Putyin elnök ma érkezik Japánba és a látogatást mindkét részről komoly várakozás előz meg. A két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek Szovjetunió által 1945 szeptemberében annektált négy legdélebbi tagjának hovatartozása. Emiatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést. Októberben volt ugyanakkor a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

A lerobbant Kelet-Szibéria helyrepofozása

Káncz Csaba

Abe Sinzó miniszterelnök még szeptemberben oroszországi látogatásán egy nyolcpontos gazdasági együttműködési tervet terjesztett Moszkva elé, amely átöleli az energiaipar fejlesztését Kelet-Szibériában és a kkv-k fejlesztését is. A Sojitz kereskedőház ki akarja bővíteni Habarovszk repterét, míg más japán cégek technológiai, várostervezési és szennyvíz-tisztítási projektekbe szállnának be – ahol versenyelőnyük van a kínaiakkal szemben. Az orosz fél friss tőkét szeretne látni az elhanyagolt távol-keleti infrastruktúrába, nehéz-gépiparba és gyógyszer-szektorba. Az orosz sarkköri térségbe is szívesen látnának japán befektetéseket – nem véletlenül segítette Moszkva Tokiót megfigyelő státuszhoz az úgynevezett Északi-sarkvidéki Tanácsban (Arctic Council) az ukrán válság előtt.

A japán fél komolyan gondolja, hogy a gazdasági kooperáció végül egy előnyös békeszerződéshez vezethet, ezért a projektbe komoly politikai tőkét is invesztálnak. Ezért a japán gazdasági miniszternek szeptember óta az orosz együttműködés is a kiemelt feladata, miközben a miniszterelnök testvére külügyi államtitkár lett augusztusban, hogy a moszkvai diplomáciai kapcsolatokat fejlessze. A japánok előtt nem kis feladat áll, hiszen Moszkva még júliusban úgy döntött, hogy az egyik vitatott szigeten fogja felépíteni új bázisát a csendes óceáni flottája számára. Mi több, múlt hónapban Moszkva hadihajó-elhárító rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyre Japán is igényt tart.

Mik a geopolitikai megfontolások?

Geopolitika szempontból Moszkva szívesen látna egyfajta japán függetlenedést az amerikai külpolitikától. Moszkva ellensúlyt szeretne látni Peking régiós befolyásában is, de eddig csupán Vietnámot tudta felhasználni ezen céljai elérésére. Viszont Putyinnak azt is figyelembe kell vennie, hogy az orosz polgárok 78 százaléka elutasítja a szigetek visszaszolgáltatását Japánnak.

A japán fél Trump rapszodikus külpolitikai vonalvezetését kiváló fedésként tudja ezekben a napokban felhasználni a maga pro-aktív diplomáciája számára. Tokió az elmúlt időszakban bizonytalanná vált Washington hét évtizede fennálló biztonsági garanciájában, látva Peking egyre agresszívabb fellépését a Dél-kínai-tengeren. Abe számára egy paktum Moszkvával jó pontokat hozna a konyhára konzervatív szavazóinál, ellensúlyozná Kína regionális befolyását és megnyithatná Szibéria mellett egyben a közép-ázsiai piacokat is.

Bár az ASEAN lett a kínai-japán üzleti vetélkedés fő színhelye, a Peking által kidolgozott OBOR nevű eurázsiai kereskedelmi és geopolitikai stratégia Tokió figyelmét egyre inkább Közép Ázsia felé fordítja. Noha a kazah-japán kereskedelmi forgalom csupán 1.4 milliárd dollárt tett ki tavaly, Tokió hamar lecsapott Kazahsztán ritkaföldfém kincseire. A japán JOGMEC cég már szerződéseket kötött két kazah régióval az ottani ásványkincsek és ritkaföldfémek kiaknázásáról, ami lehetővé tenné Japán számára, hogy csökkentse ráutaltságát Kínától e vonatkozásban.

Káncz Csaba jegyzete