Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke a Közgazdás-vándorgyűlésen tartott előadást.
Átalakul a bankok világa
Az egész bankrendszer Európában és Magyarországon is teljes átalakuláson megy át, a válság óta tart a mérlegalkalmazkodás – a rendkívül magas hitel/betét-ráták csökkennek. A szigorú hitelezési feltételek drasztikusan visszafogják a növekedést, becslések szerint 1,5 százalékponttal – Heim szerint ezért ilyen alacsony Magyarországon a potenciális GDP (fél százalék körüli).
A mérlegalkalmazkodás két irányból történhet: egyrészt a hitelek leépítésén, másrészt a betétállomány növelésén keresztül. Magyarországon sajnos leginkább a hitelállomány zsugorodásán keresztül történik, a régióban nálunk esett a legnagyobbat a vállalati hitelállomány. Ez azonban nem tart örökké: részben az MNB kamatvágásainak és hitelezési programjának köszönhetően is hamarosan véget érhet ez a folyamat. Most még csökken az állomány, de ennek jelentős makrogazdasági hatása már nincs, jövő nyártól már beállhat egy 6 százalék körüli éves hitelállomány-növekedés.
Nem-konvencionális programok a gazdaságélénkítésre
A Fed QE-programja, a mennyiségi lazítás hatására a Fed állampapír-állománya 1600 milliárd dollárral nőtt. Ez a legjelentősebb globális likviditásnövelő program, de a japán programot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Számlapénz-teremtés segítségével 2 év alatt 100 trillió jen értékben vásárolnak állampapírt, két év alatt duplájára nő a monetáris bázis. Az EKB pedig épp tegnap jelentett be újabb likviditásteremtő akciót. Likviditás-oldalról tehát nem lát problémát, így végbemehet a mérlegalkalmazkodás
(Az Abenomicsnak nevezett japán gazdaságpolitika egyébként Heim Péter szerint már most megbukott, csak nem beszélünk róla: nem tudnak kijönni belőle, a növekedés nem indult be, nem következtek be a várt nagyívű reformok).
Van pénz – a régi rossz hitelek miatt nem pörög fel a hitelezés
Ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt 100 esztendőben, ez nem lehet gátja a hitelezés beindulásának. Gátja lehet viszont az, hogy rendkívül magas a nem teljesítő hitelek állománya – emiatt tőkemegfelelési problémái lehetnek a pénzügyi közvetítőrendszernek.
A magyarországi folyamatok kapcsán egyébként Heim a bankok felelősségét is firtatta: komolyan meg kell kérdezni, hogy a bankrendszer prudensen működött-e a válság előtt, ha a korábban mért komoly gazdasági visszaesés után a gazdaság teljesítménye már visszatért a válság előtti szintre, a nem teljesítő hitelek aránya mégis 15 százalékponttal emelkedett eközben.
A nem teljesítő hitelek állománya Magyarországon az egyik legmagasabb Európában, Szlovéniával nagyjából holtversenyben. Ez gúzsba köti a jövőbeni hitelezést. A devizahitelezés elterjedtsége - amellett, hogy korlátozza a monetáris politika mozgásterét is - az árfolyam változása miatt folyamatosan új értékvesztés elszámolására kényszeríti a bankokat. Az nemteljesítő hitelek állományának finanszírozási igénye nagy, leköti a bank tőkéjét.
Nem elég jó üzlet a bankolás - lesz, aki abba is hagyja
A bankszektor jövedelmezősége jelentősen visszaesett a régiós bankrendszerhez képest. Így nem lehet befektetőt vonzani. Ha a forintosítás átcsúszik a jövő évre, akkor jövőre is veszteséges lesz a bankszektor. Márpedig jövő nyárra a bankoknak új tőkehelyzetbe kell kerülnie, csak így tud újra beindulni a hitelezés Heim szerint.
A betéti kamatlábak várhatóan már nem csökkennek, a hiteleknek viszont még olcsóbbakká kell válniuk, már csak a tisztességtelennek tekintett devizahitelszerződések, kamatemelések visszavonása miatt is – Heim szerint akár 15-20 százalékkal is csökkenhet a kamatmarzs, ez 200 milliárd forintot húzhat ki a bankok zsebéből - ami sok banknál felvetheti azt a kérdést, hogy így érdemes-e, megéri-e működni, kitermelhető-e a megfelelőnek tekintett 10 százalék körüli tőkearányos nyereség. Kivonulásnak, összeolvadásnak egyszerű költséghatékonysági szempontok alapján is szemtanúi leszünk a következő években.
Kihívások a jövőben
A jövő év második felében beindul a jövőben, a magyar gazdaság potenciális növekedése 0,5-1 százalékról 2 százalék körülire emelkedhet. Ennek két előfeltétele van: 100 százalék alatti hitel/betét arány, valamint hogy a tőkeellátottság megfelelő legyen.
A jegybank elmúlt időszakbeli teljesítményét pozitívnak értékeli, de hozzáteszi: a nemzetközi környezet, a likviditásbőség nagy mértékben megkönnyítette az MNB dolgát. A fő kérdés, hogy hogyan tudnak felkészülni a kamatok emelkedésére, a bankóprés korszakának végére.
|
Csütörtökön kezdődött a háromnapos 52. Közgazdász Vándorgyűlés, amelynek helyszíne ezúttal Nyíregyháza. A konferencia címe: Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben. A konferencia nyitónapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a közeljövő gazdaságpolitikai terveit: új programmal szorítanák vissza a feketegazdaságot, 5 millióra emelnék a foglalkoztatottak számát, forintosítják a devizahiteleket, nem bocsátanak ki devizakötvényeket, átgondolják a bankadót és a tranzakciós illetéket, rövid pórázon tarják az önkormányzati eladósodást, újraiparosítanak és elektromos autókat szereznek be. Részletek >> Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár pedig arról beszélt: Új világrend van kialakulóban – ennek lesznek vesztesei és győztesei is. Ahhoz, hogy a győztesekhez tartozzunk, gyökeresen át kell alakítani a külpolitikánkat. A klasszikus diplomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek (vállalati szintig lemenő) képviselete kerül a magyar külpolitika fókuszába. Részletek >> |
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
