- Bár az MNB legutóbb publikált pénzforgalmi jelentésében arról ír, hogy 2014-ben a várakozásokkal ellentétben nem csökkent az elektronikus banki csatornák, így a bankkártya-terület forgalma, a piaci szereplők a szakmai előadásokon meglehetősen borús képet festenek a piacról. Miként tud enyhíteni a problémáikon egy bankkártya-cég, mint például a MasterCard?

- Az, hogy a forgalmat, a növekedést tartani tudja a piac, a modern pénzügyi struktúrák tekintetében nem meglepő – érthető, hogy az új, modernebb dolgok leváltják a régit. Nagyon nagy baj lenne, ha megállna a fejlődés – erre senki nem számít, még az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán sem. Ugyanakkor látni kell, hogy a pénzügyi szolgáltatókra kirótt terhek – a bankadótól a tranzakciós illetéken át az interchange-díj szabályozásig  – mind-mind abba az irányba hatnak, hogy a bankoknak egyre szűkűlő marginból kell finanszírozniuk az elektronikus banki innovációkat, vagy épp a biztonsági fejlesztéseket. Ebből az aspektusból igenis lehet szerepe a kártyatársaságoknak, hiszen azzal, hogy egységes megoldás-platformokat kínálunk, lényegesen kisebb bekerülési költségekkel dolgozhatnak a bankok. Azzal, hogy egyre több saját fejlesztést tudunk felmutatni, az innovátorok kockázatát szeretnénk és tudjuk is csökkenteni. Az a fontos, hogy a fejlesztéseinket teljesen semleges módon kínáljuk, azaz minden piaci résztvevőnek felajánljuk az új megoldásokat, rájuk bízva, hogy igényik-e, és ha igen, mikor.

Átvett szerep

- Ez igaz például az egyérintéses, PayPass kártyák elterjedésére is?

- Természetesen. Ugyanakkor naivitás lenne azt hinni, hogy egy-egy piaci szegmensben nincs szükség arra, hogy legyen a fejlesztéskor „zászlóshajó”, amely után már könnyebb becsatlakoztatni a szereplőket egy működő rendszerbe. A PayPass áttöréséhez is kellett, hogy a legnagyobb kártyaportfólióval és – ami talán még fontosabb – legnagyobb bankkártya-elfogadói hálózattal rendelkező bankok  kiálljanak a technológia mellett. Ma már így a kisebb bankok számára sem kérdéses, hogy létezik az az infrastruktúra, amely mellett valóban növelni lehet az ügyfélélményt a fizetések terén e technológia használatával, s így érdemes a plasztikjaikon alkalmazni az egyérintéses megoldást. A MasterCard feladata ilyenkor az, hogy az indulóknál porlassza a piacra lépés kockázatát.

- Vajon nem csökkentené-e a kártyás innovációk esetén a piacra lépés kockázatát az, ha a fejlesztések terén legalább a két EMV-szabványt használó kártyatársaság, a MasterCard és a Visa kölcsönösen elismernék a másik cég által már elfogadott rendszereket és nem kellene mindkét cégnek komoly pénzeket fizetni a certifikációért?

- Bár a chipkártyák esetében valóban közös platformot fogadott el a két kártyacég épp a fejlesztések olcsósága és a rendszerek átjárhatósága érdekében – azaz, hogy ne kelljen külön terminált alkalmazni a két kártyatársaság plasztikjainak elfogadásához -, ám a kártyás tranzakciók lebonyolítása, azok biztonságának szavatolása terén más utakat járunk. Teljesen érthető szerintem, ha a MasterCard a saját zárt biztonsági rendszerében hisz, csak ebben, a saját környezetében tudja szavatolni a tranzakciók biztonságát. Természetesen hasonlóan gondolkodik legfőbb versenytársunk is.

Befogadó környezet

- Kell-e ennyi innováció, főleg akkor, ha bármikor jöhet egy új technológia, ami zárójelbe teszi az addigi fejlesztéseket?

- Ténykérdés, hogy az IT-fejlesztések az elmúlt években drámaian felgyorsultak, és tény az is, hogy voltak mellékvágányok, mint például a wap-alkalmazások fejlesztése, hiszen az okostelefonok pillanatok alatt kiszorították ezeket a megoldásokat a piacról. De kell, szükséges az innováció, ráadásul az ügyfelek – a kezdeti berzenkedés ellenére – fokozatosan elfogadják az újat, ha az számukra könnyebbé vagy biztonságosabbá teszi a szolgáltatást. Hogy ne a bankkártya-piacról hozzak példát: hónapokig méregették az emberek a Tesco-áruházakban felállított automata-gyorspénztárakat, de ma már általános a használatuk. Van még mit fejleszteni rajtuk, hogy még tökéletesebb legyen az ügyfélélmény, de az áttörés már megvolt, ez kétségtelen.

- A bankkártyák szempontjából bizonyos szempontból a kimúlás veszélyét hordozzák a fejlődések, hiszen a plasztik végét jelentheti, ha a fizetési forgalom a mobilokra megy...

- A MasterCard már nem szorosan vett „kártyacég”, hanem fizetési megoldásokat szállító innovációs vállalkozás. Nem a plasztik fizikai formája a fontos, hanem az, hogy a megoldásainkat használva a banki ügyfelek mindenhol pillanatok alatt, abszolút biztonság mellett tudjanak fizetési tranzakciót kezdeményezni betétállományuk vagy épp hitelkeretük terhére. Aligha véletlen, hogy támogatunk minden olyan megoldást, amely révén elérhető ez az ügyfélélmény – legyen elég talán csak a MasterCard Mobile alkalmazásra, vagy az idén tavasszal, a barcelonai Mobil Világkongresszuson bemutatott elektronikus pénztárcára, az OTPay szolgáltatásra utalnom. Azt gondolom, hogy fontos a szerepünk ezekben az ügyletekben, például abból a szempontból, hogy „kinyitjuk” a fejlesztéseket – a korábban kicsiben, zárt körű megoldás-platformokban gondolkodó bankok, fejlesztők figyelmét minden esetben felhívjuk arra, hogy igazi áttörést csak akkor lehet elérni, ha a megoldásokat minél szélesebb kör számára elérhetővé teszik. Maradva a példánál, az említett elektronikus pénztárca-projekt nagy vívmánya, hogy bankfüggetlenül, minden bankkártyát regisztrálni lehet fizetésre. A MasterCard emellett aktívan részt vesz például a MobilTárca szolgáltatás kialakításában is, amely tulajdonképpen a PayPass kártya mobilváltozata, és az egyérintéses kártyás fizetés élményét költözteti a mobiltelfonba, kiegészítve a képernyő által nyújtott plusz lehetőségekkel, mint például az egyenleg lekérdezés.

Új vetélytársak

- De egy mobilra fejlesztett fizetési alkalmazás elvben a bankok és így a kártyatársaság megkerülésével is lehetővé teszi a fizetésforgalom fenntartását. A magyar szabályok nem tiltják, hogy a mobilegyenlegem terhére akár autót is vegyek – ha a szolgáltató ebbe belemegy. Erről mi a véleménye?

- Bár valóban vannak szabályozói hiányosságok, az ésszerűség azt diktálja, hogy a telekom-cégek csak egy limitált összegig vállalják az alapszolgáltatásuktól „idegen” megoldások, a mobilvásárlások finanszírozását az ügyfelek mobilegyenlege terhére. Ennek ellenére természetesen a mikrofizetések terén egy szép summát „elvihetnek” a pénzügyi szolgáltatóktól, amely érzékenyen érintheti majd a piacot. Ez egy másik iparág, más szabályozás és más üzleti és kockázatkezelési folyamatokkal, amelyek mutathatnak bizonyos területeken átfedést, de a 100 százalékosan a két iparág nem csereszabatos egymással. Ugyanakkor az MNB többször, legutóbb a már említett fizetésforgalmi jelentésében jelezte, hogy folyamatosan monitorozza a mobilvásárlások piacát és szükség esetén beavatkozik és szigorúbb szabályok alá vonja a területet. Hogy ez miben, mennyiben érinti majd a MasterCardot? Mi fejlődési lehetőséget látunk benne – mint már említettem, innovatív megoldás-szállítók vagyunk.