Kijött az OTP is a devizahiteles csomaghoz köthető veszteségbecslésével. Ez 135-145 milliárd forintra rúg adó előtt, 109-117 milliárd forintra adózás után – írja az Erste Befektetési Zrt. hírlevele. „Ez összességében összhangban van a mi korábbi várakozásunkkal, miközben egyes híresztelések szerint a piac kevesebbet várt. A hét végén Rogán Antal egy interjúban elmondta, hogy 25-40 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést szeretnének elérni a devizahitelek kivezetése során, ami a jelenlegi intézkedéseket követően, további 150-600 milliárd forint veszteséget jelentene a bankrendszer számára” – írják.
Lehet 880 forint is részvényenként
Ez még negyedével-duplájával növelné a bankok veszteségeit. Azaz a procedúra végére az OTP fair értékére való hatás elérheti az 550-880 forintot részvényenként. Ha a nagyobb értéket vesszük figyelembe, akkor is a fair érték a jelenlegi árfolyam fölött van 5-6 százalékkal – véli az Erste.
„Hidegzuhany az OTP-től” – ezzel a címmel tudósította ügyfeleit a KBC Equitas. „Akár 145 milliárd forintra, vagyis papíronként 518 forintra is rúghat a bank vesztesége, márpedig ekkora tétellel az elemzői kar eddig nem számolt” – írják. Az OTP árfolyama emiatt várhatóan továbbra is nyomás alatt maradhat, a vásárlásokkal emiatt érdemes lehet még kivárni – javasolja a brókercég.
Még nem épült be minden az árfolyamba
Az egyoldalú szerződésmódosítások egyszeri negatív hatása a devizahitelek esetén 90 milliárd forint, a forinthiteleknél további 20-30 milliárd forint. Ha a lehetséges legnagyobb veszteség érné a csoportot, az nagyságrendileg 1,7 százalékponttal csökkentheti a Basel3 szerinti elsődleges alapvető tőkemutatót, 16,4 százalékról 14,7 százalékra.
Amennyiben ezek a negatív hatások mind az idei évre koncentrálódnának (az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán ez még nem egyértelmű), úgy 2014-ben jelentős, az elmúlt húsz évben nem látott veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni a bank. Az elemzői profitvárakozásokban egyelőre nem szerepelnek ezek a negatív tételek, vagyis az OTP figyelmeztetése meglepetésként érheti a befektetőket. Az idei éves 388 forintos egy részvényre jutó profitbecslés még az árfolyamrés miatti negatív hatást (nagyságrendileg 90 forint részvényenként) sem reagálta le teljes egészében az elmúlt hetekben, nem hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatti (akár papíronként 430 forintos negatív) hatást.
Már meg is volt az esés?
A törvényi változások miatt csökkenhet a bank nettó kamatbevétele a következő években. Ezt a negatív hatást viszont részben talán ellensúlyozhatja a fizetési fegyelem javulása, és a tavaly közel 50 milliárd forintra rúgó kockázati költségek csökkenése. Az OTP árfolyamába az elmúlt napok esésével részben már beépülhetett a törvényi változások negatív hatása. Egészében viszont vélhetően még nem, így a profitvárakozások várható zuhanása miatt a bank árfolyama akár jelentős nyomás alá is kerülhet, ahogy azt pénteken az Erste piacán is láthattuk – írta a cég még a tőzsdenyitás előtt. A részvény valóban két százalékos eséssel kezdett, ami azonban később egy százalékra mérséklődött.
Az egyszeri veszteség hatására az OTP korábbi 0,7-es P/BV(2015) mutatója 0,76-osra emelkedhet, ami európai szinten még mindig nem számít elrugaszkodott értéknek (még az elvárt hozamhoz képest relatíve alacsony sajáttőke-arányos megtérülés ellenére sem). Bár mutatószámok alapján az OTP első ránézésre vonzónak tűnik, a vásárlásokkal egyelőre kivárnánk.
Nem csoda, ha nyomott az ár
Ősszel ugyanis a devizahitelek forintosítása akár újabb terheket is rakhat a hazai bankok vállára, miközben idén várhatóan az OTP ukrán és orosz leánybankja is gyenge teljesítményt fog felmutatni. Az alacsony értékeltségi mutató ilyen kockázati tényezők fényében bőven indokolhatónak tűnik – így az Equitas.
A Buda-Cash Brókerház hírlevele szerint a magyar országgyűlés döntésének a bankrendszerre vonatkozó terheit nagyon nehéz pontosan megjósolni, az viszont valószínű, hogy mindenképpen súlyos és a korábban vártnál nagyobb összegről van szó. Korábban nem volt szó minden deviza alapú hitel bevonásáról, inkább csak a lakáscélú jelzálog hitelekről, valamint a forinthitelekre való kiterjesztésről sem, és a tisztességtelenség bankokra háruló cáfolata is növeli a várható veszteséget.
Mi lesz veled, forintosítás?
„Becsléseink szerint – ami lényegében megfelel a piaci várakozásoknak is – 400-900 milliárd forintig tartó sávban lehet a végleges szektorszintű veszteség a devizaalapú hitelek forintosításáról ősszel születhet törvény, a részletek, különösen az átváltási árfolyam nem ismert, de valószínű, hogy nem piaci árfolyam lesz az ügyfelekkel történő elszámolási szabályok pontosításáig, a bankok által indított perek lezárásáig és a veszteségek bankok általi elszámolását tisztázó intézkedésekig a sáv nem sokat szűkülhet” – írja a Buda-Cash.
Egyelőre úgy becsülik, hogy az OTP várható vesztesége a kamatrés miatt 20-30 milliárd, az egyoldalú módosítások miatt legalább 70-80 milliárd forint lehet. A forintosítás miatt további 70-90 milliárd forint képzelhető el. (A becslés frissítésére rövidesen sor kerülhet – teszik hozzá.)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
