6p
A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A New York Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy az amerikai földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.
Fotó: depositphotos.com

Nincsenek központi szabályok, mindenki a maga szakállára ellenőriz

Szabad szemmel semmi sem látható a nyugat-texasi DCP Pegasus gázfeldolgozó üzeménél, ám a New York Times két szemfüles újságírója egy speciális kamera segítségével érdekes felfedezést tett. Az említett létesítmény a hatalmas Perm-medencében található, egyike az itt működő több ezer hasonló cégnek; gyakorlatilag ezek az üzemek tették az elmúlt évtizedekben Amerikát a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelő országává.

A felfedezés pedig nem kevesebb, minthogy az egyik üzemi létesítményből hatalmas mennyiségű metán kerül folyamatosan a levegőbe; az üvegházhatású gáz a földgáz egyik fontos alkotóeleme és elsősorban ezt az anyagot teszik manapság elsősorban felelőssé a globális felmelegedésért.

A két újságíró repülőgépre ült, és a Kansas államnál nagyobb kiterjedésű olajmező felett körözve pár óra alatt féltucatnyi olyan gázkitermelő és feldolgozó üzemet azonosított be különleges kamerájával, melyeknél szokatlanul magas metánkibocsátást észleltek.

A The Times által azonosított helyszínek üzemeltetői azon társaságok közé tartoznak, amelyek közvetlenül vagy szakmai szervezeteiken keresztül folyamatosan lobbiztak Trump elnöki időszaka alatt a szövetségi hivataloknál a metánra vonatkozó előírások gyengítése érdekében.  Az érintett cégek komoly érdekérvényesítő képességét mutatja, hogy az amerikai környezetvédelmi hatóság (E.P.A. - United States Environmental Protection Agency) az érintett olajtársaságok számára egy a korábbinál kevésbé szigorú szabályozást kíván bevezetni. Ennek lényege, hogy a szövetségi előírások száma jelentősen csökkenne, az ellenőrzést pedig jórészt az érintett cégekre hagynák.

Az E.P.A. becslése szerint az intézkedés révén 2025-ig, tehát alig öt év alatt 370 ezer tonnával növekedhet az olaj- és gázipari létesítmények metánkibocsátása; ez a mennyiség megfelel egymillió amerikai háztartás egy évnyi energiafelhasználásával.

Nem égő

A nyomozást végző újságírók az Új-Mexikó és Texas közös határánál elterülő hatalmas Perm-medence számos létesítményét vizsgálták infra-kamerájukkal, és azt tapasztalták, hogy a metán nem csupán a kevéssé szigetelt csövekből, műhelyekből, üzemcsarnokokból szivárog, hanem a gondatlanságon túl a szándékosság is közrejátszik a gáz levegőbe jutásában; azok a fáklyák, amiket a metán elégetésére terveztek, általában nem égnek, a gáz így akadálytalanul jut a légkörbe.

A metán égetés nélküli levegőbe juttatása komoly környezeti terheléssel jár, ám a gázfáklyák begyújtása sem kifejezetten környezetbarát megoldás. Becslések szerint éves szinten mintegy 150 milliárd köbméter metánt égetnek el az olajkitermelés során, ami 400 millió tonna széndioxid keletkezését jelenti - írja a Science Daily.

Tim Doty, a Texasi Környezetminőségi Bizottság egyik volt tisztviselője a látottak kapcsán úgy nyilatkozott, hogy: "Ez egy őrült mennyiségű kibocsátás".

Az ügyben megszólaló tudósok véleménye szerint a szabályok gyengítésekor a Trump adminisztráció gyakorlatilag alábecsülte a metán globális éghajlatra gyakorolt hatását, és nem vette figyelembe azokat a kutatási eredményeket sem, melyek azt bizonyították, hogy az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó metánkibocsátás sokkal nagyobb, mint azt előzőleg becsülték.

A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy a földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.

Nem jár büntetés a szabálytalan kibocsájtás esetén sem

Az olaj- és gáztermelésből származó metánszivárgások azzal fenyegethetnek, hogy a földgáznak a szénhez viszonyított előnyeit rontják a világ energiaigényének kielégítésében. A földgáz tüzelésű erőművek fele annyi széndioxidot bocsájtanak ki, mint a hasonló kapacitású szénerőművek, ha azonban a metán nem ég el, akkor – a mostani becslések szerint – húsz év alatt 80-szor jobban melegítheti fel Földünket, mint az ugyanezen idő alatt a légkörbe kerülő széndioxid.

"Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fosszilis tüzelőanyagok előállítása drámai módon megnöveli a metánkibocsátást" - mondta Robert Howarth, a Cornell Egyetem tudósa, becslése szerint az elmúlt évtizedben az észak-amerikai palagáz-termelés a metán kibocsájtás akár egyharmadáért is felelőssé tehető.

A Times újságírói egy négy órányi repülőút során hat olyan helyszínt találtak, ahol a metán kibocsájtás rendkívül magas szintű volt, elérte az óránkénti 500 kilogrammot is. Az extrém kibocsájtók között található a cikk elején már említett DCP Pegasus üzeme is, amely az egyik legnagyobb amerikai energiacég, a Phillips 66 résztulajdonában van. (Egy 2017-es tanulmány szerint egyébként az óránkénti 30 kg. fölötti kibocsájtás már rendkívüli mértékűnek számít.)

A texasi hatósági nyilvántartása szerint a DCP Pegasus több mint 250 nem engedélyezett kibocsátási eseményről számolt be a tavalyi évben a Permi-medencében. Az állami szabályok ugyanakkor lehetővé teszik a kitermelő létesítmények számára, hogy a szabálytalan kibocsátásokat büntetés nélkül jelentsék az illetékes hatóságoknál.

A végső szó a nagy lobbicsoportoké

A leghatalmasabb kitermelő cégek, mint a BP, az Exxon Mobil, a Chevron és a Shell nyilvánosan ugyan támogatják a metán kibocsájtás szabályozását, ám szakmai és érdekvédelmi szervezeteik, mint például az American Petroleum Institute, vagy az Independent Petroleum Association of America egyértelműen ellene van a közvetlen ellenőrzésnek; a cégek többsége az önkéntes ellenőrzés mellett kardoskodik.

Egyes vállalatok infravörös kamerákat, drónokat és más technológiákat használnak a metánszivárgások észlelésére. A BP nemrégiben jelentette be, hogy drónokat és megfigyelő kamerákat fog alkalmazni a kibocsátások figyelésére az új olaj- és gázipari projektjeinél. A Shell pedig napenergiával működő technológiát tesztel a szivárgások észlelésére.

A gázkitermelés költségei a Perm-medencében az elmúlt időszakban ugyanakkor folyamatosan nőttek, ez viszont azzal az eredménnyel járhat, hogy kevesebb pénz jut majd a cégeknél a metánszivárgások önkéntes ellenőrzésére, a rendszerek kiépítésére.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A világ egyik legnagyobb aranykészletén ül egy kriptós cég
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 16:58
Heti 1-2 tonnát vásárolnak belőle továbbra is.
Makro / Külgazdaság Nem növeli termelését az OPEC, maradhat a magas olajár?
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 15:07
Nem változtatnak a terveken az iráni feszültség árnyékában sem.
Makro / Külgazdaság Néhány óra múlva indul a százmilliárdos támogatási program, érdemes a rajtvonalra állni
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 11:53
Indul az energiatárolós program, hétfőn délelőtt már lehet jelentkezni. A cégek is készülhetnek.
Makro / Külgazdaság Megjelent Orbán Viktor vagyonnyilatkozata is: 7,2 milliós havi fizetés, csökkenő megtakarítás
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:58
Az is kiderült, hogy a miniszterelnök nincsenek a személyes tulajdonában vagyontárgyak.
Makro / Külgazdaság Mibe fektette a pénzét Magyar Péter?
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:24
62 milliót tart értékpapírban a Tisza elnöke, de milyen befektetéseket választott?
Makro / Külgazdaság Kapaszkodhat a magyar kormány a jövő héten – sok minden kiderül
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:11
Árulkodó tavaly decemberi és egész éves adatokat közöl a jövő héten is a KSH.
Makro / Külgazdaság Az oroszoknak érdeke lenne az energiapiaci megbékélés Európával, de akkor már inkább mi diktálhatunk
Imre Lőrinc | 2026. február 1. 06:04
A közeljövőben nem, de hosszabb távon az Európai Uniónak és Oroszországnak is ismét érdeke lehet az energiapiaci együttműködés. Addig viszont az EU-nak változtatnia kell a gondolkodásán, új földgáz- és kőolajprojekteket kell indítania – hangzott el a Klasszis Befektetői Klub idei első, energiaipari trendekről és kilátásokról szóló panelbeszélgetésén. Amin az is szóba került, hogy Kína miként tudja zsarolni a nyugati világot a kritikus fontosságú nyersanyagok piacán, és hogy mi lehetne erre Európa válasza.
Makro / Külgazdaság Hátborzongató tendencia figyelhető meg a Parkinson-kórnál
Privátbankár.hu | 2026. január 31. 12:03
Egyre több fiatalabb, aktív korú él ezzel a szörnyű betegséggel.
Makro / Külgazdaság Kell-e félnünk az új vírustól?
Privátbankár.hu | 2026. január 31. 11:35
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Facebookon értékelt.
Makro / Külgazdaság Izraellel nagyot fordult a világ
Privátbankár.hu | 2026. január 31. 10:53
A leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította a közel-keleti állam adósosztályzatának kilátását a Moody's.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG