|
| Vlagyimir Putyin falra festett arcképe Belgrádban. EPA/ANDREJ CUKIC |
A magyar adófizetők és a nyugati elhárítás arra ébredtek a héten, hogy egy kis orosz bank ezentúl „állam az államban” jogosítványokat kap hazánkban. Miközben a magyar állam bérel nekik irodát, székházukba rendőr sem léphet be, és minden vezetőjük diplomáciai mentességet élvez. Az MSZP a parlamentben a bankot „Putyin trójai falovának” nevezte.
Több vezető értelmiségi is megszólalt a közösségi médiában, egyikük ezt írta: „Na, vettünk az FSzB-nek egy biztonságos kis zugot, ahonnan egyszerre irányíthatják a pénzszivattyút és játszhatnak kémkedőset.”
Régi bort új tömlőbe
Ha igaz a gyanú, akkor az nem az első eset lenne hazánk történelmében, hogy az orosz hírszerzés egy pénzintézetet használ fedőszervként regionális műveleteihez. Az állampárti időkben a CW Bank a Magyar Nemzeti Bank bécsi fiókintézete volt és a Moszkva által irányított nyugati titkosszolgálati feladatok finanszírozásában is szerepet vállalt.
Számos forrás szerint a CW Bank aktív közreműködésével tüntették el a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonságának, a Stasinak a vagyonát az egyesülés előtt álló Németország kincstára elől.
A balkáni feladatok
|
| Káncz Csaba |
De a napokban egy másik orosz szál is felbukkant. Szintén a héten jött ugyanis ki az értesülés a horvát sajtóban, miszerint Habony Árpád köre szándéknyilatkozatot tett egy zágrábi televízió többségének a megszerzésére. Azt pedig már az egyik hazai ellenzéki párt külügyi vezetője írta meg tavaly májusban, miszerint „Nyugati diplomáciai körökben gyakori téma, hogy a pénzforrások mögött, amelyek révén Orbán oligarchái Macedóniában, Szlovéniában s egyebütt szélsőjobbos médiavilágot teremtenek, bizony Moszkva áll”.
A magyar miniszterelnöknek a jelek szerint tehát újabban Horvátországban is feladatai lettek. Ne felejtsük: a hazánkba menekült Gruevszki-féle ellenzéki párt híveinek a magyar miniszterelnök tavaly június 2-án videóüzenetet küldött. Ebben Orbán – a magyar nemzeti érdekkel szembemenve – támogatásáról biztosította a pártot azon törekvésében, hogy megakadályozza Macedónia névváltoztatását és ezzel a kiegyezést Görögországgal.
Orbán tehát azért lobbizott, hogy Macedónia ne csatlakozzon az euróatlanti szövetséghez és ezzel gyakorlatilag dekonspirálta magát, mint orosz befolyásolási ügynök (agent of influence). Athén több orosz diplomatát ki is utasított akkor ebben a forró geopolitikai játszmában.
Nyugati lefagyás
Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke tavaly szeptemberben tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen „Hazaárulás megalapozott gyanújával” a letelepedési kötvénybiznisz miatt. A magyar kötvényprogramban jutott ugyanis be az EU területére többek között az orosz hírszerzés főnökének, Szergej Nariskinnak a fia, de pénzért bebocsáttatást kapott egy olyan Kreml-közeli üzletember, akit a kinti sajtó egy maffiacsoport vezetőjeként ismer.
Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy egy országos napilap tavalyi beszámolója szerint a hazai hírszerzésnek elapadtak a szövetségesi információforrásai: „A nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tartják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
