4p
Múlt hét végén meglepetésre elnököt váltott Lengyelország, amely az elmúlt 25 év igazi nyertese. Politikai zűrök ott is voltak a demokrácia negyedszázada alatt, de mégiscsak ők azok, akik igen siralmas állapotból jutottak most velünk egy szintre, és úgy tűnik, dübörögnek tovább. Nekik bejött a kapitalizmus.

 

 

Lengyelország a kommunista rendszer utolsó 10 évében igen siralmasan festett. 1981-ben Jaruzelski tábornok fojtotta el a Szolidaritás munkásmozgalom vezette forradalmi kísérletet (így megúszták a szovjet beavatkozást), ami a nyugattal való kapcsolatok megromlását, a gazdaság visszaesését, általános áruhiányt és széleskörű szegénységet hozott. Az évtized vége felé ugyan maga Jaruzelski hagyta, hogy az ország szép lassan demokratizálódjon, de gazdasággal nem tudtak mit kezdeni.

Kubai minta

Az idősebb generációk még jól emlékeznek arra, hogy a 80-as évek végén minden városunkban volt egy lengyel piac (ahogy később lettek kínai piacok). Ez tulajdonképpen egy meglepő dolog volt, de ha figyelembe vesszük, hogy sok más ország nagyvárosában, még Mexikóvárosban is üzemelt ilyen piac, akkor érthetjük meg, hogy valami nagyon nem stimmelt Lengyelországban. Hogy állt elő az a helyzet, hogy szinte a fél ország a világban kereskedett?

A dolog egy olyan folyamatból adódott, ami a volt kommunista országokban jellemző volt, sőt ma még Kubában is az (a szigetországban most akarnak ezen változtatni). Nevezetesen az, hogy kizárólag az állam kezében volt a külkereskedelem, az állam kevés devizával rendelkezett, így csak korlátozott mennyiségű fogyasztási cikket tudott importálni. A belföldi termelés gyenge volt, a lakosság sok termékből ellátatlan maradt, így a zlotyhoz képest a normális (akkor keménynek nevezett) valuták, mint a dollár, a nyugatnémet márka vagy az osztrák schilling árfolyama a feketepiacon a sokszorosára emelkedett.

Lengyel piacok

Ugyanakkor az ország egyre szabadabb lett, nem üldözték már a fekete valutakereskedelmet, és a polgárok viszonylag szabadon utazhattak. Miután otthon pénzükért alig kaptak valamilyen árut, sokan úgy döntöttek, hogy otthagyják állásukat, megvásárolják azt a néhány terméket, ami otthon kapható volt, és nagy batyukkal elhozták hozzánk, ill. néhány távoli országba. Hogy miért pont hozzánk? Hát mert a mi valutánk volt az egyetlen a keleti blokkban, amelyik viszonylag sokat ért, kis felárral lehetett kemény valutára váltani. A csehszlovák korona, NDK márka, román lej nem értek semmit (ez is mutatja, hogy mi voltunk „a fejlett” ország a blokkban).

Forintjukat tehát márkára, dollárra váltották, és hazatértek, ahol a hivatalos árfolyam 5-szörösén váltották azt zlotyra, így a kapható és nálunk eladható termékeket fillérekért megvették. Virágzott az üzlet, az a réteg, aki kereskedésre adta a fejét, virult, az otthon maradt nagy tömegek pedig az áruhiányban egyre nyomorúságosabb helyzetbe kerültek. Végül a rendszerváltás meghozta az importszabadságot és devizaliberalizációt, és ahogy ilyenkor egy hiánygazdaságban törvényszerű, hiperinfláció következett.

Alacsony bázis, gyors növekedés

Ennek eredményeképp állt helyre az egyensúly kereslet és kínálat között. Immár mindent lehetett kapni, volt importáru, és piaci árfolyama lett a valutáknak. Csakhogy közben a bérek reálértéke elképesztően visszaesett, egy roppant szegény ország vágott neki a kapitalizmusnak. Mi sem voltunk túl gazdagok 1990-ben, de akkori egy főre jutó GDP értékünk 1,7-szerese volt a lengyelnek, vagyis 70 százalékkal voltunk fölöttük.

Az új rendszerben az alacsony bázisról gyorsan kezdtek fejlődni. Míg mi 95-ig lényegében stagnáltunk, ők kb. 25 százalékkal nőttek. Ez a dinamika folytatódott, és közben mi is beindultunk, de az ezredfordulóra előnyünk 22 százalékra csökkent. Aztán sokáig együtt haladtunk, viszont a válság minket agyoncsapott, őket pedig alig érintette, Európában egyedüliként. 2010-re már majdnem kiegyenlítődtünk, most pedig már tökéletesen egy szinten állunk velük, és növekedésük most is a miénk fölött van.

Óriási utat tettek meg tehát, nekik tényleg sikertörténet a rendszerváltás. Persze most, hogy szabadon dolgozhatnak az EU országokban, nyilván még mindig nagynak tűnik a lemaradás a nyugati szomszédoktól, ahogy nekünk is annak tűnik. Ugyanakkor lakosságarányosan nem olyan vészes a külföldön dolgozók száma (1 millió, az összlakosság pedig 38), és a bérnövekedés dinamikus, a 4 százalékos GDP növekedés pedig igen biztató. Ha valakinek, nekik van esélyük a felzárkózásra.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vészvillogó: gyengélkedik a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 09:00
A beszerzési index júniusban 48,9 pontra csökkent, ismét zsugorodást jelezve a magyar feldolgozóiparban.
Makro / Külgazdaság Rossz hírt közölt a KSH: romlott az egyenleg
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:50
Májusban 739 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a kivitel volumene 3,2 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest.
Makro / Külgazdaság Többet adóztunk: kisebb lett a kormányzati szektor hiánya
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. 
Makro / Külgazdaság Nem jött be az elemzők várakozása: mi a baj a németekkel?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 13:38
Gyengébb adat érkezett a vártnál.
Makro / Külgazdaság Óriási változás jön a benzinkutakon júliustól
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:43
A nyár második hónapja jelentős üzemanyagár-csökkenéssel indul.
Makro / Külgazdaság A lengyelek is bevették a keserű magyar pirulát
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:31
Azután, hogy nálunk májusban az előző havinál magasabb lett az infláció, most a lengyelek jelentették ugyanezt, csak már júniusról.
Makro / Külgazdaság Eddig jó, mondják a britek, de mi lesz azután?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:08
Gyorsult a brit gazdaság növekedési üteme az első negyedévben, a kilátások azonban nem biztatóak.
Makro / Külgazdaság Ön TikTokozik? Akkor most reménykedhet
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 10:17
Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjúban közölte, hogy egy „nagyon gazdag emberekből” álló csoport készen áll megvásárolni a TikTokot.
Makro / Külgazdaság Fontos gesztust tett Kína Japánnak
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 08:50
Hszi Csin-pingék újra megnyitja a piacaikat a japán tengeri termékek előtt.
Makro / Külgazdaság Ettől még jobban kiverhet minket a víz
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 08:30
Áprilishoz képest ugyan májusban az ipari termelői árak csökkentek, ám az előző év azonos időszakához képest közel 7 százalékkal nőttek, alapvetően az élelmiszeripar átlagnál nagyobb drágulása miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG