|
| Választópolgárok állnak sorban egy sátor előtt, hogy leadhassák szavazatukat az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés létrejöttéről tartott holland népszavazáson Utrecht központi pályaudvarán 2016. április 6-án. (MTI/EPA/Bas Czerwinski) |
Nagyon győzött az elutasítás - de vajon elegen voltak?
Jelentős fölénnyel nyertek az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői a megállapodás ratifikálásáról kiírt hollandiai népszavazáson: 99 százalékos feldolgozottság alapján a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százaléka támogatta - írja összefoglalójában az MTI.
Egyelőre azonban nem tudni biztosan, hogy érvényes lesz-e a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum. A legfrissebb becslések szerint a szavazásra jogosultak 32 százaléka járult az urnák elé, a statisztikai hibahatár azonban 3 százalék. A népszavazás pedig csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta.
Frissítés: cikkünk megjelenése után megerősítették, a szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a referendum. A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság
Az eredmény abból a szempontból mindenképp meglepetés, hogy az előzetes előrejelzések fej fej melletti küzdelmet ígértek, ehhez képest simán nyertek a nemek.
Igazából az EU-t szavazták le?
Persze a referendum nem Ukrajnáról szól, hanem az EU-val szembeni bizalmatlanságról. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén és egy februári felmérés szerint a hollandok 53 százaléka szeretne egy brit típusú népszavazást az EU-s tagságról. Külön súlyt ad az eredménynek, hogy Hollandia éppen ebben a félévben az EU Tanácsának soros elnöke.
Ha érvényes lesz a szavazás, nem lesz ratifikáció
|
Mi a bajuk az ellenzőknek a szerződéssel? A 320 oldalas társulási egyezmény több helyen utal politikai és védelmi ügyekre. Többek között az egyezmény megemlíti a konfliktus-megelőzést, a válság-kezelést és katonai- valamint a műszaki együttműködést. Nem véletlen, hogy holland ellenzői szerint az egyezmény feleslegesen hozna be Európába egy erőszakos konfliktust („geopolitikai darázsfészket”) és jóváhagyást adna egy korrupt oligarchák által uralt ország pénzügyi támogatására - írta minapi elemzésében Káncz Csaba. |
Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyná figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznének a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálnák az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést. (Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának.)
Geert Wilders, a szélsőjobboldali populista Szabadságpárt vezetője ugyanakkor nagyszerűnek nevezte az eredményt és reményét fejezte ki, hogy a részvételi arány eléri az érvényességi küszöböt.
Mi lesz ebből?
Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól - írja az MTI. A társulási megállapodás ellenzőinek esetleges győzelme azonban komoly politikai kudarcot jelentene az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.
Ahogy háttérelemzésünkben is kiemeltük: az, hogy a választók elutasítják az egyezményt, komoly PR-győzelem lesz Putyin elnök számára a Moszkva és Kijev közötti konfliktusban, erősítheti az európai eurószkeptikus mozgalmakat és hosszas magyarázkodásra kényszerítheti a holland kormányzatot.
A miniszterelnök azt mondta: lépésről lépésre haladnak, a miniszterek egyeztetnek az országgyűléssel és az európai partnerekkel, mielőtt eldöntik, mit tegyenek.
|
| Elég egyértelműnek tűnik. Grafika: nos.nl |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
