A brüsszeli testület, illetve az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa csak az őszi előrejelzések után dönt a tagállamok elleni - a kohéziós pénzek szempontjából is fontos - túlzottdeficit-eljárások indításáról, folytatásáról, illetve megszüntetéséről, továbbá ezek alapján fogalmaz meg újabb elvárásokat a tagállamok költségvetési konszolidációját illetően.
Orbán Viktor múlt pénteken Brüsszelben elmondta: az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a második egyenlegjavító intézkedéscsomaggal Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak. A kormányfő egyben jelezte: ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse igényét, azaz mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem egyben bizonyos mértékben visszafogják a növekedést is, és ennek a várható negatív hatásnak bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint - mondta a miniszterelnök.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előbb október elején jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október közepén egy újabb, 367 milliárdosat. Utóbbira azért volt szükség, mert az Európai Bizottság nem látta megalapozottnak a korábban ismertetett intézkedések egyenlegjavító hatásának számításait. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke egy üzletemberek előtt tartott beszédben úgy fogalmazott: a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
