|
| Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai háromtagú kollektív államelnökség soros, szerb elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. június 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd |
Dánia, Franciaország és Hollandia ellenkezése miatt nem született meg a döntés az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az EU tagállamok illetékes szakminisztereinek keddi, luxembourgi ülésén. Az Economist vezércikke szerint az EU most évekre ki akarja tolni a felvételi párbeszédet, ami rendkívül veszélyes, mert a késlekedés súlyos következményekkel járhat a szkopjei kormány számára. A lakosság már az eddigiek alapján is borúlátó és a kudarc első jelére menesztheti a hatalmat.
A londoni központú globális lap szerint ráadásul új vezetés kerülhet hatalomra Athénban (ahol július 7-én előrehozott általános választásokat tartanak) és az felrúghatja az egyezséget Észak-Macedóniával. Arról nem beszélve, hogy a régióban más államok is azt mondhatják: az unióban nem lehet megbízni, hiszen, lám, semmibe veszi a saját szavát. Ezt a regionális terveket dédelgető oroszok, kínaiak, törökök boldogan aláírják.
Titkos találkozó a bajkeverővel
Nos, ebben a feszült helyzetben fogadta a magyar miniszterelnök Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina szerb entitásának elnökét, aki két éve került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt. Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Évente találkozik Putyin elnökkel és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. 2013 óta Dodik nem hajlandó az 1995-ös srebrenicai mészárlást – ahol 8000 muszlim férfit és fiút gyilkoltak le a szerbek – „tömeggyilkosságnak” nevezni.
Dodik az elmúlt pár évben konzekvensen építette ki kapcsolatait azokkal a politikai szereplőkkel, akik az EU aláaknázásán dolgoznak. Ide tartozik Steve Bannon, Marine Le Pen pártjának aktivistái, Matteo Salvini és az egykori osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache. Ez utóbbi másfél éve gyakorlatilag Bosznia-Hercegovina feloszlatását támogatva kijelentette, hogy a szerbeknek és a horvátoknak joguk van az önrendelkezéshez Boszniában. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne tartsák erőszakkal életben a bosnyák államalakulatot.
Orbán titkos játszmája
Dodik és Strache öt hete találkoztak Bécsben, de az osztrák alkancellár rá egy hétre belebukott egy ibizai videóba. Dodik eddigi legfőbb közép-európai mentorának kiesése érthetőbbé teszi, hogy Putyin elnök két regionális bizalmasa, Orbán és Dodik miért erősíti éppen most a kapcsolatait és miért zárták ki a teljes magyar sajtót a keddi megbeszélésekről.
Ha Orbán balkáni mozgását vizsgáljuk, akkor két dolog rögtön szembetűnő:
- a magyar miniszterelnök gyakorlatilag az orosz érdekek lobbistájaként működik a térségben - az euroatlanti közösség érdekeivel ellentétesen;
- a lépéseit konspiratív körülmények között szereti megtenni, legyen az a volt macedón miniszterelnök kicsempészése Szkopjéból, a Gruevszkivel való kapcsolattartás Budapesten, vagy a médiavásárlások Szlovéniában és Horvátországban.
|
| Káncz Csaba |
A Balkánon újra éles geopolitikai játszmák zajlanak és ebben úgy vesz részt a magyar miniszterelnök, hogy arról nem tájékoztatja a hazai közvéleményt. Mint emlékezetes, az Osztrák-Magyar Monarchia 1908-ban hajtotta végre Bosznia átgondolatlan annexióját, amely a Monarchia stabilitását is aláásta. Nem véletlen, hogy az első világháborút kirobbantó 1914-es, Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merényletet éppen a forrongó tartomány székhelyén, Szarajevóban követték el. Az etnikai és vallási ellentétek által széttagolt Bosznia a mai napig Európa és a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb pontja maradt, ahol olyan forrófejű politikus támogatásának, mint Dodik, 100 év után sincsen helye.
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
