|
| Balázs Péter. Forrás: MTI/Illyés Tibor |
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő elnöke tegnap bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak jelölte Trócsányi László volt igazságügyi minisztert. Mi ennek a jelölésnek az üzenete?
- Ursula von der Leyen adott egy érdekes feladatot. Ugye itt két próbával kell majd szembenéznie minden jelöltnek. Az egyik, hogy mennyire van felkészülve a rá szabott feladatra, a másik pedig, hogy személye mennyiben felel meg az uniós biztosi követelménynek. Trócsányinak nem lesz könnyű dolga, ugyanis főleg a bővítés, de a szomszédságpolitika is tele van politikailag nagyon kényes kérdésekkel.
Az egyik legfontosabb kérdés például az Unióhoz való kapcsolódás erősítése Ukrajnában, az orosz agresszió elítélése és visszaszorítása, valamint a társulási viszony szorosabbra fűzése Moldáviával és Grúziával.
Ezek a törekvések mind szembemennek az orosz érdekekkel. Itt Trócsányinak kell felvállalnia a szinte frontális ütközést az orosz expanzióval.
Törökország felé, ha mögé tesszük a magyar belpolitikai vagy külpolitikai hátteret, viszont épp az ellenkezőjét kell majd közvetítenie: azt, hogy a jelenlegi török belső viszonyok távolodtak az uniós követelményektől.
Tehát mindenképpen kutyaszorítóba kerül, hiszen annak a kormánynak a külpolitikája, amelyből jön, sok ponton ütközik az EU bővítési és szomszédságpolitikájával.
A másik nehézség tárcától független.
Úgy tűnik, többen arra készülnek, hogy kérdőre vonják például a magyar biztost, hogy milyen törvényalkotásban működött közre miniszterként, és hány konfliktust vállalt fel az Orbán-kormány nevében az Európai Unióval.
Ez lesz a meghallgatáson az Európai Parlamentben.
- Megítélése szerint mekkora esély van arra, hogy Trócsányi László átmegy a meghallgatáson?
- Nem lesz könnyű dolga. Határeset, könnyen lehet, hogy nem megfelelőnek minősítik. Ezt követően az Európai Bizottság elnökének kellene nyilatkoznia, hogy fenntartja-e a jelölését, illetve az őt jelölő magyar kormánynak is nyilatkoznia kellene ugyanerről.
- A bővítés- és szomszédságpolitika egyébként mennyire tekinthető fajsúlyos pozíciónak?
- Ez szerényebb pozíció volt az elmúlt öt évben. Juncker (Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke – a szerk.) azzal kezdte működését, hogy kijelentette: nem lesz bővítés. És nem is lett.
Ez a terület teljes egészében a tagállamok kezében van, a biztosnak nincs önálló hatásköre. Egy új ország felvételéhez teljes konszenzus, azaz minden tagállam hozzájárulása szükséges.
De még a szomszédság-politikánál is nagyon erős többség kell ahhoz, hogy bármi történjék. A biztos azt lépheti meg, de azt meg is kell lépnie, amit a tagállamok akarnak.
Tehát ezt a területet nem lehet egybevetni például a kereskedelemmel, a versenypolitikával és a költségvetéssel, a fajsúlyos posztokkal, ahol hatáskör és pénz is kockán forog.
- Várható, hogy a következő öt évben felértékelődik ez a pozíció, és a bővítés előrehalad?
- Nem nagyon. Az igazi jelölt ugyanis Törökország lenne, amely azonban oly mértékben eltávolodott a követelményektől, hogy nagyon takarékon van ez a kérdés. Utána jönnének a nyugat-balkáni országok.
Valószínűleg megkezdődnek majd a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, illetve folynak Szerbiával és Montenegróval, de ezek kicsike partnerek, és nincs igazán elszántság. Szerbia lenne a legelső a sorban, de a szerbek szintén eléggé távol vannak az uniós követelményektől.
Tehát a biztos itt nem tud nagyot lépni. Azt kell meghallgatnia, hogy a tagállamok mit akarnak.
- Milyen lehet a von der Leyen-bizottság és a magyar kormány viszonya az eddigiekhez képest?
- Én úgy látom, hogy Orbán politikai csapdában van. Korábban Juncker volt a főgonosz, még a plakátokra is kirakták. Utána jött a két csúcsjelölt, akik közül Orbán Webert (Manfred Weber, az Európai Néppárt volt csúcsjelöltje – a szerk.) egy ideig támogatta, de aztán ellene fordult, Timmermanst (Frans Timmermans, a szocialisták volt csúcsjelöltje – a szerk.) pedig kezdettől fogva ellenezte.
Végül nem volt más választása, mint elfogadni von der Leyent. Tehát jó képet kell vágnia hozzá, nem fog tudni belőle mumust csinálni.
Kénytelen lesz megpróbálni együttműködni a mosolydiplomácia keretében. Ez kényszerházasság lesz.
- Összességében mennyiben térhet el a von der Leyen-bizottság politikája a Juncker vezette testület politikájától? Most már ismerjük a biztosjelölteket, von der Leyen pedig már korábban bemutatta programját.
- Én azt is kétségbe vonnám, hogy a Bizottságnak egyáltalán lehet politikája. A Bizottság ugyanis végrehajtó szerv.
Azok a dolgok pedig, amiket von der Leyen előadott szűzbeszédében az Európai Parlamentben, és amelyek megjelennek az egyes biztosoknak szóló felkérő leveleiben, inkább prioritások. Ezek akkor működnek, ha a két másik uniós csúcsintézmény prioritásaival egyeznek.
Az egyik ilyen intézmény a Tanács – itt születnek a döntések, és innen akkor kapja meg a szükséges támogatást von der Leyen, ha a tagállamok többségének a kedvére cselekszik –, a másik pedig az Európai Parlament. Itt ugyanez a helyzet: ha programja a pártcsaládok prioritásaival összhangban áll – van benne például elég klíma-, vállalkozó- és munkavállaló-védelem –, akkor a fő irányokból támogatni fogják.
Tehát nagyon kell figyelnie arra, hogy egyrészt a tagállamok, másrészt a politikai csoportosulások mit szeretnének látni.
- Azaz nagyobb változás nem várható?
- Nem. A Bizottság egy olyan politikai térben mozog, ahol figyelni kell a másik két csúcsintézményre.
|
A kormány változást vár A magyar kormány új korszakot vár az EU bevándorláspolitikájában, reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ Ursula Von der Leyen tegnapi bejelentésére. Megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokat támaszt az új Európai Bizottság felé. Bízik abban, hogy az új testület kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is. A magyar emberek egyértelművé tették, azt várják az új brüsszeli vezetéstől, hogy állítsa meg bevándorlást, védje meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát, áll a közleményben. Hozzáteszik: Trócsányi László a magyar kormány biztosjelöltjeként, az új Európai Bizottság leendő biztosaként is ezeket az értékeket vallja. Ezért a kormány arra számít, hogy megválasztását az Európai Parlament bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják majd megakadályozni. A kormány szerint a magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és EU-bővítés terület az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az EU újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása, a migráció megállítása érdekében is, zárul a közlemény. |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
