|
| Palesztin tüntető az izraeli biztonsági erőkkel vívott összecsapás közben a ciszjordániai Hebron közelében fekvő Szoríf falunál 2019. november 15-én. A palesztinok amiatt tiltakoznak, hogy zsidó telepesek átvettek egy területet a térségben. (Fotó: MTI/EPA) |
Az amerikai kormányzat nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a ciszjordániai zsidó telepeket – jelentette be hétfőn Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ezzel az amerikai kormány 1978 óta fennálló álláspontját módosította az ellenkezőjére. Pompeo hozzátette, hogy Ciszjordánia leendő státuszával nem kíván foglalkozni, az az izraeli-palesztin béketárgyalások (sic) témája, és a kérdést a két tárgyaló félnek kell megoldania. Mint fogalmazott: a nemzetközi jog egyébként önmagában nem fog békét teremteni.
Miért fontos a Genfi Konvenció?
A választási hadjáratát megkezdő Trump tehát most bedönt egy 41 éves amerikai diplomáciai álláspontot, megsérti a Negyedik Genfi Konvenciót és szembemegy egy 2016-os ENSZ BT határozattal, hogy ezzel konszolidálja saját bázisát a fanatikus evangéliumi keresztények és multimilliárdos pro-izraeli donorjai körében. Az egész második világháború utáni nemzetközi békerendszer egyik fő támasza ugyanis éppen a Genfi Konvenció, amely nem ismeri el a fegyveres területhódításokat, hogy ezzel elejét vegye a náci Németország hasonló lépései megismétlődésének. De hát a belpolitikai megfontolások most Trump számára mindent felülírnak, hiszen egy hétfői felmérés szerinta polgárok 51 százaléka támogatja az elnök alkotmányos eltávolítását (impeachment) a hivatalából.
|
| Káncz Csaba |
Márpedig a szóban forgó ciszjordániai területeket a palesztinok a béketárgyalásokon maguknak követelik a jövendő palesztin állam számára, és követelésüket a nemzetközi közösség is támogatja. Egy tavaszi jelentés szerint Netanjahu kormányzása alatt a 2008 és 2017 közötti időszakban 132 ezer (!) telepes érkezett a megszállt Ciszjordániába. Közülük mintegy 50 ezren olyan területekre hatoltak be, ahonnan bizonyosan távozniuk kellene egy esetleges kétállami megoldás esetén. Ráadásul a jelentés szerint a frissen felépült lakótelepek még potenciálisan 60 ezer újabb telepest tudnak befogadni.
Trump Amerika érdekei ellen
A döntés világszerte felháborodást okozott, elítélte az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, az orosz-, az egyiptomi- és a jordán külügyminisztérium. Az ENSZ BT mai ülésén tárgyalja meg Washington egyoldalú lépését.
Fontos kimondanunk, hogy Trump ezzel a lépésével súlyosan megsértette az Egyesült Államok nemzeti érdekeit is. A döntés a következő pontokon megy szembe Amerika diplomáciai és nemzetbiztonsági érdekeivel:
- fellobbantja az Amerika-ellenes érzelmeket a palesztin területeken, és Washington szövetségeseit – köztük Jordániát és Egyiptomot - lehetetlen helyzetbe hozza. Kairó már így is napról napra húzódik közelebb katonailag Moszkvához.
- A mérsékelt palesztinokat 20 éven keresztül azzal hitegették, hogy a tárgyalásos rendezés végül kifizetődik. Trump lépése azt sugallja, hogy aki ebben hitt, az menthetetlenül naív.
- Azzal, hogy Trump behódolt az izraeli jobboldalnak általában – azon belül pedig a politikai túlélésért küzdő Netanjahunak különösképpen –, ellehetetlenítette Amerika pozícióját, mint pártatlan közvetítő az izraeli-palesztin konfliktusban. Trump lépése kihúzza a szőnyeget az izraeli mérsékelt erők alól is, amelyek most gyakorlatilag nevetség tárgyai lettek.
- Trump döntése aláássa az USA hatályos nemzetbiztonsági stratégiájának legitimitását is, amely Moszkvát és Pekinget revizionista hatalmaknak bélyegzi. A Ciszjordániát érintő egyoldalú amerikai döntést követően ugyanis Washingtonnak semmilyen jogalapja nem marad arra, hogy megkérdőjelezze Putyin hódításait a Krímben, Dél-Oszétiában és Abháziában. Ahogyan Pekinget sem kérheti ezentúl számon a Dél-kínai-tengeri egyoldalú katonai lépések miatt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nem fizet osztalékot az MBH Jelzálogbank. De ez nem feltétlenül rossz hír. 
