Beindultak az események a görögöknél: miután csütörtökön sem sikerült megegyezni a 7,2 milliárd eurós hitelrészlet folyósításáról és a cserébe kért reformtervekről, jövőhét hétfőre rendkívüli válságtanácskozást hívott össze Donald Tusk, az Európai Tanács feje.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő intézmény a legfelsőbb döntéshozatali szerv az unióban. "Eljött az ideje, hogy Görögország helyzetét sürgősen megvitassuk a legmagasabb politikai szinten" - nyilatkozta Tusk.
Ciprasz ismét az oroszokkal tárgyalt
Valóban: Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Szentpéterváron találkozott a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Angela Merkel német kancellár és vele együtt egész Európa jogosan tartott attól, hogy Putyin bármelyik pillanatban aranytálcán kínálja fel a csőd elkerüléséhez szükséges pénzt, ezzel még jobban megingatva az egyébként is instabil európai egységet. Állítólag ez nem következett be, csak a közös projektekről tárgyaltak a felek.
Nem nyitnak ki a görög bankok?
Pedig óriási szükség lenne a pénzre, mivel gyakorlatilag pánikhangulat van a görög pénzügyi piacon: a görög betétesek úgy menekítik a pénzüket, ahogy csak tudják. Görög bankárkörökből származó értesülések szerint hétfőtől szerdáig 2 milliárd eurót vettek ki, az Európai Központi Bank pedig véges összegből tudja segíteni a görög bankok talpon maradását, így kérdéses, hogy ilyen ütemű betétkivonás mellett ki mernek-e nyitni a görög pénzintézetek hétfőn.
Végjáték
Június végéig 1,6 milliárd eurót kellene visszafizetniük a görögöknek, a hitelező IMF pedig nem hajlandó semmilyen haladékot adni. Christine Lagarde IMF-elnök szigorúan ragaszkodik a pontos fizetéshez, más esetben az országnak csődöt kell jelentenie - és inkább az utóbbi fog megvalósulni.
Az utolsó utáni
A német kancellárhoz közelállók szerint Angela Merkel készül arra, hogy egy esetleges görög csőd azonnal megbolygatná a Balkán egységét. Leginkább az orosz befolyástól tart, hiszen az ukrán példa még mindig ott lebeg mindenki szeme előtt.
Ahogy a videóbeszélgetésben Káncz Csaba külpolitikai elemző is megjegyzi, a destabilizált térségből több ezren menekülhetnek a nyugodtabb európai országok felé. Ennek kapcsán szárnyra kaptak a híresztelések, hogy a héten bejelentett kerítés Magyarország déli határán pusztán óvintézkedés egy olyan esetre, amikor kezelhetetlenné válna a menekültek befogadása. Hovatovább, menekültügyi források arról beszélnek, Ausztria készült először védőfalat húzni az osztrák-magyar határra, a magyar kormány elébe ment a döntésnek, ezzel megakadályozva, hogy kívül rekedjünk az övezetből.
Már nem tudni, mi történik
Az utolsó pillanatban persze minden megváltozhat, kiegyezhet Athén és az unió. Beláthatatlan, hogyan alakul a térség sorsa, de úgy tűnik mindenki készülhet a legrosszabbra.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1316 pontos, 0,89 százalékos emelkedéssel 149 903,82 ponton, új történelmi csúcson zárt kedden.
