Sajtótájékoztatót tartott ma Orbán Viktor miniszterelnök, Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója és Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke.
16:28
Treichl szerint bővülni akarnak, konkrétumok kapcsán ugyanakkor csak arról beszélt, hogy érdeklődnek a Citibank magyarországi és csehországi eladó üzletágai iránt, de - tette hozzá - nem tudjuk, hogy nyerünk-e.
16:23
15 százalékot akarunk szerezni az Erstében, de ezt egy átvilágítás előzi majd meg. Annyit kötöttünk ki, hogy ugyanakkora részvényesek akarunk lenni, mint az EBRD - hangsúlyozta Orbán Viktor. A bankszektor több, mint 50 százalékban magyar kézben van, ezért, amikor arról beszélünk, hogy a bankszektor megerősítésére készülünk, a saját tulajdonunk erősítésére készülünk - mondta a miniszterelnök.
16:21
Az EBRD vezérigazgatója mindehhez azt tette hozzá, hogy a mostani megállapodásban szerepel egy olyan kitétel, amely szerint az állam további bankvásárlásban nem érdekelt, sőt a meglévő érdekeltségek eladását is tervezi 3 éven belül - jelentette ki Suma Chakrabarti.
Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke |
16:19
A Privátbankár.hu kérdésére Orbán Viktor azt mondta, hogy 2016-ban mintegy 60 milliárdos csökkenés lehet a bankadó mértékében: egyrészt csökken a kulcs és a kiszámítás alapja. 2017-ben hasonló mértékű lesz a csökkenés, amely után ugyan még mindig kicsit vezetők leszünk Európában - Szlovákia előtt, de a cél az, hogy a későbbiekben európai szintre csökkenjen az adóterhelés.
16:15
Nehéz évek vannak mögöttünk, de inkább a jövőről akarok beszélni. Az Erste Bank hisz abban, hogy Közép-Európa nélkül az európai növekedés nem sikerülhet. Magyarország a régió közepén van, épp ezért az itteni bankok azért küzdenek, hogy megerősítsék az ország gazdaságát, fejlesszék az itteni kkv-szektort. Az Erste fontos szerepet szeretne játszani ebben a folyamatban - mondta Andreas Treichl. A magyar kormányt és az EBRD-t azért hívtuk meg, hogy a magyarországi fejlődésben partnereink legyenek. Mindkét partner 15-15 százalékos részesedést szerezhet az Erste Bank Hungary-ban - jelentette be Treichl. Az Erste nem részvényeket ad el, hanem a két partner tőkét emel a magyar bankban. A bejelentés alapján úgy tűnik, mintha a vételár még nem lenne kialakult.
Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója |
16:10
Fontos a bizalom megteremtése, hogy az ország idevonzza a befektetőket. Az EBRD egy nagy múltú bank, amely eddig is segítette az országot. Az EBRD a megállapodásban rögzítette, hogy a bankrendszerben és egyéb más iparágakban is fontos szerepet akar játszani a jövőben. Ezt egy új stratégia keretében hajtja majd végre a bank, amelyről az egyeztetéseket megkezdik az ország képviselőivel.
16:09
Az EBRD első embere nagyszabású megállapodásnak nevezte a most aláírt egyezséget, amely a bankrendszernek lehetőséget biztosít arra, hogy hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, s egyben erős bankrendszer működjön Magyarországon - mondta Suma Chakrabarti.
16:07
Az ország gazdasági helyzete megengedi, hogy új alapja helyezzük az együttműködést az európai bankokkal - mondta Orbán Viktor.
Az Erste Bank Magyarországban tulajdonrészt fog vásárolni. Köszönöm Treichl úrnak a támogatást és a biztatást az ügylethez. Az Erste olyan Magyarországon is működő bank lesz, amely a szerződésben vállalt magasabb finanszírozást vállal a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.
Cserébe a magyar állam vállalja - egyebek mellett - a bankadó csökkentését. Ez több ütemben, előre meghatározott ütemterv mellett. 2016-ra és 2017-re jelentős, írásban is vállalt bankadó csökkentést tervez a kormány, 2018-ban és 2019-ben még tovább csökkenhet a bankadó - ígérte Orbán. A miniszterelnök hangsúlyozta: lehet, hogy az osztrák bankvezérnek nem a legkedvesebb politikusi partnerei a magyar politikusok, de a kormány be fogja tartani az írásban vállalt kötelezettségeit.
16:04
Fontos pontjához érkezett a magyar gazdaságtörténet. 2010-ben nehéz helyzetben kellett megoldást találni a válság leküzdésére. Ráadásul kevesen osztották az intézkedések helyességét. Akkor megkértük a bankokat, hogy legyenek az ország segítségére a válság leküzdésére. A Magyarországon akkor működő bankok megértették és ha ellenezték is, de fegyelmezetten teljesítették az adóbefizetést - mondta Orbán Viktor.
16:01
Együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött az esemény, amit Orbán Viktor, Suma Chakrabarti és Andreas Treichl írt alá.
15:57
A sajtótájékoztatón a vártnál kisebb a tömeg. Előzetesen Kovács Zoltán kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy kérdésekre nem lesz lehetőség.
15:56
Az Erste Bank Hungary Zrt. 43,9 milliárd forint adózott veszteséggel zárta 2014 első fél évét, vesztesége nőtt a tavaly első fél évi 26,2 milliárd és a 2013-as év egészében elszenvedett 24,9 milliárd forinthoz képest is.
15:50
Az Erste a Postabankért 2003-ban 101.3 milliárd forintot fizetett. Az ár meglehetősen felülárazottnak számított, hiszen a Postabank saját tőkéje akkor 36.5 milliárd forint volt, a független vagyonértékéklő 51 milliárd forintra becsülte a bankot a privatizáció kezdetekor.
Már 20 perccel a kezdés előtt felsorakozott a média |
Mit fognak bejelenteni?
A Privátbankár.hu elsőként számolt be a mai sajtóeseményről, reggeli cikkünkben pedig ugyancsak elsőként jelentettük meg nyilvánosan azt, azóta több más portálhoz eljutott információt, amely szerint az állam és az EBRD 15-15 százalékos részesedést szerez tőkeemeléssel az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. Az előzetes várakozások szerint a mai aláírás után Orbán Viktor miniszterelnök a bankadó belelátható időn belüli mérséklésének ütemtervét is bejelentheti, amelyért "cserébe" a bankrendszer komolyabb aktivitását várná el a kormány a vállalatok és a háztartások finanszírozása terén.
A nagy kérdés természetesen a vállalati hitelezés, hiszen a lakossági hitelboom-tól inkább visszatartaná a kabinet a polgárokat, már csak azért is, mert megtakarításaikkal komolyan számol az államadósság-csökkentés terén.
Ami a vállalati oldalt illeti: itt némiképp furcsa a helyzet, hiszen egyre több jel - például a jegybank Növekedési Hitelprogramjának adatai - utalnak arra, hogy mégiscsak hitelkeresleti és nem hitelkínálati korlátai vannak a vállalati hitelezésnek. Ettől függetlenül a bankadó csökkentése egészségesebbé teheti a rendszert és a bankokat valóban nagyobb hajlandóságra és kedvezőbb feltételekre ösztönözheti, ami viszont a jegybanki stimulus kivezetését könnyítheti meg, hiszen az MNB-nek nem lehet állandósult feladata a vállalati hitelezés fenntartása.
Az EBRD bekapcsolódása és az a tény, hogy az állam ezúttal nem irányító, hanem csak hangsúlyosan kisebbségi részvénycsomagot vásárol meg a 2-3 legnagyobb hazai kereskedelmi bankból, ugyanakkor a piac bizalmának visszaszerzésével járhat. Az ilyen lépés ugyanis üzenetértékű és erősítheti a bizalmat a gazdaságban, amelynek szabad áramlásába ugyanakkor nem szól bele az állam. (Persze, ehhez a dokumentum szövegét is ismernünk kellene, amire kicsi esély van.)