Bár Donald Trump eddig a világ több tucat országának vezetőjét hívta föl telefonon, legkorábbi európai támogatójára, a magyar miniszterelnökre még nem kerített sort. Holott Trump az Egyesült Királyság esetében már odáig ment a diplomáciai protokollban – pontosabban annak felrúgásában -, hogy egyenesen a Brexit-párti Nigel Farage volt UKIP-párti elnököt javasolta a briteknek, hogy nevezzék ki washingtoni nagykövetüknek.
A londoni kormányzat azonnal visszautasította Trump otromba felvetését. Az angoloknak vannak mostanában fontosabb problémáik is, hiszen a Credit Suisse friss jelentése szerint dollár-értékben számítva 406 000 brit állampolgár szűnt meg milliomos lenni - akkora volt az angol font és a brit ingatlan-vagyon leértékelődése az elmúlt pár hónapban éppen a Farage által kiharcolt Brexit következményeként.
Leáldozott az amerikai vezető szerep?
S bár Trump több témában, így a Párizsi Klímaegyezmény felmondásának ügyében pávatáncba kezdett az elmúlt órákban, azt határozottan leszögezte, hogy 2017. január 20-án, hivatalba lépésének első napján kihátrál a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Egyezményből (TPP). Holott idén augusztusban Washington egyik legszorosabb térségbeli szövetségese, a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában. Az éppen Buenos Airesben tárgyaló japán miniszterelnök tegnapelőtt leszögezte, hogy a TPP „értelmetlen” az Egyesült Államok részvétele nélkül.
Káncz Csaba |
Ahogyan Mark Williams, a Capital Economics Ázsia-kutató közgazdásza fogalmaz: Ha az Egyesült Államok szerepe meggyengül Ázsiában, akkor Pekingnek lehetősége lesz arra, hogy a régió politikai és gazdasági szerkezetét a saját képére formálja. A TPP befolyásos washingtoni biztonságpolitikai támogatói, így Mike Mullen volt vezérkari főnök és a republikánus John McCain szenátor, a védelmi bizottság vezetője, viszont a TPP stratégiai jelentőségére figyelmeztetnek. Szerintük a TPP felmondásával befejeződhet a Csendes-óceáni térségben Washington vezető pozíciójának korszaka.
Mindenesetre Trump bejelentése után szinte órákkal földrengésszerűen módosultak az erővonalak. Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnök hirtelen felszólította a csendes-óceáni térség államait, hogy támogassák a Kína által támogatott szabadkereskedelmi egyezményt. Vietnám és Malajzia is bejelentette, hogy a Kína-vezette csoport felé reorientálódnak. Malajzia, kereskedelemi minisztere, Datuk Mohamed egyenesen a bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzettel érvelt az újrapozicionálás mellett.
Mire figyelmeztet Latin Amerika példája?
Kína, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), plusz Ausztrália és India között a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (RCEP) folyó tárgyalásoktól azt várják, hogy azok idén vagy jövőre befejeződnek. A RCEP tárgyalások 2012 óta folynak azon TPP megállapodás alternatívájaként, amely egyébként Kínát kizárta volna soraiból. De míg a TPP megszüntetett vagy csökkentett volna 18 000 vámtételt, addig a kínai verzió kevésbé ambíciózus ebben a tekintetben és inkább a kínai cégek számára határoz meg kedvezőbb feltételeket.
Ez pedig akár halálos ölelés is lehet számos ország számára, mint ahogyan a Kína és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok szerkezete ezt megmutatta az elmúlt időszakban. Bár 2000 és 2014 között a két térség közötti kereskedelem 22-szeresére nőtt, a kínai konkurencia miatt Argentínában, Brazíliában és Mexikóban a feldolgozóipar súlya a GDP részarányában egyenesen csökkent 2005 óta. A dél-amerikai termelők ezen időszak alatt valamilyen rejtélyes ok miatt nem tudtak betörni a kínai piacra és manapság Kína a dél-amerikai feldolgozóipari exportnak csupán 3 százalékát veszi föl.
Káncz Csaba jegyzete