6p
A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A New York Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy az amerikai földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.
Fotó: depositphotos.com

Nincsenek központi szabályok, mindenki a maga szakállára ellenőriz

Szabad szemmel semmi sem látható a nyugat-texasi DCP Pegasus gázfeldolgozó üzeménél, ám a New York Times két szemfüles újságírója egy speciális kamera segítségével érdekes felfedezést tett. Az említett létesítmény a hatalmas Perm-medencében található, egyike az itt működő több ezer hasonló cégnek; gyakorlatilag ezek az üzemek tették az elmúlt évtizedekben Amerikát a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelő országává.

A felfedezés pedig nem kevesebb, minthogy az egyik üzemi létesítményből hatalmas mennyiségű metán kerül folyamatosan a levegőbe; az üvegházhatású gáz a földgáz egyik fontos alkotóeleme és elsősorban ezt az anyagot teszik manapság elsősorban felelőssé a globális felmelegedésért.

A két újságíró repülőgépre ült, és a Kansas államnál nagyobb kiterjedésű olajmező felett körözve pár óra alatt féltucatnyi olyan gázkitermelő és feldolgozó üzemet azonosított be különleges kamerájával, melyeknél szokatlanul magas metánkibocsátást észleltek.

A The Times által azonosított helyszínek üzemeltetői azon társaságok közé tartoznak, amelyek közvetlenül vagy szakmai szervezeteiken keresztül folyamatosan lobbiztak Trump elnöki időszaka alatt a szövetségi hivataloknál a metánra vonatkozó előírások gyengítése érdekében.  Az érintett cégek komoly érdekérvényesítő képességét mutatja, hogy az amerikai környezetvédelmi hatóság (E.P.A. - United States Environmental Protection Agency) az érintett olajtársaságok számára egy a korábbinál kevésbé szigorú szabályozást kíván bevezetni. Ennek lényege, hogy a szövetségi előírások száma jelentősen csökkenne, az ellenőrzést pedig jórészt az érintett cégekre hagynák.

Az E.P.A. becslése szerint az intézkedés révén 2025-ig, tehát alig öt év alatt 370 ezer tonnával növekedhet az olaj- és gázipari létesítmények metánkibocsátása; ez a mennyiség megfelel egymillió amerikai háztartás egy évnyi energiafelhasználásával.

Nem égő

A nyomozást végző újságírók az Új-Mexikó és Texas közös határánál elterülő hatalmas Perm-medence számos létesítményét vizsgálták infra-kamerájukkal, és azt tapasztalták, hogy a metán nem csupán a kevéssé szigetelt csövekből, műhelyekből, üzemcsarnokokból szivárog, hanem a gondatlanságon túl a szándékosság is közrejátszik a gáz levegőbe jutásában; azok a fáklyák, amiket a metán elégetésére terveztek, általában nem égnek, a gáz így akadálytalanul jut a légkörbe.

A metán égetés nélküli levegőbe juttatása komoly környezeti terheléssel jár, ám a gázfáklyák begyújtása sem kifejezetten környezetbarát megoldás. Becslések szerint éves szinten mintegy 150 milliárd köbméter metánt égetnek el az olajkitermelés során, ami 400 millió tonna széndioxid keletkezését jelenti - írja a Science Daily.

Tim Doty, a Texasi Környezetminőségi Bizottság egyik volt tisztviselője a látottak kapcsán úgy nyilatkozott, hogy: "Ez egy őrült mennyiségű kibocsátás".

Az ügyben megszólaló tudósok véleménye szerint a szabályok gyengítésekor a Trump adminisztráció gyakorlatilag alábecsülte a metán globális éghajlatra gyakorolt hatását, és nem vette figyelembe azokat a kutatási eredményeket sem, melyek azt bizonyították, hogy az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó metánkibocsátás sokkal nagyobb, mint azt előzőleg becsülték.

A légkörben a metánszint 2007 óta folyamatosan emelkedik, ráadásul olyan okok miatt, amelyek a mai napig nem teljesen tisztázottak. A Times mostani felfedezése abba az irányba mutat, hogy a földgázipar komolyan ludas lehet ebben a történetben.

Nem jár büntetés a szabálytalan kibocsájtás esetén sem

Az olaj- és gáztermelésből származó metánszivárgások azzal fenyegethetnek, hogy a földgáznak a szénhez viszonyított előnyeit rontják a világ energiaigényének kielégítésében. A földgáz tüzelésű erőművek fele annyi széndioxidot bocsájtanak ki, mint a hasonló kapacitású szénerőművek, ha azonban a metán nem ég el, akkor – a mostani becslések szerint – húsz év alatt 80-szor jobban melegítheti fel Földünket, mint az ugyanezen idő alatt a légkörbe kerülő széndioxid.

"Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fosszilis tüzelőanyagok előállítása drámai módon megnöveli a metánkibocsátást" - mondta Robert Howarth, a Cornell Egyetem tudósa, becslése szerint az elmúlt évtizedben az észak-amerikai palagáz-termelés a metán kibocsájtás akár egyharmadáért is felelőssé tehető.

A Times újságírói egy négy órányi repülőút során hat olyan helyszínt találtak, ahol a metán kibocsájtás rendkívül magas szintű volt, elérte az óránkénti 500 kilogrammot is. Az extrém kibocsájtók között található a cikk elején már említett DCP Pegasus üzeme is, amely az egyik legnagyobb amerikai energiacég, a Phillips 66 résztulajdonában van. (Egy 2017-es tanulmány szerint egyébként az óránkénti 30 kg. fölötti kibocsájtás már rendkívüli mértékűnek számít.)

A texasi hatósági nyilvántartása szerint a DCP Pegasus több mint 250 nem engedélyezett kibocsátási eseményről számolt be a tavalyi évben a Permi-medencében. Az állami szabályok ugyanakkor lehetővé teszik a kitermelő létesítmények számára, hogy a szabálytalan kibocsátásokat büntetés nélkül jelentsék az illetékes hatóságoknál.

A végső szó a nagy lobbicsoportoké

A leghatalmasabb kitermelő cégek, mint a BP, az Exxon Mobil, a Chevron és a Shell nyilvánosan ugyan támogatják a metán kibocsájtás szabályozását, ám szakmai és érdekvédelmi szervezeteik, mint például az American Petroleum Institute, vagy az Independent Petroleum Association of America egyértelműen ellene van a közvetlen ellenőrzésnek; a cégek többsége az önkéntes ellenőrzés mellett kardoskodik.

Egyes vállalatok infravörös kamerákat, drónokat és más technológiákat használnak a metánszivárgások észlelésére. A BP nemrégiben jelentette be, hogy drónokat és megfigyelő kamerákat fog alkalmazni a kibocsátások figyelésére az új olaj- és gázipari projektjeinél. A Shell pedig napenergiával működő technológiát tesztel a szivárgások észlelésére.

A gázkitermelés költségei a Perm-medencében az elmúlt időszakban ugyanakkor folyamatosan nőttek, ez viszont azzal az eredménnyel járhat, hogy kevesebb pénz jut majd a cégeknél a metánszivárgások önkéntes ellenőrzésére, a rendszerek kiépítésére.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Sosem volt még ilyen sok pénze az államnak
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 19:47
Közzétette a pótköltségvetés miatt módosított finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ. A magyar papírok kockázati felára nagyot csökkent, ennek ellenére mind az intézményi, mind a lakossági befektetők részéről nagy a kereslet irántuk. Az uniós források fogadására készen állnak, a Kincstári Egységes Számlán pedig még sosem volt ilyen sok pénz. A forint erősödése és a hozamfelár csökkenése pedig ezermilliárdos könnyebbséget jelent a költségvetésnek.
Makro / Külgazdaság Torz adatokat közölnek a magyar családok anyagi helyzetéről – a valóság sokkal rosszabb, mint a statisztika
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 18:59
Elképesztően torz megtakarítási statisztikák jelennek meg a magyar családok anyagi helyzetéről – erről beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Kiderült, intézkednek-e rendőrök a parlamentben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 18:33
Az ORFK szerint nem történt intézkedés.
Makro / Külgazdaság Az MNB-botrány nincs ott az NVVH első ügyei között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 17:59
Kijött a lista arról, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal melyik négy ügyet veszi át az ügyészségtől.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós vádalkut sejt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 17:38
Nem mond le mandátumáról.
Makro / Külgazdaság Ezért nem az NVVH foglalkozik az NKA-üggyel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 16:53
Megindokolta a hatóság elnöke, hogy miért nem vették át azt.
Makro / Külgazdaság Óriási beruházást jelenthet be Trump
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 16:26
Komoly acélipari gyár épül.
Makro / Külgazdaság Célkeresztben a forint és az elszabadult bérek: szerkezeti csapdák feszítik a növekedési pályára álló magyar gazdaságot
Herman Bernadett | 2026. szeptember 28. 16:06
Komoly szerkezeti feszültségek és fenntarthatatlan folyamatok árnyékolják be a magyar gazdaság fellendülését. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a GDP idén vélhetően 1,7 százalékkal bővül, de a növekedés motorja kizárólag a lakossági fogyasztás, miközben a beruházások évtizedes mélypontra süllyedtek. A legnagyobb kockázatot a termelékenységtől teljesen elszakadt, robusztus bérdinamika és a fundamentumokhoz képest túl erős forint jelentik.
Makro / Külgazdaság Villámgyorsan ki is hirdették: tényleg felfüggesztették több politikus mentelmi jogát
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 14:21
Az Országgyűlés megszavazta, meg is jelent.
Makro / Külgazdaság Nagy megtiszteltetés érte Hann Endrét, a Medián vezetőjét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 28. 13:04
Hann Endre, a Medián igazgatója hétfő délelőtt  Budapesten átvette a Gallup International Bátorságdíját, amellyel a szervezet a Mediánnak az idei választások előtti független és pontos közvélemény-kutatását ismerte el. A 40 ország képviselőinek részvételével zajló díjátadó egy olyan kulcsfontosságú témára is ráirányította a figyelmet, amely Hann saját munkájáról szóló gondolataiban is visszaköszönt: a demokrácia minősége nagyban függ attól, hogy a közvélemény-kutatók mennyire szabadon végezhetik a munkájukat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG