|
| John Bercow, a brit parlament alsóházának elnöke a tegnap esti szavazáson. EPA/UK |
Bekövetkezhet, amitől korábban (szinte) mindenki félt az Egyesült Királyságban: ha a brit parlament ma nem szavaz másként, akkor a szigetország (és Észak-Írország) megállapodás nélkül esik ki az EU-ból március 29-én – azaz jön a no deal Brexit. Erre azután kerülhet sor, hogy tegnap a brit parlament alsóháza elutasította a brit kormány és Brüsszel között létrejött alkut a kilépés feltételeiről. (A vita hátteréről itt olvashat részletesen.)
Armageddon jöhet...
Korábban sorra jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek alapján egy ilyen szcenárió megvalósulása Armageddon-szerű hatással lenne a brit gazdaságra.
A brit kormány jelentése szerint a GDP több mint kilenc százalékkal zuhanhat, a brit jegybank szerint a munkanélküliség duplájára nőhet, a font pedig negyedével is gyengülhet. Emellett elemzők sora figyelmeztetett arra, hogy a vámok megjelenése miatt akadozhat vagy akár le is állhat a termelés egyes gyárakban, áruhiány lehet a boltokban és jelentős drágulásra kell felkészülniük a fogyasztóknak – a sort hosszasan lehetne folytatni.
... vagy mégsem
Ezeket a károkat kívánja mérsékelni a brit kormány ma bejelentett intézkedés-csomagja – ami egyben azt is jelzi, hogy London már komolyan számol a megállapodás nélküli kilépéssel.
A 12 hónapra szóló intézkedésterv szerint a no deal Brexit után is „vámmentes lesz a brit importérték 87 százaléka” – azaz a legtöbb importcikkre március 29. után sem fognak vámot kivetni.
Vámok csak a fennmaradó 13 százaléknyi importértéket terhelnék különböző mértékben. Ide tartoznak a marha-, a bárány-, a sertés- és a baromfihús-termékek, valamint egyes tejtermékek. London szerint ezzel is csak a brit mezőgazdasági termelőket támogatják.
Ugyanakkor vámokat vetnének ki a kész autókra is, amelyek ennek következtében drágulhatnak. Azoknak a nagy-britanniai autógyártóknak viszont, amelyek termelése az Európai Unióval kiépített beszállítói hálózatokra épül, nem kellene vámot fizetniük az importált részegységek után. Így akarják elkerülni, hogy akadozzon a beszállítás.
Nem lesz határ
A tervezet azt is kiemeli, hogy a no deal Brexit utáni átmeneti időszakban a brit kormány semmiféle ellenőrzést és vámot nem alkalmazna Észak-Írország és az Ír Köztársaság áruforgalmában – azaz nem vezetnének be fizikai ellenőrzést a határon. (Az EU és London közötti tárgyalások egyik legnehezebb pontja éppen az volt, hogy miként lehet elkerülni az ellenőrzést a kiválás után.)
Eközben brit elemzők egy része már azt mondja, hogy nem kell annyira félni a megállapodás nélküli kilépéstől. Nemrég a Daily Telegraph mítosznak nevezte azt a véleményt, miszerint ez a végkifejlet romba döntené a brit gazdaságot. Szerintük az csak mérsékelt gazdasági visszaeséssel járna. Ma pedig arról írt, hogy a no deal Brexit olyan kilépés, amelyet számos „minideal” szabályoz majd – magyarul mindenki nyugodjon le.
Az EU is készül
Ma a román uniós elnökség is bejelentette, hogy folytatja a no deal Brexitre kidolgozott cselekvési terv végrehajtását. Az Európai Bizottság már tavaly decemberben elkezdte a felkészülést: a csomag 14 intézkedést tartalmaz azokon a területeken, ahol jelentős zavarok várhatók a 27 uniós tagország polgárai és vállalkozásai szempontjából. Ide tartozik például a pénzügyi szolgáltatások rendszere, a légi közlekedés, az éghajlat-politika és a vámügyek.
Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló pedig ma Strasbourgban azt mondta: még soha nem volt ilyen nagy az esélye a no deal Brexitnek.
És mi lesz most?
De egyáltalán engedélyezi-e a megegyezés nélküli távozást a brit parlament? Az biztos, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselői nemmel voksolnak majd. Az viszont kérdés, hogy miként fognak szavazni az amúgy is megosztott toryk – Theresa May kormányfő, a konzervatívok vezére szerint képviselőik saját belátásuk szerint dönthetnek. (Ezt egyébként a Brexit-párti miniszterek kérték tőle.)
Ha az igen szavazatok kerülnek többségbe, akkor jöhet a no deal Brexit. Ha a nem voksok nyernek, akkor csütörtökön ismét szavaz a parlament – ezúttal arról, hogy kérjék-e hivatalosan az EU-tól a kilépés elhalasztását egy későbbi időpontra.
Ez a „gig economy.” 
