Az utóbbi időben újra felkapott téma a Bitcoin, érthetően, hisz miután többször temették, nagyot emelkedett az ára, dollárban új csúcsokat ütött. Logikusan gondolják sokan, hogy ha éveken át fennmaradt és képes ilyesmire, akkor mégis csak lehet a dolog mögött valami. Ráadásul időközben kitaláltak új, hasonló eszközöket is (a legnépszerűbb az Ethereumnak nevezett), és azok árfolyama is emelkedik.
A technológia
A legtöbben ugyanakkor nem értik, hogy pontosan hogy is működik technikailag a dolog, de nem is ez a lényeges. A technológia vélhetően jó, csak az lesz a kérdés, hogy mire. Legnagyobb előnyének azt tartják, hogy egy rendkívül egyszerű, a világ bármely részén könnyen és azonnal használható fizetési módszer, nem kell bonyolult és költséges banki utalásokat indítani. Ez így is van, éppen ezért a technológiát maguk a bankok is át fogják venni, hogy eljuthassunk az egyszerű és olcsó, telefonunkról bonyolítható világméretű fizetéshez.
Farkastörvények
Ami a már létező, kriptovalutának nevezett eszközöket illeti, a helyzet már problémásabb. Azokat ugyanis nem valamilyen állami, esetleg államközi intézmény hozta létre (mint például egy jegybank), hanem valaki kitalálta őket, és működésük a felhasználók közötti bizalmon alapul. És itt jön be egy veszélyforrás: ha szabályozás és a szabályok betartatása nélkül működik egy ilyen rendszer, akkor ott idő kérdése, és megjelennek a tolvajok, akik lenyúlják a jóhiszemű résztvevőket.
Elcsórták
Ez a Bitcoin esetében már korábban is megtörtént pl. a Bitstamp és az MtGox nevű kereskedési platformokon, akkor ez vissza is vetette az érdeklődést és az árfolyamot. Most a Bithumb nevű, dél-koreai üzemeltetésű, jelenleg a világon a negyedik legnagyobb kriptovaluta tőzsdén történt ilyen. A felhasználók panaszkodni kezdtek, hogy nagy összegek tűntek el számláikról, és rövidesen a platform üzemeltetői is bejelentették, hogy lopás történt. Egy hacker a rendszer egyik alkalmazottjának számítógépét törte fel, és közel 32 ezer, főleg dél-koreai felhasználó adataihoz jutott hozzá, és el is emelte az értékeket.
Bármi megtörténhet
A BBC szerint volt olyan befektető, akitől egymillió dollár értékben loptak, miközben a platformot működtető cég egyelőre csak minimális, felhasználónként 86 dollár körüli összeget térít meg, az e fölötti részt vizsgálja, és később dönt a kárpótlásról, de az egész veszteséget jó eséllyel nem tudja kifizetni. És itt kezdődik az igazi veszély: nincs garantált elszámolóház, biztonságos tárolás, esetleg befektetővédelmi alap, netán bank-, vagy állami garancia, szóval mindaz, ami hagyományos pénzek vagy értékpapírok esetében védelmet nyújt a befektetőknek, felhasználóknak.
Mindennek az az eredménye, hogy sokan elfogadják a Bitcoint vagy Ethereumot, ha valahol azzal akarnak fizetni (üzletek, szolgáltatások), de utána azonnal létező, központi bank által kibocsátott, komoly valutára (dollárra, euróra, jenre stb.) váltják azt. Azokban bíznak, hisz az alapesetben nem vesznek el, sőt még csak nem is zuhan az árfolyamuk tetszőlegesen, még ha infláció vagy kisebb leértékelődés lehet is bennük. Természetesen az égig sem mehetnek, míg a Bitcoin és társai elvileg megtehetik, ahogy indulási értékükhöz képest eddig is tették.
Erősen spekulatív
Mindet összefoglalva: a kriptovalutákból és technológiájukból még bármi kisülhet, de egyelőre nem biztonságosak, hogy André Kostolanyt idézzük, nem özvegyeknek és árváknak valók. Elveszhetnek, ellophatják őket, és nem is biztos, hogy a tolvajt üldözik, elszámoltatják. Magyarán nincs meg az a jogi háttér, ami a hagyományos valutáknál vagy befektetési formáknál megvan. Emellett még ott az árfolyamkockázat is: megtakarításunk értéke töredékére eshet nemcsak valutákban, de árukban és szolgáltatásokban kifejezve is. Erősen, mondhatni végtelenül spekulatív kategória, ez persze később, a szabályozás kialakulásával változhat.
