„Semmi izgalmas: a Nap süt, tzaziki van, bankok viszont nem lesznek holnap” – írta a Görögországban nyaraló Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon, akit azért sem lephet meg a jelenlegi helyzet, mert többször előre jelezte, hogy a görögök csődbe fogják magukat lavírozni.

(fotó: Wikimedia Commons)

„Hogy néz ki mondjuk egy bank mérlege?” – magyarázza a szakember. „Van az eszközoldalon mondjuk 10 egység készpénz, meg 90 egység kihelyezett hitel. A forrás oldalon meg az egyszerűség kedvéért 100 egység lakossági meg vállalati betét.”

Ki az a hülye, aki görög bankban tartja?

„A görögöknél annyi történt hogy a lakosság elkezdte kivenni a betéteket. Miután mondjuk kivett 10 egység betétet, elfogyott a készpénz. Ekkor a görög bank odament a görög jegybankhoz és mondta, hogy kéne pénz. A görög jegybank odament az ECB-hez és megkérte, hogy hadd adjon már hitelt a példabeli banknak. Az ECB pedig megengedte. Egyre többet és többet.”

„Úgyhogy a bankunk most úgy néz ki, hogy van 90 egység kihelyezett hitele, szembe ezzel 60 egység betétese ( mondjuk ki az a hülye aki egyetlen fillért is tartott még görög bankban?!), és tartozik 30 egységgel a görög jegybanknak. Az országból kimenekített pénzzel meg a görög jegybank tartozik az eurozónának. Így áttételesen az eurozóna hitelezte a penzmenekítést” – írja Zsiday Viktor.

Csoda, hogy eddig húzták

Ezért csuktak be most a görög bankok, mert az EKB limitálta a további hitelezést. A szerző szerint egy államcsődnek 2011-ben még lett volna értelme, ma már nincsen.

Görög csoda – hogy eddig húzták – írja Sarkadi-Szabó Kornél blogján. Szerinte korábban, a görögök EU-csatlakozásától kezdve számos lehetőség lett volna a görög gazdaság- és társadalmi, szociális rendszer ésszerűsítésére, vagy nagyobb uniós szigor, szankciók alkalmazására. A játszma kétoldalú, az EU-is felelős a történtekért.

Nem volt lehetetlen vállalkozás

„Nem zéró esélye volt egy sikeres konvergenciának. Akár még 2014-ben is számos alkalom nyílt volna a jelenlegi helyzetet elkerülendő a korábbi feltételek módosítására. A görög kilépés is kisebb fertőzésveszélyt és kevesebb uniós pénzt jelentett volna” – írja a szakember.

Azonban az előző félévben felgyorsult betétkivonások és a görög gazdasággal szembeni teljes bizalomvesztés, „a Sziriza kifelé zsarolós-blöffölős, befelé populista tárgyalásai, az európai vezetők tétlensége” majdnem még egyszer ugyanakkora kárt okoztak az európai adófizetőknek, mint az ezt megelőző 5 évben összesen.

Nem volt kényszer a görögmentés

„A görög szavazók által választott kormányokra senki sem kényszerítette rá a mentőcsomagokat, s azok feltételeit. Amennyiben a görögök kollektívan úgy ítélték volna meg, hogy számukra a hitelek vállalhatatlan, kilátástalan terhet jelentenek, a csőd, az eurózónából való kilépés eddig is, bármikor fájdalmas, de tényleges alternatívát nyújtott volna” – írja Sarkadi-Szabó.

Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő szenior elemzője ma már csak egy dalt idézett. „Küldeném a görög szavazóknak, és mindenkinek, aki szereti” – írta a Maradjak, vagy menjek (Should I Stay Or Should I Go – The Clash) című dal szövegéhez. (Egy magyar fordítás itt olvasható.)

Sohase mondd, hogy vége

Mi lesz, ha nem fizetnek a görögök az IMF-nek? – vetette fel a kérdést az Aegon Alapkezelő Total Return blogjának másik szerzője még a hétvége előtt. Igazából semmi – hangzik a meglepő válasz. Úgy tűnik, az IMF számára nagyobb presztízsveszteség lenne, mint a görögök számára, és nem okoznak közvetlen károkat, nem lennének szankciók azok kívül, hogy nem kapnak további segítséget. Még az ország leminősítése sem automatikus ilyen esetben.

Vannak viszont más határidők, július 20-án az EKB-nél levő kötvényt kellene visszafizetni, márpedig amint láttuk, az EKB finanszírozta eddig a betétek kivonását a görög bankokból. Ennek nem fizetése így már jóval kockázatosabb. „Elméletben tehát még bőven húzhatják a felek az időt tovább, borzolva a piac idegeit” – vonja le a következtetést a szerző.