A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 2019-ig szóló ötéves felügyeleti stratégiáját, amely kiemelt figyelmet fordít a kiszolgáltatott csoportok védelmére – nyilatkozta az MTI-nek. Windisch László, az MNB felügyeleti feladatokért felelős alelnöke.

Windisch emlékeztetett arra: a válság világszerte bebizonyította, hogy a pénz- és tőkepiac önszabályozó mechanizmusai nem elégségesek, erős felügyeletre és szabályozásra van szükség. Ezt felismerve a magyar törvényalkotás is lépéseket tett ebbe az irányba. A legjelentősebb intézkedés az volt, hogy 2013. október 1-jével az MNB feladatai kiegészültek a mikroprudenciális és pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokkal. Ennek köszönhetően nagyon erős hatóság jött létre, amely mind a makroprudenciális - rendszerszintű -, mind a mikroprudenciális - intézményi szintű - kockázatokat képes nagyon korán felismerni és idejében kezelni is.

A fogyasztóvédelmi oldal lesz az erősebb

"Azt szeretnénk, ha egy stabil, nagyon prudensen működő, magas sokkellenálló-képességgel rendelkező szektort felügyelnénk, amely visszaszerzi és töretlenül élvezi a közbizalmat, hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez és egészséges versenyben, átlátható és összehasonlítható szolgáltatásokon keresztül képes ellátni a feladatát. Hasonlóképpen fontos cél az is, hogy a felügyelt pénzügyi intézmények fizetőképességének fenntartása semmilyen körülmények között ne igényeljen állami segítséget, az adófizetők pénzének felhasználását" - fejtette ki az alelnök.

Hangsúlyozta: e kritériumok csak akkor valósulhatnak meg, ha a pénzügyi szektor valóban az ügyfelek érdekében végzi tevékenységét. Arra a kérdésre, hogyan lehet összeegyeztetni a prudenciális és a fogyasztóvédelmi szempontokat, Windisch László úgy vélekedett, csak látszólagos ütközésről van szó. "A bankrendszer fenntartható jövedelmezőség nélkül nem tud hosszú távon stabilan működni, a prudens bank a költségeket bevételekkel fedezi, ha a tőkét nem akarja elégetni. Elégedett ügyfelek nélkül azonban hosszú távon nincs jövedelmezőség, s így stabilan működő pénzügyi közvetítő rendszer" – mondta.

Bár a pénzügyi fogyasztóvédelem az elmúlt időszakban megújult és megerősödött, e területen még további feladatai vannak a központi banknak. Azt szeretnék elérni, hogy nem a fogyasztói jogokat előíró jogszabályokat egyenként mechanikusan betartó és esetlegesen jogszabályi kiskapukat kereső és kihasználó, hanem összességében is fair pénzügyi szolgáltatások alakuljanak ki.

A szigor lesz a zsinórmérték

Az MNB a jövőben nem kizárólag az egyes fogyasztói jogok érvényesülését kéri külön eljárásokban számon, hanem elsősorban rendszerszinten vizsgálja a fogyasztókkal szemben tanúsított magatartást, és összességében várja el, hogy a pénzügyi szolgáltató hozzáállása korrekt legyen. A fogyasztóvédelmi stratégia tartalmazza azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportok - fiatalok, idősek, rossz anyagi körülmények között élők - védelmére, ugyanis a felügyelet számos esetben tapasztalja, hogy visszaélnek a helyzetükkel. Példaként a termékbemutatókat említette az alelnök, amelyeken az árukon kívül kedvezőtlen hiteltermékeket is "rásóznak" a fogyasztókra. A jegybank a kiszolgáltatott csoportokat nem csak hatósági eszközökkel kívánja védeni, hanem szükség esetén jogszabály-módosításra is javaslatot tesz. Ennek kapcsán az alelnök kijelentette: indokolt lehet a thm plafon felülvizsgálata egyes fogyasztói hitelek esetén - ezt is elemzi jelenleg az MNB.

"Nem riadunk vissza az erős eszközök használatától sem. Ha azt látjuk, hogy a deviancia rendszerszinten jelentkezik - ilyenek például az egyoldalú banki díjemelések -, bátran fogunk a szankcionálás eszközéhez nyúlni és komoly összegű bírságokat kiszabni. Az erőteljes számonkérés tehát nem öncélú, hanem üzenetértékű és visszatartó erejű " - jelentette ki az alelnök.

Windisch László szerint amióta erőteljesebb felügyeleti fellépést és szigorúbb szankciókat, magasabb bírságokat érzékel a pénzügyi szektor, egyre több esetben kérnek állásfoglalást, előzetes jóváhagyást egy-egy termék bevezetése előtt. A konzultáció azonban nem jelentheti azt, hogy az MNB átveszi a piaci döntések felelősségét a felügyelt szektoroktól - hangsúlyozta Windisch László. (A metodika nagyban hasonlít a Gazdasági Versenyhivatal által követett gyakorlathoz, amit sokan problémásnak tartanak: ha a cél a fogyasztók védelme, akkor az ezt felügyelő szervezetnek nem az utólagos szankcionálás, hanem a megelőzés kell, hogy célja legyen, ebbe ugyanakkor fontos elem kellene, hogy legyen az előzetes állásfoglalás.)

Tudatos fogyasztóra is szükség van

A hatékony fogyasztóvédelemhez tudatos fogyasztó kell: szükséges, hogy a fogyasztók is átlássák, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, s tisztában legyenek azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket. Az MNB ezt a feladatot az ország számos pontján elérhető pénzügyi tanácsadói hálózattal és a pénzügyi fogyasztóvédelmi központtal próbálja támogatni. Az interjúban nincs szó benne, de tudható, hogy a jegybank, az NGM és az Állami Számvevőszék közös edukációs programban gondolkodik, amelyre a jegybankon belül működő, de a piac képviselőit is magában foglaló Pénziránytű Alapítvány eddigi tapasztalatait is igyekeznek felhasználni. Hamarosan számos lakossági tájékoztató füzet is megjelenik, amelyek a bankokban és az MNB honlapján is elérhetőek lesznek. Az anyagi alapot az teremtheti meg, hogy a befolyt bírságokat nem használhatja fel saját működésére az MNB, azt forgatják vissza a pénzügyi kultúra támogatására, pénzügyi fogyasztóvédelmi vagy például karitatív célokra.

Termékszintig ellenőriznek

A mikroprudenciális - egyedi, intézményi - szintű felügyelésről szólva Windisch László kiemelte, hogy a jövőben fokozatosan bevezetik az üzleti modellalapú felügyelést. Az intézményekre vonatkozó szabályok betartatása mellett ugyanis nagyon fontos a kockázatok időben való felmérése és csökkentése is, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az üzleti modellek elemzésének. Minél hamarabb észlelnek ugyanis egy kockázatot, annál kisebb áldozattal lehet megszüntetni vagy kezelni azt. Ennek körében megvizsgálják majd a pénzügyi intézmény stratégiáját is, azt, hogy milyen szektorra összpontosít, milyen termékeket, milyen árazással, milyen ügyfélkörnek értékesít, milyen makrogazdasági környezetben, s e modell mennyire fenntartható - ismertette az alelnök. Termékszintig akarnak lemenni az elemzésekkel mind pénzügyi fogyasztóvédelmi, mind prudenciális szempontból. Egészséges verseny akkor alakul ki, ha az ügyfél össze tudja hasonlítani a különböző termékeket. Az MNB segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy az ügyfelek számára átlátható legyen a szolgáltatások költsége, könnyen össze tudják hasonlítani a számlacsomagok, pénzforgalmi szolgáltatások árazását; ez a munka már folyamatban van. Már dolgoznak az MNB-ben a bankváltás megkönnyítésén is, ami ugyancsak erősítheti a versenyt a pénzügyi szektorban – mondta az alelnök.

A tőkepiacok esetében is támogató, de szigorú felügyeletet ír elő a stratégia. A tőkepiaci szektor a hitelintézetek termékei mellé kiegészítő és versengő termékeket tud kínálni, jó alternatív finanszírozási forma lehet. A szektorban még jelentős fejlődésre van lehetőség, az MNB szeretné az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását felügyeleti eszközökkel segíteni - mondta az alelnök.

Figyelnek a kivonulók utáni helyzetre

Az MTI azon kérdésére, ha valóban kivonul három-négy nagy bank Magyarországról, az MNB szerint javul vagy kisebb lesz a verseny, az alelnök azt válaszolta, ez attól függ, hogyan történik a kivonulás, kik jönnek a helyükre. Jöhetnek új belépők, és az is előfordulhat, hogy kisebb bankok nőnek fel ezáltal. Megjegyezte ugyanakkor: "határozott célkitűzésünk, hogy a folytonos mozgásban lévő szektorban ne fordulhasson elő, hogy nem prudens üzleti modellek nőjenek naggyá azáltal, hogy a kivonuló bankok helyébe lépnek".