Orbán Viktor és Milorad Dodik 2019. június 18-án Budapesten. Forrás: RTRS/Facebook

Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten hatnapos körutat tett Olaszországban, Montenegróban, Macedóniában és Görögországban. A körút során több alkalommal élesen kritizálta Iránt, Oroszországot, Kínát, és az út zárásaként katonai együttműködési szerződést írt alá Athénnel.  Pompeo kijelentette:

a Balkán a stratégiai versengés színtere maradt.

Washington görög bázisai

A kínai Selyemút projekt (BRI) többször is a külügyminiszter célkeresztjébe került.  Macedóniát sürgette, hogy hagyjon fel a BRI által finanszírozott autópálya-építéssel, Olaszországot pedig a BRI hivatalos támogatásának felhagyására szólította fel, egyben a Huawei-hozzáférés megtagadására az olasz internet-hálózat kiépítésekor.

A görög-amerikai katonai szerződés múlt szombati megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum - amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja - visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Márcsak azért is, mert Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.  A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drón bázist Görögország közepén és felépít Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, valamint egy LNG terminált.

Ez utóbbit aztán az orosz földgáz monopólium megtörésére lehet felhasználni a Balkánon. Ahogyan egy görög katonai elemző elmondta az Al Jazeerának, az új bázis Alexandropouliban segíti az amerikai felet gyors műveletek végrehajtásában a Balkánon, míg a többi görög bázist az amerikai csapatok „könnyedén felhasználhatják” közel-keleti operációkhoz.

Orbán titkos útja

Káncz Csaba

Ugyanazon a napon, amikor Pompeo megkötötte a görög katonai szerződést, a magyar miniszterelnök és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja meglátogatta Aleksandar Vučić szerb államfőt.  Orbán útjáról sem az MTI, sem Orbán hivatala nem számolt be.

A Srna hírügynökség úgy tudja, a találkozó kiemelt témája volt az energetikai infrastrukturális létesítmények kiépítésében megvalósítandó lehetséges együttműködés, illetve annak a kérdésnek a megvitatása, hogyan használhatná ki a legjobban a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia azokat a kedvezményeket és azt a segítséget, amelyet Magyarország kínál a Szomszédsági támogatás projekt keretén belül.

Putyin elnök két regionális bizalmasa, Orbán és Dodik már idén júniusban is találkoztak Budapesten, amelyről akkor is kizárták a teljes magyar sajtót.

Ha Orbán balkáni mozgását vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy lépéseit az orosz érdekekkel összhangban és konspiratív körülmények között szereti megtenni, legyen az a volt macedón miniszterelnök kicsempészése Szkopjéból, a Gruevszkivel való kapcsolattartás Budapesten, vagy a médiavásárlások Szlovéniában és Horvátországban.

Dodik a szankciós listán

Dodik 2017-ben került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.  Hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében.

Évente találkozik Putyin elnökkel és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette:

egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani.

Márpedig az etnikai és vallási ellentétek által széttagolt Bosznia a mai napig Európa és a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb pontja maradt, ahol olyan forrófejű politikus támogatásának, mint Dodik, 100 év után sincsen helye.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)