|
| Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Orbán Viktor. Forrás: EPA |
Már korábban is nehezen értettük az új lengyel kormány keménykedését, amikor olyan szépen dübörög a gazdaságuk, Lengyelország lett a rendszerváltás nyertese. Nálunk 2011-ben még igencsak küzdeni kellett a válság utóhatásaival, ki kellett egyensúlyozni a költségvetést, megőrizni az ország fizetőképességét, általában stabilizálni a gazdaságot. A kommunikációban ügyesen és célzottan használták az EU-ellenességet, lelki táplálékot adva az erre fogékony szavazótábornak, egyúttal elvéve a Jobbik kenyerét.
A falig és azon túl
Az Orbán-kormány azonban csak addig a határig ment el, ami még nem veszélyeztette komolyan az Európai Uniós kapcsolatokat, hisz ennek felmérhetetlen jelentőségével tisztában voltak. A helyzetet pragmatikusan kezelték, még változtattak is egyes törvényeken, hogy az megfeleljen az európai kritériumoknak. Egy komolyabb EU eljárást vagy szankciót nem kockáztattak volna.
A lengyel kormány ezt most megtette. Már tavaly ősszel, hatalomra jutásuk után olyan törvényeket fogadtak el, amelyek éles európai bírálatokat váltottak ki, különösen az alkotmánybíróság függetlenségének megnyirbálása verte ki a biztosítékot.
A saller
Az EU még 2014-ben kidolgozott egy rendszert arra az esetre, ha egy tagállam súlyosan megsérti a jogállamiság elveit. Első lépésként konzultálnak az adott tagállammal, később figyelmeztetik. Ha ezután sem sikerül rendezni az ügyet, szankciók következhetnek, végső esetben az adott tagállam szavazati jogait is megvonhatják.
Az eljárást most élesben is alkalmazzák Lengyelországgal szemben. Már az év elején jelezte az Európai Bizottság, hogy problémásnak tartja az ügyet, és konzultálni kíván a lengyel kormánnyal. Miután közel fél év alatt nem sikerült eredményre jutni, június 1-én az Európai Bizottság alelnöke hivatalosan figyelmeztette Lengyelországot, hogy az alkotmánybíróság működésének korlátozása megvalósítja a jogállamiság súlyos sérülésének tényállását.
Magas lóról
A lengyel kormány dühösen reagált, azzal a meglehetősen gyenge válasszal, hogy az EU zsarolni szándékszik az országot, hogy kényszerítse több szíriai menekült befogadására. Ez a reagálás is ismerős, de ilyen jellegű demagógiát inkább a görögök vetettek be a Sziriza országlásának kezdetén.
Mintha a lengyel vezetők nem gondolnák át, mit kockáztatnak. Magas lóról lehet nagyot esni: jelenleg éves 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel dübörög az ország, csak Románia előzi meg ebben a lengyeleket. Ha ez az eldurvuló politikai helyzet és az EU-val megromló kapcsolat miatt az ország iránti bizalom megcsappan, ez a növekedés pillanatok alatt eltűnhet.
Hogyan tovább?
A The Guardian szerint a lengyel kormánynak a szabályok szerint két alatt kell válaszolnia a figyelmeztetésre. Ha ezt nem találja kielégítőnek, a bizottság meghatározhatja, milyen konkrét lépéseket vár el a lengyel kormánytól. ha ekkor sem születik megoldás, az ügy az EU tagállamok vezetőinek kezébe kerül. A legkomolyabb büntetéshez, a szavazati jogok megvonásához az kell, hogy minden tagállam kormánya támogassa. Ez nem valószínű, hogy összejön, már csak azért sem, mert pont a mi miniszterelnökünk jelezte, hogy ezt semmilyen körülmények között nem támogatná.
Azt mondta, a történelem jó oldalán állnak. 
