szörnyű számok” – mint például a heti 68 órára emelt munkaidőkeret –, nem azt jelentik, hogy folyamatosan ennyit kellene dolgoznia a munkavállalónak. Ezek közé pihenőnapokat is iktatnak, illetve akkor alkalmazhatják ezt a munkaidőkeretet a munkaadók, amikor valamilyen szezonális vagy munkaszervezési okokból kifolyólag túlmunkára van szükség.

Van, aki örül a túlmunkának

Akadt viszont olyan visszajelzés is, amikor a munkavállaló azt mondta, örül a túlmunka lehetőségének. Ő eddig legálisan, kollektív szerződés hiányában (mivel egy közepes méretű vállalatról van szó) nem tudott 250 óránál több túlmunkát vállalni, mostantól viszont nem kell másodállást vállalnia.

Perlusz László szerint ha a munkáltató vissza akar élni a Munka törvénykönyve által biztosított lehetőségekkel, arra korábban is módja volt és az új szabályozás mellett is megpróbálhatja. Ebből adódóan a VOSZ-nál nem látnak különösebb gondot a szabályozást tekintve, hiszen a munkaadók a munkavállalókkal való egyeztetések alapján született írásos megállapodás szerint járnak el. A VOSZ főtitkára ugyanakkor ismét kihangsúlyozta: a törvény alapvető problémáját abban látja, hogy előtte nem voltak alapos egyeztetések a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>

Címlapon

Kiszámolták, mennyi pénz kell egy magyar családnak a szerény megélhetéshez

Kiszámolták, mennyi pénz kell egy magyar családnak a szerény megélhetéshez

Miután a Központi Statisztikai Hivatal már évek óta nem közöl létminimumra vonatkozó adatokat, a Policy Agenda idén is folytatta ennek az értéknek a kiszámítását. Ebből kiderült, egy négyfős családnak az alapvető szükségletek beszerzésére havi 275 ezer forint kellett 2018-ban, egy egyfős háztartás 95 ezerrel, egy nyugdíjas legalább 85 ezer forinttal számolhatott.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön kiirtanád a magázást a magyar nyelvből?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk