|
| Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin tegnap Szentpéterváron. A kínai elnököt a helyi állami egyetem díszdoktorává avatták. EPA/YURI KOCHETKOV |
70 évvel a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvétele után Hszi Csin-ping kínai elnök ma fejezi be három napos oroszországi látogatását. Az eurázsiai tengely erejét mutatja, hogy Putyin és Hszi az elmúlt hat évben már 30 alkalommal találkoztak. A kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig tavaly átlépte a bűvös 100 milliárd dollárt.
Megfordultak a szerepek
Mindenesetre a Szovjetunió felbomlása óta Moszkva egyre inkább a kisebb partner szerepét kénytelen eljátszani: míg a teljes orosz export 15 százaléka Kínába irányul (amelynek többsége nyersanyag), addig a kínai export csupán 1,9 százaléka irányul Oroszországba (amelynek többsége viszont gépipari-és fogyasztói termék). Figyelemre méltó, hogy Oroszország számára 2010 óta már nem Németország, hanem Kína a legnagyobb kereskedelmi partner.
Trump külpolitikai ’vonalvezetése’ és a 2017 decemberi Amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia hatására az elmúlt időszakban még szorosabbá váltak Peking és Moszkva katonai kapcsolatai. Tavaly szeptemberben első alkalommal fordult elő az orosz történelemben, hogy a 300 000 katonát felvonultató Vosztok 2018-as szibériai mega-hadgyakorlaton 3000 kínai katona is teljes jogúan részt vehetett. Peking természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül azt a Pentagon által a minap nyilvánosságra hozott Indo-Pacifikus Stratégiai Jelentést, amely szerint Kína „már a közeljövőben hegemóniára törekszik az Indo-Pacifikus térségben és hosszabb távon pedig a globális elsőbbség elérése a célja”.
Huawei, szója és LNG
|
| Káncz Csaba |
A háromnapos látogatás tetőpontjaként - és Washingtonnak szánt kiemelt üzenetként - Putyin és Hszi jelenlétében a Huawei és Oroszország vezető mobil- és internet szolgáltatója (MTS) aláírta a Kreml-ben az 5G technológiai hálózat orosz megindításáról és közös fejlesztéséről szóló egyezményt. Szintén kemény üzenetnek számít Trump felé, hogy a két fél aláírt egy olyan egyezményt is, amely a nemzeti valutájukat részesíti előnyben a kétoldalú- és nemzetközi kereskedelemben - ezzel is gyengítve a dollár dominanciáját a globális pénzügyi rendszerben.
A két fél számos egyezményt aláírt a kétoldalú mezőgazdasági- és energetikai kapcsolataik szorosabbra fűzéséről. Ez most különösen fontos kérdés, hiszen a kínai-amerikai kereskedelmi csatározások következményeképpen Peking belátható időre elfordul az amerikai szója és LNG vásárlásától. A két ország közötti földgázvezeték idén készül el, miközben Peking már beszállt a Jamal Arktikus LNG projektbe az orosz északon.
A megvitatott külpolitikai témák során fő vonalakban egyetértés mutatkozott a két fél között. Szíria esetében Asszadot, míg Venezuelában Madurot tekintik legitim elnöknek. Iránban támogatják a nemzetközi nukleáris megállapodás (JCPOA) érvényességét, Észak-Korea esetében pedig egyetértenek a Koreai-félsziget denuklearizációjával kapcsolatban.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
