Megint délen van a gond
Az adósságválságban Európának a déli tagállamok okozzák a legnagyobb fejtörést (Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália), hasonló a helyzet a spanyoloknál, ahol szintén a déli tartományok adósodtak el a leginkább. A napsütéses órák száma és a megújításra váró adósságok mintha egyenes arányban állnának egymással...
|
| "Katalónia nem Spanyolország" - focimeccseket a katalán ultrák rendre kifeszítenek hasonló transzparenseket |
A most pénzügyi segítséget nem kérő, hanem valósággal követelő Katalónia az év első negyedévében még sikerrel újította meg 816 milliós lejáró adósságát, június végéig azonban már közel 6,9 milliárd euró adóssága jár le a Spanyolországból való kiválásról rendre informális népszavazást kiíró tartománynak. Az egész évben nagyjából 13,5 milliárd eurónyi adósságot kell megújítaniuk, ezzel a katalán tartományi kormányon van a legnagyobb nyomás. Az S&P májusban leminősítette a tartományt, egy lépésre vannak a bóvli kategóriától, nem úgy mint a szomszédos Valencia, mely már a spekulatív kategóriában vergődik. A 2013-ig 1 milliárd eurós kiigazítást jóvá hagyó Valenciának 8,12 milliárd euróra lesz szüksége év végéig.
A dobogó harmadik fokán a fővárost találjuk, Madrid ugyanis külön tartománynak számít a spanyol közigazgatási rendszerben. A fővárosnak közel 2,7 milliárd eurónyi adóssága jár le idén, az első negyedévben ebből 85 millió eurót sikerrel bevonzottak, de a nyárig még 1,2 milliárdra lesz szükségük. Az első három helyezett a megújításra váró adósság 70%-át tudja magáénak.
A negyedik helyezett listánkon ismételten egy déli tartomány, Andalúzia, a tartomány gazdasága a válság előtt épp a nagy ingatlanfejlesztési projektek miatt pörgött fel. Sevillában már dolgoznak a kiigazítócsomagon, de annak bejelentését elhalasztották: a tartományi vezetés tovább egyezkedik a szakszervezetekkel. A közszférában itt leépítés helyett (Valenciában 4000 dolgozót küldenek utcára 2013-ig) a fizetések csökkentésével spórolnának. Az andalúzoknak idén 2,44 milliárd eurónyi forrásra van szükségük, mögöttük a sorban La Rioja van, 2 milliárd euróval.
A központi kormányzat megelégelte a költekezést
A hiánycél tartására törekvő spanyol kormány a büdzsében szigorú költségplafont szabott a tartományoknak, mivel a tavalyi deficitet is megnyomta a tartományok túlköltekezése. Pedig több helyen is vezettek be szigorításokat, a katalánok ingatlanadót kaptak a nyakukba, az élőmunka járulékterhe itt a legmagasabb az országban. Madridban pedig már az is felmerült, hogy privatizálják a metróhálózat egy részét, miközben drasztikusan emelték a jegyárakat.
Vannak persze tartományok, akiknek nincs miért aggódniuk - legalább is ami a saját kincstárukat illeti. Navarra mutatja a legjobb példát, összesen 91 millió eurónyi lejáró tartozást kell megújítaniuk az idén, az első és harmadik negyedévben 0 euró adósságot kell refinanszírozniuk.
Ki adott pénzt az eladósodott tartományoknak?
A tartományok adósságával az a legnagyobb gond, hogy az adóssághegyek növekedésével egyetemben, valamint a válság elhúzódásával már csak igen drágán jutottak forráshoz. Az elrettentő példa Valencia, mely a legutóbbi kötvénykibocsátáskor a spanyol állampapírok hozamához képest 5 százalékpontos felárral tudott csak forráshoz jutni (500 millió eurót jegyeztek le a befektetők, 7%-os hozammal). A Spanyolországban széles körű autonómiával rendelkező 17 tartomány elsősorban banki hitelekből és kötvényekből finanszírozza magát, a nagyobb hitelezők között találjuk azonban az állam egyik hitelintézetét, mely a gazdasági tárca alatt működve a tartományi fejlesztéseket hitelezte. A kormány terve szerint csökkentené a tartományi önállóságot, már ami az adósságfinanszírozást illeti - a drága tartományi kötvények helyett közös kötvényeket, ún. hispanobonosokat adna ki.
A regnáló MNB-elnök alatt az utolsó kamatdöntés következik. 
