Közeleg a nyugdíj-katasztrófa: mi lesz velünk az állam nélkül?

A cikk támogatója a PÁTRIA Takarékszövetkezet

A politikusok hajlamosak arra, hogy a hosszú távú megoldások helyett inkább rövid távú érdekeket helyezzenek előtérbe - a közelgő nyugdíj-katasztrófa helyett jellemzően inkább a négyévente esedékes választások határozzák meg a gazdaságpolitikai irányokat. Az azonban, hogy a politika nem foglalkozik azzal a problémával, hogy a most még nem nyugdíjas korúaknak egyáltalán nem lesz vagy nem lesz elég nyugdíja a megélhetésre, nem jelenti azt, hogy nekünk, magunknak sem kell.

Fenntarthatatlan a rendszer

Magyarországon úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van, amelynek lényege, hogy az éppen aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Ez a rendszer ugyan kevés gazdasági kockázatot hordoz, de kiszámíthatatlan: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Ez a rendszer elméletben nem igényel takarékoskodást az egyén részéről, hiszen az államtól a megélhetéshez elég nyugdíjat biztosít. A rendszer fő hátránya, hogy erősen ki van téve a demográfiai változásoknak - a legtöbb állam most szembesül ezzel a problémával.

A rendszer fenntartása még akkor is megkérdőjelezhető lenne, ha nem lenne demográfiai válság így azonban számíthatunk arra, hogy az állam el tud majd tartani minket idős korunkban.  Egy átlagos magyar család 1,3 gyereket vállal, miközben családonként 2,2 gyereknek kellene születni csak ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer életképes maradjon. És akkor még nem számoltunk azzal, hogy a várható élettartam folyamatosan kitolódik. A válság tehát nem csak az alacsony születésszám, a növekvő számú nyugdíjas, de a kitolódó várható élettartam miatt is egyre súlyosabb.

Én úgysem leszek sokáig nyugdíjas, vagy mégis?

2012-ben a várható élettartam születéskor a nők esetében 78,4, míg a férfiaknál 71,5 év volt, 2001-ben még mindkét nem esetében 2 évvel kevesebb. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 2 hónappal tolódik ki az átlag életkor. Egy most 30 éves nő tehát arra számíthat, hogy 84 évig fog élni -  ha valaki az átlagosnál egészségesebb életmódot folytat, ennél jóval hosszabb életre is megnöveli esélyét. Egy ma 30 éves férfi pedig - a statisztika szerint - azzal számolhat, hogy átlagosan 77 évig fog élni. Ha azzal számolunk, hogy 65 év marad a nyugdíjkorhatár, akkor egy most 30 éves, átlagos nő 19, míg egy férfi 12 évet fog nyugdíjasként megélni.

Hogyan fogunk ennyi időt fogunk munka és kereset nélkül leélni? Érdemes végiggondolni, hogy mennyiből akarunk majd tengődni akkor, akarunk-e utazni, világot látni, a családot támogatni, vagy a bakancslistánkat valóra váltani. Egy a probléma: miből?

Mennyi nyugdíjjárulékot fizetünk, és mit kapunk majd vissza belőle?

Már most is nagy összeget fizetnek az aktív dolgozók nyugdíjjárulékként, és ez a jövőben egyre nagyobb teher lesz - ahogy csökken az aktív dolgozók száma és több lesz az eltartandó nyugdíjas. Különösen most lesz ez probléma, amikor a Ratkó-korszakban születettek elkezdenek nyugdíjba vonulni.

A nyugdíjjárulék jelenleg a bruttó bér 10 százaléka, ami azt jelenti, hogy a nettó bérnek a 15,2 százaléka - ha ezt az összeget nem fizetnénk be az államkasszába, hanem öngondoskodásra fordíthatnánk, nem lenne miért aggódnunk. De nem így van: a nyugdíjrendszerünk alapján a most befizetett pénzt az állam visszaosztja a mostani nyugdíjasoknak. Méltánytalannak tűnik, hogy a ma dolgozói eltartják a ma nyugdíjasait, de saját nyugdíjukat is most kell előteremteni? Igen, de gondoljunk arra, hogy nagyszüleinknek/szüleinknek még nem szóltak arról, hogy nem fenntartható a rendszer. Mi azonban már tudjuk, így fel is tudunk készülni rá, de hogyan?

Mivel a fentiek miatt magas állami nyugdíjban aligha bízhatunk, marad az öngondoskodás.

Hogyan takarékoskodjak?

A nyugdíjcélú megtakarításra több lehetőség van. Kifejezetten erre a célra találták ki a nyugdíj- előtakarékossági számlát (NYESZ), a Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) és az önkéntes nyugdíjpénztárakat, de léteznek biztosítással egybe kötött lehetőségek vagy egyéb erre a célra félretett megtakarítási formák.

NYESZ

A nyugdíj-előtakarékossági számla a hosszú távú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja, amelyen rendszeresen vagy időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarítások helyezhetők el. Előnye, hogy állami kamattámogatás jár utána, ami szja-kedvezményként vehető igénybe és a hozam adómentes a nyugdíjba vonulás esetén.

További előnye, hogy szabadon lehet rendelkezni arról, hogy milyen értékpapírba fektessék a befizetett összeget. A NYESZ továbbá örökölhető. Hátránya, hogy a pénzpiaci mozgásoknak ki van téve, és ha nyugdíjjogosultság előtt felmondják, szja és eho terheli a felvett összeget, ráadásul az igénybe vett szja-kedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni.

TBSZ

A TBSZ 3-5 évre szóló megtakarítási forma, amely keretében kétféle számla nyitható: az egyiken forintbetétet, a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetéseket tarthatunk. A számlára befizetni csak a nyitás évében lehet, de előny, hogy mindenki maga határozza meg befektetése összetételét, és ez a futamidő alatt is változtatható.

Előnye még, hogy adókedvezményt (3 év után) vagy adómentességet (5 év után) biztosít, összehangolható más megtakarítási formákkal, és szintén örökölhető. A lekötést azonban nem éri meg felbontani, így veszteséggel lehet csak pénzt kivenni, és szintén befolyásolják a pénzpiaci mozgások.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár lehetőséget teremt arra, hogy az aktív években a jövedelemből biztonságos és hatékony módon tudjon előtakarékoskodni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minimum tíz éves tagság után fizetnek illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatásokat tagjaiknak. Az önkéntes nyugdíjpénztárban különböző portfóliókat választhatunk annak függvényében, hogy milyen kockázatú értékpapírokba kívánunk pénzt befektetni a nyugdíjig hátralevő időszakig.

Előnye, hogy adó-visszatérítés formájában kedvezmény jár a befizetett összeg után. Népszerű, mert a munkáltató gyakran béren kívüli juttatás formájában választhatóvá teszik a számlára történő utalást. Hozama adómentes és örökölhető. Ha azonban nyugdíjjogosultság előtt veszi fel a megtakarítást, a kivett tőkerész után szja-t és eho-t kell fizetni, és a pénzpiaci mozgások erre a megtakarítási formára is hatással vannak.

Egyik takarékossági forma sem mentes teljesen a kockázatoktól, és nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy ha nyugdíj korhatár előtt (vagy a TBSZ esetében a futamidő lejárta előtt) nyúlunk hozzá a megtakarításhoz, rosszul járunk, ez a konstrukciók lényege. Ezért is fontos, hogy mielőtt bármelyik forma és pénzintézet mellett elkötelezné magát, mérje fel a lehetséges kockázatokat és tanulmányozza át a szerződés feltételeit, nehogy később érje kellemetlen meglepetés!