|
| EPA/ANDREA BONETTI |
Görögország nyugati érdekszférában tartása 1947 óta stratégiai elkötelezettsége volt Amerikának a Truman Doktrína keretében. A jelenlegi washingtoni kormányzat pedig már a 2010 tavaszán kitört görög pénzügyi válság óta azon az állásponton van, hogy Athénnak geo-stratégiai megfontolások miatt az euró-övezet tagjának kell maradnia.
Ez nyilvánosan nem került kimondásra és Merkel kancellár legutóbbi Fehér Házbeli látogatásán is csak visszafogott kijelentés hangzott el a köz számára. Obama elnök az erre vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy bizonyos abban, miszerint „Angela” ezt a válságot a Nyugat érdekeit szem előtt tartva fogja megoldani.
A görögökkel folytatott huzakodás azonban folytatódik, miközben a józan és megnyugtató alku lehetősége mintha egyre csak távolodna. Ebben a törékeny és feszült helyzetben jelent meg az amerikai média zászlóshajójától egy figyelmeztető írás Berlin irányába.
Merkel európa valódi vezetője
A New York Times hagyományosan több, mint egyszerű újság. A lap a washingtoni kormányzat legfontosabb szócsövének számít külpolitikai kérdésekben. A kulcsfontosságú kormányzati intézményekkel bizalmi viszonyt ápoló újság olvasásával sok esetben megtudható, hogy valójában mit akar a washingtoni kormányzat - amit a politikai etikett miatt nem akar nyilvánosan megvitatni.
„Az adósság-tárgyalás meghatározó pillanat lehet Görögország és Angela Merkel számára” című írásból világosan körvonalazódik az elvárás: a kancellár végre már oldja meg az amerikaiak számára rendkívül terhes Görögország-problémát. A lap Merkelt az EU tényleges vezetőjének nevezi, akinek egy hatalmi szavába kerül eldönteni, hogy ebben a helyzetben mi történjen.
A kancellárnak a Times szerint be kell bizonyítania, hogy vezető pozíciót vállal a világpolitika színpadán és van víziója az egységes EU számára.
A geopolitikának kell döntenie
Az újság ezután politikai szakértőket idéz, akik szerint egy Grexit egy csalódott és elszegényedett Görögországhoz vezetne. A már egyébként is egy Putyin-barát baloldali kormány által irányított ország még kitettebb lenne Moszkva felé. Itt idézik Rozen Plevnelijev bulgár elnököt, aki szerint Oroszország minden alkalmat kihasznál, hogy megossza és gyengítse az EU-t.
Igazi politikai súlyt kap a cikk a NATO helyettes főtitkárának, Alexander R. Vershbow megszólaltatásával, aki kijelenti, hogy Athén kilépése az euróövezetből „konzekvenciákkal járna az Észak-Atlanti Szövetségre”.
A német konzervatív sajtó is azon a véleményen van, hogy Athén döntheti el Merkel politikai hagyatékát. Mégpedig azon kérdések kezelésével, hogy miképpen lesz úrrá a pénzügyi krízisen és hogyan sikerül megőriznie Európa egységét.
Káncz Csaba jegyzete
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
