Az észak-koreai rakétakísérletekre válaszul Tomomi Inada japán védelmi miniszter március 9-én bejelentette, hogy a szigetország fontolgatja „megelőző” támadásokra alkalmas katonai kapacitások beszerzését. Hirosi Imazu, a kormányzó LDP biztonsági kabinetjének vezetője több részlettel szolgált. Szerinte eljött az idő, hogy Japán ballisztikus rakétákat, cirkálórakétákat vagy F-35-ös ötödik generációs vadászgépeket szerezzen be. A biztonsági kabinet még ebben a parlamenti ülésszakban benyújtja ezen eszközök beszerzésének javaslatát a következő öt éves védelmi terv részeként.
A történelem démonai itt is visszatérnek
Múlt szerdán Tokió hadrendbe állította második helikopter-hordozóját, a Kagát. A hajók a második világháború utáni japán haditengerészet legnagyobbjai és úgy módosíthatók, hogy repülőgép-hordozóként is üzemeljenek. A távol-keleti térségben a fegyverkezési verseny már évekkel ezelőtt elkezdődött és a politikai feszültség rövid idő leforgása alatt olyan szintet ért el, hogy Sinzó Abe miniszterelnök a 2014-es Davosi Világgazdasági Fórumon a Japán és Kína közötti kétoldalú viszonyt az Első Világháború kitörése előtti brit és német marakodáshoz hasonlította.
A jelenlegi politikai ciklus bevallott célja Japánban a regionális marginalizálódás feltartóztatása. Napjainkban a történelem szele söpör végig a Felkelő Nap országán, és erőteljes lobbi csoportok, mint a Nippon Kaigi (Japán Konferencia) és az ősi természetvallás értékeit követő Sintó Egyesülés sikeresen dolgoznak azon, hogy a régi patrióta - többször militáns - értékek nagyobb súllyal szerepeljenek az alkotmányban, a közéletben, a közintézményekben és az iskolai tananyagban.
Miniszterelnök a pácban
|
| Káncz Csaba |
A kormány tagjainak többsége is erőteljesen kapcsolódik ezen szervezetekhez. Mivel a történelmi revíziós hullám a második világháború sokszor borzalmas fejezeteinek újraírására, relativizálására és elfogadhatóbbá tételére törekszik, a politikai feszültség Kínával emiatt is fennmaradt. A japán alsó- és felsőház 717 tagja közül 280-an tartoznak a Nippon Kaigi-hoz, sőt az Abe kormány 20 tagjából 16-an.
Abe miniszterelnök és felesége az utóbbi hetekben komoly politikai botrányba keveredett, mivel korábban pénzzel támogattak egy ultra-nacionalista eszméket hirdető csoport (Moritomo Gakuen) óvodáját Oszakában. Az óvodásokkal bemagoltatják a császári korszak oktatási kiáltványát, amely élteti a japán császári birodalmat. Ráadásul pénzügyminisztériumi segédlettel az óvoda az épületének a telkét a piaci ár hetedéért tudta megvásárolni az államtól.
A harcos amazon birodalmi nosztalgiája
A botrány elérte a kormány hírhedten revizionista tagját, Inada védelmi miniszter asszonyt is. Neki bocsánatot kellett kérnie a parlamentben és visszavonnia korábbi nyilatkozatát, hogy soha nem képviselte a Moritomo Gakuent ügyvédként. Mint kiderült, Inada 2004 és 2009 között nemcsak ezt a szervezetet, hanem más szélsőséges csoportosulásokat is védett a bíróságon.
Inada miniszterként több alkalommal is védelmébe vette a császári birodalmi kiáltványok oktatási célú felhasználását az iskolákban. Februárban így vélekedett a kérdésről a parlamentben: „Nem értek egyet az oktatási minisztériummal, amely azt állítja, hogy problémás lenne a diákok számára memorizálni birodalmi kiáltványokat.”
Káncz Csaba jegyzete
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
