6p
A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A New York Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy az amerikai földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.
Fotó: depositphotos.com

Nincsenek központi szabályok, mindenki a maga szakállára ellenőriz

Szabad szemmel semmi sem látható a nyugat-texasi DCP Pegasus gázfeldolgozó üzeménél, ám a New York Times két szemfüles újságírója egy speciális kamera segítségével érdekes felfedezést tett. Az említett létesítmény a hatalmas Perm-medencében található, egyike az itt működő több ezer hasonló cégnek; gyakorlatilag ezek az üzemek tették az elmúlt évtizedekben Amerikát a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelő országává.

A felfedezés pedig nem kevesebb, minthogy az egyik üzemi létesítményből hatalmas mennyiségű metán kerül folyamatosan a levegőbe; az üvegházhatású gáz a földgáz egyik fontos alkotóeleme és elsősorban ezt az anyagot teszik manapság elsősorban felelőssé a globális felmelegedésért.

A két újságíró repülőgépre ült, és a Kansas államnál nagyobb kiterjedésű olajmező felett körözve pár óra alatt féltucatnyi olyan gázkitermelő és feldolgozó üzemet azonosított be különleges kamerájával, melyeknél szokatlanul magas metánkibocsátást észleltek.

A The Times által azonosított helyszínek üzemeltetői azon társaságok közé tartoznak, amelyek közvetlenül vagy szakmai szervezeteiken keresztül folyamatosan lobbiztak Trump elnöki időszaka alatt a szövetségi hivataloknál a metánra vonatkozó előírások gyengítése érdekében.  Az érintett cégek komoly érdekérvényesítő képességét mutatja, hogy az amerikai környezetvédelmi hatóság (E.P.A. - United States Environmental Protection Agency) az érintett olajtársaságok számára egy a korábbinál kevésbé szigorú szabályozást kíván bevezetni. Ennek lényege, hogy a szövetségi előírások száma jelentősen csökkenne, az ellenőrzést pedig jórészt az érintett cégekre hagynák.

Az E.P.A. becslése szerint az intézkedés révén 2025-ig, tehát alig öt év alatt 370 ezer tonnával növekedhet az olaj- és gázipari létesítmények metánkibocsátása; ez a mennyiség megfelel egymillió amerikai háztartás egy évnyi energiafelhasználásával.

Nem égő

A nyomozást végző újságírók az Új-Mexikó és Texas közös határánál elterülő hatalmas Perm-medence számos létesítményét vizsgálták infra-kamerájukkal, és azt tapasztalták, hogy a metán nem csupán a kevéssé szigetelt csövekből, műhelyekből, üzemcsarnokokból szivárog, hanem a gondatlanságon túl a szándékosság is közrejátszik a gáz levegőbe jutásában; azok a fáklyák, amiket a metán elégetésére terveztek, általában nem égnek, a gáz így akadálytalanul jut a légkörbe.

A metán égetés nélküli levegőbe juttatása komoly környezeti terheléssel jár, ám a gázfáklyák begyújtása sem kifejezetten környezetbarát megoldás. Becslések szerint éves szinten mintegy 150 milliárd köbméter metánt égetnek el az olajkitermelés során, ami 400 millió tonna széndioxid keletkezését jelenti - írja a Science Daily.

Tim Doty, a Texasi Környezetminőségi Bizottság egyik volt tisztviselője a látottak kapcsán úgy nyilatkozott, hogy: "Ez egy őrült mennyiségű kibocsátás".

Az ügyben megszólaló tudósok véleménye szerint a szabályok gyengítésekor a Trump adminisztráció gyakorlatilag alábecsülte a metán globális éghajlatra gyakorolt hatását, és nem vette figyelembe azokat a kutatási eredményeket sem, melyek azt bizonyították, hogy az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó metánkibocsátás sokkal nagyobb, mint azt előzőleg becsülték.

A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy a földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.

Nem jár büntetés a szabálytalan kibocsájtás esetén sem

Az olaj- és gáztermelésből származó metánszivárgások azzal fenyegethetnek, hogy a földgáznak a szénhez viszonyított előnyeit rontják a világ energiaigényének kielégítésében. A földgáz tüzelésű erőművek fele annyi széndioxidot bocsájtanak ki, mint a hasonló kapacitású szénerőművek, ha azonban a metán nem ég el, akkor – a mostani becslések szerint – húsz év alatt 80-szor jobban melegítheti fel Földünket, mint az ugyanezen idő alatt a légkörbe kerülő széndioxid.

"Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fosszilis tüzelőanyagok előállítása drámai módon megnöveli a metánkibocsátást" - mondta Robert Howarth, a Cornell Egyetem tudósa, becslése szerint az elmúlt évtizedben az észak-amerikai palagáz-termelés a metán kibocsájtás akár egyharmadáért is felelőssé tehető.

A Times újságírói egy négy órányi repülőút során hat olyan helyszínt találtak, ahol a metán kibocsájtás rendkívül magas szintű volt, elérte az óránkénti 500 kilogrammot is. Az extrém kibocsájtók között található a cikk elején már említett DCP Pegasus üzeme is, amely az egyik legnagyobb amerikai energiacég, a Phillips 66 résztulajdonában van. (Egy 2017-es tanulmány szerint egyébként az óránkénti 30 kg. fölötti kibocsájtás már rendkívüli mértékűnek számít.)

A texasi hatósági nyilvántartása szerint a DCP Pegasus több mint 250 nem engedélyezett kibocsátási eseményről számolt be a tavalyi évben a Permi-medencében. Az állami szabályok ugyanakkor lehetővé teszik a kitermelő létesítmények számára, hogy a szabálytalan kibocsátásokat büntetés nélkül jelentsék az illetékes hatóságoknál.

A végső szó a nagy lobbicsoportoké

A leghatalmasabb kitermelő cégek, mint a BP, az Exxon Mobil, a Chevron és a Shell nyilvánosan ugyan támogatják a metán kibocsájtás szabályozását, ám szakmai és érdekvédelmi szervezeteik, mint például az American Petroleum Institute, vagy az Independent Petroleum Association of America egyértelműen ellene van a közvetlen ellenőrzésnek; a cégek többsége az önkéntes ellenőrzés mellett kardoskodik.

Egyes vállalatok infravörös kamerákat, drónokat és más technológiákat használnak a metánszivárgások észlelésére. A BP nemrégiben jelentette be, hogy drónokat és megfigyelő kamerákat fog alkalmazni a kibocsátások figyelésére az új olaj- és gázipari projektjeinél. A Shell pedig napenergiával működő technológiát tesztel a szivárgások észlelésére.

A gázkitermelés költségei a Perm-medencében az elmúlt időszakban ugyanakkor folyamatosan nőttek, ez viszont azzal az eredménnyel járhat, hogy kevesebb pénz jut majd a cégeknél a metánszivárgások önkéntes ellenőrzésére, a rendszerek kiépítésére.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bóka János lehet az új Gulyás Gergely?
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 17:34
Állítólag Bóka János, a volt uniós ügyekért felelős miniszter a legesélyesebb jelölt, akit a pártelnök, Orbán Viktor is támogat.
Makro / Külgazdaság Négy éve nem volt erre példa az amerikai gazdaságban
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 16:25
Az Egyesült Államokban a termelői árak 0,3 százalékkal csökkentek júniusban az előző hónaphoz képest, miközben az elemzők stagnálásra számítottak. Ez volt az első havi visszaesés 2025 augusztusa óta, és a legnagyobb csökkenés 2025 áprilisa óta – közölte az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala (U.S. Bureau of Labor Statistics).
Makro / Külgazdaság Giga nagyságú fegyverexportot engedélyezett a német kormány az első fél évben
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 15:39
A német kormány mintegy 13,87 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett az év első felében, a legnagyobb kedvezményezett Ukrajna volt 2,5 milliárd eurónyi szállítmánnyal – közölte a német gazdasági minisztérium szerdán.
Makro / Külgazdaság Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra növeli dróngyártási kapacitását
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 15:19
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Makro / Külgazdaság Otthagyja a politikát, ide tart Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 13:51
A volt külgazdasági és külügyminiszter lemond parlamenti mandátumáról, és a kínai multicéghez szerződik. 
Makro / Külgazdaság Átalakítják Kármán Andrásék az Orbán-kormányok alatt megszokott rendszert
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 13:00
Az európai uniós források lehívása érdekében az államháztartási szabályok módosítását kezdeményezte a kormány. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az ország költségvetését a kormánynak ismét ősszel kell majd benyújtania a parlamentnek.
Makro / Külgazdaság Friss előrejelzés jött: ennyivel nőhet idén a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 12:20
A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.
Makro / Külgazdaság Mennyi vagyon szerezhető vissza a NER-től? Ezt is kérdezzük Ligeti Miklóstól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 12:02
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója július 23-án, csütörtökön délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Elérte a benzin ára a korábbi védett szintet, a dízel még olcsóbb
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 11:35
Ezúttal nem módosulnak a nagykereskedelmi üzemanyagárak idehaza.
Makro / Külgazdaság Több éve nem látott szintre lassult a kínai gazdasági növekedés
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 07:59
A helyi statisztikai hivatal 2022 óta nem regisztrált olyan lassú növekedést a kínai gazdaságban, mint az idei második negyedévben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG